11. fejezet

December 25. Gyeng�lked�? Hmm lehet… akkor most mes�lek:

M�r k�t napja poshadtunk abban a s�t�t, hideg erd�ben. Idi�ta Evans kital�lta, hogy keress�nk valami �rtelmeset, ez�rt �gy elt�vedt�nk, hogy nagyon… Eszem azt az okos fejecsk�j�t.
- ����!!! ����! Potter! Seg�ts! Itt van egy valami, valami nagy! – hallottam m�g�ttem a k�ts�gbeesett, hiszt�rikus hangot.
- Mi bajod van m�’ megint? – fordultam m�rgesen h�tra – Ebben az �r�ban m�r az �t�dik m�kus is meg akar t�madni? – morogtam ep�sen. F�ztam, f�radt voltam, �hes, koszos, borost�s, a hajam borzalmasan �llt r�ad�sul elszakadt a nadr�gom is, �s m�g hallgassam egy agyament csaj hisztij�t is.
- De nem! Ez most t�nyleg valami nagy! Hallottam, ahogy morog! Mi van, ha valami farkas? – meg�lltam vele szemben, arcomat a kezembe temettem.
- Csak egy percet! – mondtam halkan – Evans – tettem a v�llaira a kezem – figyelj, nincs itt semmi! Ne par�zz annyira, j�? �n is f�radt vagyok, te is, de az�rt nem kell mindenhol r�meket l�tni.
- F�zom – mondta cs�ndesen �s b�tortalanul hozz�m b�jt. Meglep�dve �leltem �t, ha ezt a t�bbiek l�tn�k…
- Holnap kar�csony – mondta �lmodoz� hangon.
- Tudom – motyogtam. Hirtelen kavarg� sz�l t�madt hatalmas h�pih�ket hozva mag�val. N�m�n �lltunk a h�viharban, elveszetten v�rva valamire, ami megment minket. Persze az a valami nem nagyon akart elj�nni. Egy reccsen�s t�r�tett �szhez – Gyere – ragadtam meg a kez�t, mik�zben valamilyen mozg�st �s z�ld f�nyeket l�ttam a messzes�gben – Siess, valami itt nagyon nincs rendben – vonszoltam magam ut�n. Illetve vonszoltam volna, de Evans nem mozdult. – Most mi van? Odafagyt�l? – fordultam vissza d�h�sen �s akkor megl�ttam a f�k f�l�tt azt, amit�l minden ember hal�losan rettegett. A S�t�t Jegyet…
- Stupor! – mordult fel valaki a f�k k�z�l �s piros f�nycs�va k�zeledett fel�nk.
- Protego! – v�dte ki az �tkot Evans.
- Sz�p volt – mondtam neki, mire b�lintott �s a f�k k�z� mutatott. P�r percig n�ma csend volt, majd mindenhonnan piros f�nycs�v�k rep�ltek fel�nk.
- Fek�dj! – r�ntottam le Evanst a f�ldre. Szerencs�re az �tkok elr�ppentek a fej�nk f�l�tt. Ism�t n�ma csend. Fel�lltam, mert hideg volt a h�ban fek�dni.
- Mi van nyomor�kok? Ennyit tudtok? F�k m�g�l l�v�ld�zni? A nagy Voldemort nagy emberei! – �v�lt�ztem �ssze-vissza.
- Kussolj m�r be! – r�gott bok�n Evans.
- Ennyik vagytok sz�nalmas droidok! Mutass�tok magatokat, gy�kerek! – ordib�ltam tov�bb, mik�zben Evans pr�b�lta befogni a sz�mat.
- Avada Kedavra! – Hallatsz�dott a f�k k�z�l.
- Potter! – r�ntott a f�ldre Evans. A hal�los �tok p�r centivel h�zott el a fejem f�l�tt �s sz�trobbantott egy f�t. Elkezdtem nevetni. G�rcs�sen nevettem, mint egy �r�lt… f�l�lltam a f�ldr�l.
