Makacsul lehajtott fejjel, a h�tam m�g�tt �sszekulcsolt k�zzel s�t�lgatok fel-al� egy hetedik emeleti folyos�n. A t�sk�mban l�v� k�nyvek miatt a p�nt k�m�letlen�l v�gja a v�llamat, �gy mikor kinyitom a szemem, megk�nnyebb�lten s�hajtok fel. A puszta k�falon id�k�zben megjelent egy h�tk�znapi farag�s� faajt�. Haboz�s n�lk�l megindulok fel�, gyorsan lenyomom a kilincset, �s v�rakoz� tekintettel nyitok be a kis helyis�gbe.

El�gedett h�mm�g�ssel n�zek k�rbe az egyszer�, m�gis k�nyelmesnek �g�rkez� b�torok k�z�tt. A par�nyi kandall�ban v�gan pattog a t�z, vele szemben egy hatalmas, puha kanap� terpeszkedik, a sz�les ablakb�l l�tni lehet a b�k�s h�es�st, m�g a negyedik falat teljes eg�sz�ben elfoglalja egy gazdagon felszerelt k�nyvespolc.
Lusta l�ptekkel odas�t�lok a pamlaghoz, �s egy f�radt ny�g�s k�s�ret�ben elter�l�k rajta, mik�zben a t�sk�t hanyagul a f�ldre l�k�m.

- V�gre v�ge a mai tan�t�snak – morgom egy hosszas ny�jt�zkod�s ut�n, majd a hasamra fordulok. Az �t �r�ra tervezett akci�ig m�g t�bb, mint egy �ra van, addig valamivel el k�ne �tni az id�t.
Meglehet�sen furcsa mozdulattal elkezdek kotor�szni a karny�jt�snyin�l messzebb l�v� t�sk�mban, majd hosszas matat�s ut�n, kezemben egy vaskos r�natank�nyvvel visszam�szok a kanap�ra ebb�l a f�lig f�ld�n l�g� p�zb�l.
T�zpercnyi unott lapozgat�s ut�n azonban r� kell, hogy j�jjek, ez a tev�kenys�g most egy�ltal�n nem k�ti el a figyelmemet. Elgondolkozva felk�ny�k�l�k, fejem a tenyerembe t�masztom, �s bamb�n b�mulom a h�es�st.
Hirtelen elvigyorodok, �l� helyzetbe torn�zom magam, �s el�kotrom a p�lc�mat. N�h�ny m�sodpercnyi koncentr�l�s ut�n m�r itt pihen a kezemben egy �veg vajs�r, ami term�szetesen nem a megpiszk�ltak k�z�l val�. Az els� �veget m�g egy k�veti, majd elkezdek azon gondolkozni, hogy vajon tartanak-e m�zbort a konyh�n.

-Pr�ba szerencse – d�nny�g�m az imm�r �res palackot piszk�lgatva. Felid�zem azt a szekr�nyt, ahonnan a vajs�rt teleport�ltam, �s legnagyobb �r�m�mre meg is jelenik a h�n �h�tott ital.

Mire a falon l�g� csinos kis inga�ra el�ti a f�l �t�t, �n m�r vid�man, majdhogynem t�ncolva l�pkedek k�rbe-k�rbe a kis szob�ban. Id�k�zben az egyik sarokban megjelent egy lemezj�tsz� is – valami okn�l fogva hirtelen ellen�llhatatlan sz�ks�g�t �reztem a zenehallgat�snak -, �s most egy n�pszer� rockbanda f�lbem�sz� dallamai tekeregnek az agyamban.
- Ne �rdekeljen, hogy mit sz�l az any�d/ Csak fogd az �veget, �s hajtsd le a pi�t/ Ne �rdekeljen, ha ord�t a szomsz�d/ Csak nyomd f�l a hanger�t m�g, m�g, m�g!