- Na mi van? Ennyire vagytok k�pesek? Rohadjatok kett� az Avada Kedavr�tokkal! Gy�va f�rgek! – �v�lt�ztem a j�ghideg cs�ndbe. Pufffff…
- Fejezd m�r be, te barom! – v�gott nyakon Lily. �m a f�k k�z�tt megindult a mozg�s… p�r m�sodperc alatt t�bb tucat fekete csukly�s alak l�pett ki a tiszt�sra.
- STUPOR! – ord�tott�k egyszerre…

*

S�t�t, nedves helyen t�rtem magamhoz. Evans is ny�gve t�p�szkodott fel a f�ldr�l.
- Te h�lye, idi�ta, barom! – esett nekem, amint megl�tta, hogy kinyitottam a szemem. – M�rt nem kussolt�l be? Majdnem meg�ltek a hal�lfal�k – mondta kicsit cs�ndesebben. Azt�n fel�llt �s h�tat ford�tott. M�g�l�ptem.
- Figyelj Evans…
- Hagyj�l m�r b�k�n!
- Figyelj, kiviszlek innen, j�? Megesk�sz�m, hogy…
- Jaj, Potter! Ez most nem valami komolytalan cs�ny! Ezek hal�lfal�k, meghalunk miel�tt annyit mondhatn�k… - kiny�lt az ajt� �s bel�pett k�t csukly�s.
- Gyer�nk! – l�ktek od�bb minket – A Nagy�r l�tni �hajt titeket.
- Leszarom! – v�gtam a pof�j�ba – J�jj�n le akkor!
- Na most m�r el�g legyen, te kis szemtelen f�reg – mondta az egyik megtermett tag �s �gy oldalba v�gott, hogy azt hittem kik�p�m a bord�imat. �sszerogytam. Evans meg ha j�l l�ttam beleharapott az egyik �r kez�be �s el�g sz�p szidalmakkal osztotta… Hmm, h�t m�gis tanult t�lem valamit!
- Lamphract, Nott! – szak�totta f�lbe a vit�nkat egy fagyos, nyugodt hang. – Mi ez a hangzavar? Hozz�tok a vend�geinket a szob�mba – Evans r�gt�n elhallgatott, engem meg megfogott a h�storony �s felcipelt a l�pcs�k�n, majd a szob�ba �rve ledobott a padl�ra.
- Ez f�jt, te barom – mondtam n�gyk�zl�b �llva, mik�zben pr�b�ltam fel�llni. A h�tam m�g�tt hangos nevet�s hallatszott. D�h�sen fordultam meg.
- Mit nevetsz, te csicska? N�zz�l m�r magadra mekkora sz�nalom vagy… Mind azok vagytok… K�nny� elb�nni a kisebbel, mi? – mondom pont �n… hehe… erre persze megint kaptam egy pofont. Pedig �n csak az igazat mondtam. Igaz lehet, t�l nagy pof�m van…
- Nos – sz�lalt meg az el�bb hallott szem�ly. Fel� fordultam. H�ttal �llt nek�nk, magas volt, v�kony �s fekete k�penyt viselt. Evansra n�ztem. El�g r�m�lt fejet v�gott. Mell�l�ptem �s megszor�tottam a kez�t. – �r�l�k, hogy v�gre elcsendesedt�l bar�tom.
- Nem vagyok a bar�tod, te majom! Nem hallott�l m�g az illemr�l? Tudod, ha valakihez besz�lsz illik a szem�be n�zni… - Evans megszor�totta a kezem �s lemond�an r�zta meg a fej�t. Az alak fagyosan felkacagott.
- Fiatals�g, botors�g. Ilyen id�s koromban nekem is nagy volt a sz�m, de tudod nem tan�csos �gy besz�led velem, Voldemort nagy�rral – mondta „nagy b�lcsen” �s megfordult. F�j! Ha l�ttatok m�r ronda embert, akkor ez egyenesen gusztustalan volt. Hullafeh�r pof�ja volt, v�r�s szemei, fekete haja �s iszonyatosan ronda volt �gy �sszehat�sban.
- Aha �s most hanyatt k�ne esnem a f�lelemt�l? – val�j�ban csak a d�h l�ngolt bennem, hogy ez a mocsok �lte meg a sz�leimet, de am�gy f�ltem…
- Nem kell hanyatt esned, ifjabb Potter – ezt meg honnan tudhatja – ne lep�dj meg, tudod az okklumencia hasznos dolog. A sz�leid is b�trak voltak – folytatta �lmodoz� hangon – de nagyon but�k is. Ha csatlakoztak volna, m�g �ln�nek �s nem hagytak volna �rv�n egy ilyen helyes �s b�tor k�lyk�t.
- Nem… fogok… nem leszek hal�lfal� – ny�gtem ki.
- K�r, pedig ilyen magabiztos emberek kellen�nek nekem, nem olyan lust�k, mint azok ott – mutatott a h�ta m�g�.
- Pff, akkor mi�rt nem ny�rja ki �ket – sz�lt k�zbe Evans. Voldemort fel� fordult.
- Nicsak, a kish�lgynek megj�tt a hangja.
- Nem vagyok kish�lgy! – mondta undorodva Evans.
- Nekem mindegy… L�ss�tok nagylelk�s�gem, kaptok f�l �r�t, hogy eld�nts�tek, meghaltok vagy engem szolg�ltok – Evansszal egyszerre t�rt ki bel�l�nk a nevet�s.
- Ink�bb a hal�l! – mondtam emelt fejjel. Evans az ujjaim k�z� kulcsolta az ujjait �s helyesl�en b�logatott.
- K�r, f�leg a helyes pofik�d�rt, Potter – mondta �s meglegyintette a p�lc�j�t. �les f�jdalmat �reztem. Az arcomhoz kaptam, hatalmas v�g�s h�z�dott v�gig az arccsontomon. Voldemort k�zelebb l�pett.
- F�jt? – mondta eszel�s fejjel. Hirtelen felindul�sb�l szembek�ptem… El�g szar �tlet volt. A hal�lfal�k ugrottak, de Voldi csak intett egyet, majd nyugodtan le�lt egy sz�kbe �s…
- Crucio! – hirtelen mintha ezer k�st d�ftek volna bel�m. Fel�v�lt�ttem �s a padl�ra estem. Evans k�ts�gbeesetten kiab�lt. Azt�n hirtelen megsz�nt a f�jdalom. Er�ltetetten felnevettem.
- Ennyi?… Na mi van Voldi?… Csak… ennyit b�rsz? –zih�ltam.
- Potter, kussolj m�r! – b�kd�s�tt Lily. Voldemort s�t�ten felkacagott �s megint kimondta a kegyetlen �tkot.
- Aljas, szem�t! – ki�ltott fel Evans – K�nny� k�t fegyvertelenre t�madni, igaz? – megint megsz�nt a k�nz�s. Zih�lva fek�dtem a padl�n. S�t�t nevet�st hallottam, F� de ideges�tett m�r! Azt�n valaki a kezembe nyomta a p�lc�mat �s talpra r�ngatott!
- Nos, l�tj�tok nem vagyok annyira aljas. Kaptok egy es�lyt, de �gyis meghaltok – nevetett fel megint.
- Kuss legyen m�r! – ord�tottam a pof�j�ba �s fel� k�ldtem egy n�m�t� �tkot. K�nny�szerrel kiv�dte �s k�zben nevetett. A hal�lfal�kat kik�ldte a szob�b�l. �sszeszedtem magam �s megl�ttam, hogy k�zel hozz�nk egy ablak �vege f�nylik. Megszor�tottam Evans kez�t �s �vatosan az ablak fel� b�lintottam, �m k�zben Voldemort megsz�lalt.
- Na j�. Kezdem unni ezt az izgis cseveg�st. Ne haragudjatok, de m�s dolgom van. Sajn�lom, hogy Dumbledore csak ennyit tan�tott meg nektek! L�tszik, hogy „mekkora nagy” var�zsl� val�j�ban.
- Igen! Dumbledore sokkal hatalmasabb var�zsl�, mint maga! – ord�tott Evans – Sokkal t�bbet �r, mint maga! – Voldemort hullafeje elv�r�s�d�tt �s f�jtatva �llt fel a sz�kb�l.