Kicsit elvesztem az egyens�lyom, �s sz�delegve a f�ldre huppanok, mivel az utols� sort egyhelyben p�r�gve �nekeltem.
- Nah�t! – vigyorgok r� a kezemben szorongatott palackra. – Kir�ly ez a Roxfortos m�zbor… K�v�ncsi vagyok, mit tartanak m�g ebben a b�nbarlangban… akarom mondani konyh�ban.
F�lig kiny�jtott nyelvvel �sszpontos�tok a p�lc�m el�hal�sz�s�ra, amit nemr�g egy hirtelen �tlett�l vez�relve a melltart�p�ntommal a h�tamra er�s�tettem.
Lehunyt szemmel, �s id�tlen�l vigyorogva tellegetek magam el�tt, mik�zben n�ha elcsukl� hangon megsz�lalok:
- L�ngnyelv Whisky! Szam�ca p�linka! Ribizli lik�r! Nocsak, tudtam �n, hogy alkeszok ezek a man�k.
Egyenk�nt megvizsg�lom az �vegeket, v�g�l megbontom a p�link�t.
- Bl�e, h�t ez borzalmas… m�g egy korty, �s kidobom a taccsot – fintorgok, majd a kupak visszateker�s�vel nem f�radozva a h�tam m�g� haj�tom a palackot.
- L�ssuk a lik�rt… Hm, ez nem rossz – d�rm�g�m alapos �s hosszas �zlelget�s ut�n. – K�r, hogy alig van benne alkohol. �gy olyan, mintha m�lnasz�rp�t inn�k.
Egy laza mozdulattal behaj�tom az �veget a kandall�ba, mire a pia azonnal megc�folja az „alig van benne alkohol” kijelent�semet, mivel a mozdulatom eredm�nyek�pp a t�z vid�man fellobban.
- Hopszi, t�vedtem – kuncogok fel. – Mindegy, j�jj�n a l�ngnyelv… m�r r�g ki akartam pr�b�lni.
Imm�r rutinosnak mondhat� mozdulatokkal megszabad�tom a palackot a kupakt�l, �s lend�letesen belekortyolok a folyad�kba.
- H�, ez kicsit… argh… kicsit er�s – kr�kogom apr� fuldokl�s rohamokkal tark�tva.

Kiss� labilis mozdulatokkal fel�llok, �s neh�zkesen, de elnavig�lom magam a kanap�ig.
- Hopp�, m�r ilyen k�s�re j�r? – kapom fel a fejem, amikor az �ra felh�vja a figyelmemet arra, hogy h�romnegyed �t van.
F�lt� mozdulatokkal visszaz�rom az �veg nyak�t, majd somolyogva becs�sztatom a zs�km�nyt a t�sk�mba.
- Erre m�g sz�ks�g lehet – d�nny�g�m, mik�zben a v�llamra szenvedem a p�ntot, �s megindulok az ajt�hoz.

Am�g viszonylag nagy sebess�ggel a folyos� v�ge fel� haladok, vadul vigyorgok – �r�l�k, hogy ilyen stabilan tudok j�rni. A kanyarban azonban �sszefutok egy csapat negyed�ves griffend�lessel.
- �llj! – sz�lalok meg hat�rozottan, mik�zben sz�npadiasan, k�zleked�si rend�r m�dj�ra magam el� ny�jtom a jobb karom. Mozdulatom hat�s�ra a di�kok d�bbenten megtorpannak.
- �n Granger vagyok, a prefektus – folytatom zeng� hangon, �s sz�r�s szemmel v�gign�zek rajtuk. M�g mindig megh�kkenten pislognak, biztos nagy hat�ssal vagyok r�juk.
- K�vetelem, hogy ma d�lut�n negyed hat k�r�l mindannyian jelenjetek meg a k�nyvt�rban. Ez az utas�t�s azoknak is sz�l, akikkel �tk�zben tal�lkoztok a folyos�kon. Ha pedig nem tartj�tok magatokat ehhez - hat�ssz�net, fenyeget� tekintet -, azt meg fogom tudni, �s majd �n magam gondoskodom a b�ntet�setekr�l. Most pedig mehettek!
A di�ksereg azonnal tov�bb�ll; j� tudni, hogy ilyen nagy s�lya van a szavaimnak.

El�gedett arccal folytatom az utamat, �m egyszer csak megbotlok egy k�sza gyanuszk�pban (ami mellesleg veszett�l p�r�g), �s nekiesek egy r�zsasz�n� p�nikkal d�sz�tett falik�rpitnak. De ahelyett, hogy visszapattann�k a falr�l, elt�n�k a sz�nyeg m�g�tt, �s n�h�ny m�sodperces zuhan�s ut�n kipottyanok egy nyirkos, s�t�t folyos�ra. Ez m�g nem is lenne olyan nagy trag�dia, de valaki mintha fek�dne alattam…

- Granger, megk�rdezhetem, hogy mi a j� b�d�s francot csin�lsz?

Meglep�, de n�ha az ember m�sodpercek alatt k�pes annyit j�zanodni, ami m�skor �r�kig tartana. N�lam is ez t�rt�nt most. Kiss� zavarodottan mocorogni kezdek, majd a magam al� temetett �ldozatom feje mell� t�maszkodok, �gy m�r l�tom az arc�t. Draco Malfoy sz�ke tincsei k�cosan meredeznek mindenfel�, s�padt arc�n k�t kis piros folt d�szeleg, amik az idegess�gt�l egyre jobban n�nek, �s a m�r j�l ismert sz�rke szemp�r most gyilkosan megvillan.

- S�ket vagy, Granger? – sziszegi haragt�l elf�l� hangon.
- Nem – jelentem ki, �s pr�b�lok nyugalmat er�ltetni a v�laszomba.
- Remek. Akkor lenn�l sz�ves lesz�llni r�lam?
Nem t�vesztenek meg az udvarias szavai; tudom, hogy m�g mindig ideges. Ett�l a gondolatt�l hihetetlen�l er�s k�sztet�st �rzek arra, hogy belevigyorogjak az arc�ba.

- Mi olyan rohadtul vicces, Granger? – csattan fel. – J� �g… hiszen te b�zlesz a pi�t�l. – Malfoy hitetlenked� tekintettel belen�z a szemembe, azt�n felk�ny�k�l, mire �n egyens�lyomat vesztve legurulok r�la. Erre � csak g�nyosan elmosolyodik, k�zelebb hajol hozz�m, �s szak�rt� m�don beleszimatol a k�r�l�ttem terjeng� alkoholg�zbe.

- L�m-l�m, a mi kis �vfolyamels� prefektusunk – suttogja egy�rtelm�en l�that� �lvezettel. – Vajs�r, m�zbor, whisky? �s m�g valami, de azt nem ismerem fel… - duruzsolja, mik�zben k�rd�n felvonja a bal szem�ld�k�t.
Nem v�laszolok neki, csak d�h�sen f�jtatok egyet, majd kis m�sz�s ut�n le�l�k a falhoz. Igen, duzzogok; mindig is ut�ltam, ha megk�rd�jelezik a prefektusi kinevez�semet.

- Jaj, ne m�r Granger, most igaz�n nem akartalak b�ntani – nevet fel, azt�n k�veti a p�ld�mat, �s falnak vetett h�ttal le�l mell�m.
- De most komolyan, lassan belopod magad a sz�vembe. Rendszeresen terroriz�lod az oszt�lyt�rsaidat, kil�gsz Roxmortsba bulizni, �s laz�n ler�szegedsz a suliban. Ha nem ront el t�ged olyan veszett�l Potter, Dumbledore meg persze a term�szet, akkor eg�sz j� kis mardek�ros v�lt volna bel�led.
- �, hagyd abba Malfoy, a v�g�n m�g meghat�dok – morgom egy megvet� horkant�s ut�n, mik�zben el�veszem a p�lc�m, �s magamhoz var�zsolok egy �veg vajs�rt.
- Nocsak, Piton irod�j�val szemben �ld�g�lni �s s�r�zgetni a f�ld�n. M�g egy piros pont a ’k�cos vagyok, de l�zadni akarok’ griffend�lesnek – vigyorog egyre jobb kedvvel.
- Fogd be Malfoy – oltom le egy kedves kis gyomorsz�jon k�ny�k�l�ssel f�szerezve. – Ink�bb gyer�nk, s�r�zz velem – n�zek r� a palackom m�g�l.
- Ok� – v�laszol kis haboz�s ut�n.

Gy�zedelmes kifejez�s ter�l el az arcomon, mik�zben �tny�jtom neki az �jonnan el�var�zsolt �veget.
N�h�ny pillanatig m�g egym�s tekintet�t f�rk�ssz�k, azt�n szinkronban belekortyolunk az italba.