- Igen? Hatalmasabb?
- Igen! – �v�lt�tt�k egyszerre Lilyvel, mire f�ld�nt�li hang t�lt�tte be a szob�t. Olyan volt, mintha meg�llt volna a leveg�. Megjelent egy gy�ny�r� mad�r. �n pedig r�j�ttem, hogy mit kell tennem.
- Figyel Evans! Ha �talakultam, te �lj a h�tamra �s kapaszkodj!
- Mi?
- Ne �rtetlenkedj, nincs r� id�! – A f�nix lefoglalta a Nagyurat �n pedig m�r szarvask�nt rohantam Lilyvel a h�tamon az ablak fel�. Evans kirobbantotta az ablakot �n pedig kiugrottam rajta. Szerencse, hogy nem az emeleten voltunk. Persze a hal�lfal�k nyomban ut�nunk nyomultak �s l�tt�k r�nk az �tkokat. P�r el is tal�lt, de csak futottam tov�bb, addig, am�g el nem nyelt az erd� �s cs�nd nem lett. Egy befagyott patakparton �lltam meg. Azt�n m�r csak arra eml�keszem, hogy fekszem a h�ban, de m�r emberi alakban. Evans pedig csod�lkozva k�veteli a magyar�zatot. Nem b�rtam megsz�lalni, kicsit sok volt ez �gy.
- Potter! Mi volt ez a… ez a… Te anim�gus vagy? – k�rdezte csod�lkozva. Ny�gve fel�ltem, egy mer� seb voltam, de l�ttam Evans is tele van apr�bb s�r�l�sekkel.
- Figyelj, majd elmagyar�zom… - mondtam �s visszahanyatlottam a h�ba.
- Nem majd, most! Mindent tudni akarok!
- Alig �lek, hagyj�l m�r…
- Nem f�lt�l? – v�ltott hangnemet.
- De.
- Ahhoz k�pest el�g nagy pof�d volt.
- Tudom.
- �n nagyon f�ltem… - mondta �s mell�m �lt, de el�tte megtiszt�totta a h�t�l a terepet.
- �gyes volt�l, nyugi… ��cs… - ny�gtem f�l.
- F�leg akkor ijedtem meg, amikor a Cruciatus-�tkot haszn�lta.
- �h, ugyan, annyira nem v�szes – er�ltettem egy mosolyt. A halotti csendet hirtelen f�lbeszak�totta egy �les hang, a f�nix hangja. Majd emberek l�bdobog�sa hallatszott �s el�bukkant egy oroszl�ns�r�nyes cs�v�.
- Megtal�ltam �ket, Dumbledore – ki�ltott h�tra. Lily megk�nnyebb�lten felnevetett. Hirtelen megtelt a part aurorokkal. Dumbledore r�gt�n hozz�nk sietett.
- J�l vagytok? – hunyorgott r�nk bar�ts�gosan, majd intett a p�lc�j�val �s el�var�zsolt n�h�ny pokr�cot. Evans r�gt�n bele is b�jt, de �n moccanni sem b�rtam. Legsz�vesebben ott helyben elaludtam volna.
- James, fiam, j�l vagy? – hajolt k�zelebb az igazgat�. Kinyitottam a szemem egy percre �s megl�ttam a sug�rz� k�k szemeket. R�gt�n tudtam, hogy biztons�gban vagyunk.
- Professzor �r? – motyogtam k�b�n.
- Igen, James?
- Nagyon sz�tment a hajam? – k�rdeztem azt�n m�r csak foszl�nyokra eml�kszem. Arra, hogy a k�r�l�tt�nk �ll�k megk�nnyebb�lve felnevetnek, azt�n arra, hogy valaki felemel a f�ldr�l. V�g�l pedig McGalagony hangja, amit k�rdezi Lilyt�l, hogy mi t�rt�nt.
- …�s v�g�l Voldemort megk�nozta, de megmentett tan�rn�! – �s itt els�rta mag�t.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.