- Ez volt az els� alkalom, hogy id�ben elindultam a b�ntet�munk�mra – sz�lal meg Malfoy halv�nyan mosolyogva, mik�zben az �res palackkal a cip�j�t kocogtatja. – De miattad ma is el fogok k�sni – n�z fel r�m.
- Oh – fejtem ki t�m�ren a v�lem�nyemet. – Miattam nehogy gondod legyen McGalival – folytatom gyorsan, �s felpattanok. – Egy�bk�nt mennyi az id�?
- P�r perc m�lva �t. Nem is k�sek olyan sokat…
- Dehogynem! – v�gok a szav�ba hat�rozottan, �s megragadom a kez�t. – Gyorsan, indulj, a v�g�n m�g meghosszabb�tj�k a szenved�seidet a k�nyvt�rban.
- �s mi�ta �rdekel ez t�ged? – pillant r�m gyanakv�an, de az�rt hagyja, hogy talpra r�ncig�ljam.
- Mostant�l. Na, menj, menj! Majd tal�lkozunk. Illetve dehogy… Na mindegy, csak indulj m�r – makogom, �s nem t�l finoman elkezdem l�kd�sni a folyos� v�ge fel�.
- Ok� – fordul h�tra, �s l�tom a szem�ben, hogy tot�l h�ly�nek n�z. – De… szerintem ma m�r ne igy�l t�bbet – f�zi hozz�, azt�n a szok�sos lusta l�pteivel els�t�l.
- Remek – sz�lalok meg halkan, mikor m�r elt�nt a fordul�ban. – M�g negyed �ra, �s kezd�dik a m�sor – vigyorodok el, �s visszamegyek a p�nis falik�rpit p�rj�hoz, ami k�t, k�nt�l eltorzult pof�j�, v�rt�l csatakosan harcol� v�rfarkast �br�zol.

*

A harmadik emeleten haladva k�l�n�s bizserg�s uralkodik el a testemen. J�les� �rz�s, olyan, mint amikor egy dolgozat kioszt�s�ra v�rok, �s m�r el�re tudom, hogy az t�k�letesre siker�lt. A k�nyvt�r ajtaj�hoz �rve �szreveszem, hogy t�bb fel�l is kisebb-nagyobb csoportok k�zelednek fel�m. H�t persze… hisz �n h�vtam �ket.

Bel�pek a pergamenszag� helyis�gbe, �s egyb�l megc�lzom Madame Cvikker termetes asztal�t.
- J� napot – k�sz�n�k r� �rtatlanul csillog� szemekkel.
- Szervusz kis dr�g�m – viszonozza. – Miben seg�thetek?
- Sz�ks�gem lenne egy k�nyvre a z�rolt r�szlegb�l, de sajnos nincs enged�lyem… - motyogom lehajtott fejjel. – Arra gondoltam, hogy ha lehets�ges, maga kihozhatn� nekem. �g�rem, nem viszem ki a k�nyvt�r ter�let�r�l, csak meg szeretn�k n�zni benne valamit – folytatom, mik�zben zavartan szorongatom a t�sk�mat. Lassan feln�zek r�, �s m�r most l�tom rajta, hogy teljes�teni fogja a k�r�semet. Nem is tudtam, hogy ilyen j�l tudok sz�n�szkedni…
- H�t… rendben – v�laszol kicsit halkabban. – De ne hangoztasd senkinek, hogy ezt megengedtem neked! Csak h�t… r�lad tudom, hogy megb�zhat� vagy – mosolyodik el. – �s, mi a k�nyv c�me?
- �hm… nos… - er�lk�d�k, mivel sikeresen elfelejtettem kital�lni valamit az akci� el�tt. – Megvan! �rorsz�g hal�losabbn�l hal�losabb �rd�gf�i… ha j�l eml�kszem.
- Rendben, akkor megyek, megkeresem – hallom Cvikker hangj�t, aki m�r el is indult a kis ajt� fel�.
Kattan a z�r, a n� elt�nik, �n meg azonnal ott termek, hogy egy �gyes kis b�b�jjal r�z�rjam az ajt�t. M�g j�, hogy a p�lc�j�t az asztal�n felejtette…

- Ezzel teh�t megvagyok – s�hajtok fel, �s elkezdem keresg�lni kedvenc sz�ke mardek�rosom b�ntet�munk�j�nak helysz�n�t.

R�vid kutat�s ut�n megakad a szemem egy hatalmas k�nyvkupacon, ami mintha mag�t�l mozogna egy kis gurul�s kocsira halmozva. Gyanakodva k�zelebb l�pek, �s miut�n a kupac befordul k�t polc k�z�, megl�tom Malfoyt. Azonnal ut�na eredek, �s v�g�l meg�llok egy kisebb tiszt�snak is nevezhet� ponton. Itt a polcok furcsam�d k�r alakba vannak helyezve, m�g k�z�pen az egyik asztaln�l ott �ll McGalagony a mardek�rossal.

El�veszem a p�lc�mat, �s csendben k�r�j�k var�zsolok egy hangszigetel� falat, amit�l �k nem hallj�k a kintr�l �rkez� zajokat, �m mi majd pontosan �rtj�k minden szavukat.

- �dv�zl�k mindenkit – fordulok az id�k�zben meg�rkezett emberekhez. – M�g egy-k�t perc, �s l�thatj�tok, mi�rt h�vtalak ide titeket.
A di�kok �rdekl�dve k�zelebb j�nnek hozz�m, �s ekkor megl�tok egy v�r�s �s egy fekete haj� egy�nt a t�megben.
- Remek, m�r csak �k hi�nyoztak… - motyogom magamnak, de ink�bb visszafordulok McGalagony�k fel�.

Malfoy �pp egy poros k�tetet ad �t a tan�rn�nek, amikor valami furcsa f�ny csillan a szem�ben. Sz�ja kiss� sz�tny�lik, majd �jra �sszez�rul, mintha besz�lni akarna, �m nem tal�l szavakat.
El�gedetten elvigyorodok… V�gre, h�t kezd�dik a m�sor.

*

- Professzor… - suttogja elhal� hangon.
- Mr Malfoy, valami gond van? Rosszul �rzi mag�t? – n�z r� McGalagony sz�r�s szemekkel.
- Oh, k�rem, ne piszk�tsa be h�sz�n� kezeit ilyen poros k�nyvekkel – �l�nk�l fel hirtelen, �s kikapja a tan�rn� kez�b�l a k�nyvet.
- Na de Mr Malfoy, hiszen ez�rt vagyunk itt! – csattan fel a prof.
- Ez�rt… de vajon mi�rt is vagyunk itt val�j�ban? �n hiszem, hogy minket valami sokkal fontosabb c�l vezetett eme meghitt kis helyre.
- A k�nyvt�rba? Milyen c�lra gondol, Malfoy?

A mardek�ros megsz�llott tekintettel p�szt�zza a n�t, mik�zben n�h�ny l�p�st h�tr�l.

- Tudja tan�rn�… ma a szok�sosn�l is gy�ny�r�bb. Mondt�k m�r, milyen j�l �ll mag�nak ez a csod�latos s�veg?
- H�t… - McGalagony kiss� elmosolyodik, �s zavartan v�gigsim�t az eml�tett ruhadarabon. – M�g… m�g nem mondt�k, de k�sz�n�m, igaz�n kedves.
- �n k�sz�n�m, hogy egy�ltal�n figyelemre m�ltatja a szavaimat. Mert be kell vallanom valamit. �n… �n szeretem mag�t, tiszta sz�vemb�l!
- Tess�k, Mr Malfoy?!
- Igen! Szerelem l�ngj�t�l forrong� v�remben is csak mag�t �rzem! Mert sz�momra maga az egyetlen… h�t nem �rti?! – ki�lt fel a mardek�ros sz�vszor�t� hangon, mire egy mellettem �ll� harmad�ves nevet�st�l pr�szk�lve a padl�ra esik.
- �rtem, de… nem, m�gsem. Hiszen el�bb m�g semmi jele nem volt… mondja, mi�ta tart ez? – k�rdezi a tan�rn�, �s l�tom, hogy egy apr� rem�nysug�r suhan �t az arc�n.
- Id�… Oh, mit sz�m�t, hogy mi mikor t�rt�nt? Ne a m�lttal foglalkozzon, most a jelen a fontos! M�g oly sok perc�nk, �r�nk van egym�sra, de az m�gis oly kev�s… Meg akarom ismerni lelke minden apr� kis rezd�l�s�t, l�tni szeretn�m az �lmait, hogy v�g�l val�ra v�lthassam �ket egyt�l egyig! – Malfoy h�sszerelmes m�dj�ra felpattan az egyik asztalra, �s az �g fel� t�rja a karjait.

Hirtelen fojtott kuncog�sra, majd intenz�v kattog�sra figyelek fel. Lepillantok, �s �szreveszem Colin Creeveyt, aki �pp vadul nyomkodja a f�nyk�pez�g�p�t, ezzel meg�r�k�tve a mardek�ros �mokfut�s�t. B�tor�t�an r�vigyorodok, azt�n visszat�rek a kis szerelmesp�rhoz.

McGalagony bizonytalanul l�p egyet a fi� fel�.
- De… de ezt nem szabad… Ez lehetetlen… - motyogja zavarodottan.
- Ne f�ljen az �rz�seit�l, Minerva! Minerva… milyen gy�ny�r� n�v. Tudom, ez a szerelem �r�kk� fog tartani, �rzem itt m�lyen magamban. �s ha �vek m�lt�n l�tn�m, hogy gy�m�nt szemeit k�rd�n a tengersz�n �g fel� emeln�, s�v�rg� tekintet�b�l meg�rten�m, hogy rep�lni v�gyik. Akkor �n azonnal sz�rnyakat adn�k mag�nak, hogy �rezze, velem mindent el�rhet!
- Oh… Mr Malfoy, k�rem, tegezzen! �s folytassa… – suttogja a tan�rn� �r�mk�nnyekt�l csillog� szemekkel.
- Ha majd egy harmatcseppekt�l csillog� ny�ri hajnalon ott tal�lom magam tan�cstalanul, gy�moltalanul a karjaid k�z�tt, akkor tudni fogom, hogy te is szeretsz engem. A vil�g megsz�nik l�tezni, csak te �s �n lesz�nk az �r�kk�val�s�gban. De… - Malfoy f�rg�n lepattan az asztalr�l, megmentve ezzel sz�mos di�kot a r�h�g�g�rcsben val� elhal�loz�st�l. – De most sz�ks�gem van az �rint�sedre, k�l�nben belepusztulok a k�nba…

A mardek�ros k�zelebb l�p a tan�rhoz, m�g k�zelebb, lassan, megfontoltan mozog, �m ekkor McGalagony t�relmetlen�l megragadja a karj�t, mag�hoz r�ntja a sr�cot, �s sz�npadiasan megcs�kolja.

- Ugye felvetted, Dennis, mondd, hogy felvetted! – sikkantgatja Colin az �ccs�nek, aki id�k�zben be�zemelt egy kamer�t is.

- Minerva McGalagony! – zend�l hirtelen egy m�ly, haragos hang a k�nyvt�rban. – M�gis mire v�ljem ezt?! – L�p k�zelebb Dumbledore, �s szemeit gyanakodva v�gigj�ratja a t�megen.

A tan�rn� ijedten �sszerezzen, �s elengedi Malfoyt, mire az nagy nyekken�ssel a f�ld�n k�t ki. Ennyit a hangszigetel� falamr�l…
- �n… �n… Albus, �n nem tehetek r�la, egyszer�en elvesztettem a fejem, nem is �rtem, hogy fordulhatott el� – dadogja a professzor, mik�zben zavartan igazgatja a s�veg�t.
- �rtem – sz�lal meg hosszas hallgat�s ut�n az igazgat�. – J�jj�n ide Minerva, k�rem.
A tan�rn� azonnal engedelmeskedik, m�g az �sz haj� var�zsl� ism�t elkezdi p�szt�zni a t�meget. V�g�l �r�kk� csillog� szemei megakadnak rajtam, �s mintha valami l�thatatlan er� h�zna, �n is elindulok fel�.

- Minerva, h�t elhagysz? – hallom meg az id�k�zben talpra k�sz�l�dott Malfoy panaszos hangj�t. �m a tan�rn� nem v�laszol, csak m�g ink�bb megszapor�zza a l�pteit.
- Nem baj, �n itt v�rok r�d, m�g a csillagok m�r elvesztik az �sszes f�ny�ket! Ha a mennyorsz�g l�ngba borul, �s akkor is itt leszek! Ha a szavaim m�r csak �resen konganak a semmi kapuj�nak reszketeg �rny�k�ban, �n tudni fogom, ha meghalok, te ott leszel mellettem! Mert �rzem, hogy visszat�rsz hozz�m… - Malfoy m�g bemutat egy olyasmi mozdulatsort, amit legink�bb a hatty� hal�l�ra hasonl�t, majd duzzogva, �m rem�nyt�l csillog� szemekkel le�l az egyik poros, s�t�t sarokba.

A di�kok k�z�l n�h�nynak m�r siker�lt elhallgattatnia az �jra �s �jra kibuggyan� nevet�s�t, de erre a jelenetre kiv�tel n�lk�l mindenkib�l kit�rt az eddig visszafojtott r�h�g�s.

- Hermione, k�rem, v�rjon meg ann�l az ablakn�l – utas�t Dumbledore, mikor oda�rek hozz�. – Besz�lni szeretn�k mag�val.
Megszeppenten b�lintok, �s elindulok az eml�tett ablak fel�. M�g j�, hogy nekem siker�lt kord�ban tartanom az arcizmaimat, el�g durva lett volna, ha k�pen r�h�g�m az igazgat�t…

Csendben meg�llok a sz�momra kijel�lt helyen, �s elkezdek n�zel�dni a teremben l�v� emberek k�z�tt. �r�mmel veszem tudom�sul, hogy sokan elj�ttek, �s remek�l sz�rakoznak.
- Kis g�r�ny, most rendesen be�gettem – motyogom magam el�.

- Szia… Hermione – hallom hirtelen a nevem. Hitetlenkedve oldalra kapom a fejem, de nem k�pzel�dtem, az el�bb t�nyleg Ron besz�lt hozz�m.
- Sziasztok – k�sz�n�k vissza, mert l�tom, hogy Harry is vele van.
Egy ideig csak k�nos csendben pislogunk egym�sra, v�g�l Ron Malfoyra pillant, �s elneveti mag�t.
- Igaz, hogy ezt az eg�szet te rendezted? – k�rdezi vigyorogva, mire megk�nnyebb�lve veszem tudom�sul, hogy megt�rt a j�g.
- Igen – mosolyodok el. – Meg�rdemelte, azok ut�n, amit velem m�velt…

Az eml�kek hat�s�ra kiss� els�t�t�l az arcom. Ezt Harry is �szrevehette, mivel k�zelebb l�p.
- Figyelj Hermione… - Nagyot s�hajt, feszengve k�r�ln�z, de v�g�l folytatja. – Csak azt szeretn�m mondani, hogy sajn�lom. Sz�rnyen besz�ltem veled az elm�lt napokban, de meg kell �rtened, piszkosul rossz volt l�tni t�ged azzal a g�r�nnyel.
- Meg�rtem, de valljuk be, ha m�ltkor hagyod, hogy elmondjam, amit szerettem volna, akkor ez a besz�lget�s m�r sokkal el�bb megt�rt�nik. – Kicsit rosszall�an n�zek, de megkegyelmezek nekik, �s ism�t elmosolyodok. – K�rlek, ne besz�lj�nk r�la t�bbet… szeretn�m elfelejteni ezt az eg�szet, ok�?
- Persze – v�laszol azonnal Ron.
- Rendben – d�rm�gi Harry kis haboz�s ut�n.

- �r�l�k, hogy v�get vetettek ennek a nyomaszt� haragtart� id�szaknak – sz�lal meg Dumbledore, mik�zben der�sen csillog� szemekkel n�z r�nk a szem�vege m�g�l. – De most ha k�rhetn�m, uraim, hagyjanak magunkra Hermion�val egy r�vid besz�lget�s idej�re.

Harry �s Ron engedelmesen f�lreh�z�dik egy m�sik ablakhoz, az igazgat�, pedig belekezd a mondand�j�ba.
- A h�ten imm�r m�sodszor kellett t�meges eml�kt�rl�st v�grehajtanom a di�kokon – pillant r�m.
- M�sodszor? – k�rdezem meglepetten.
- Igen. Egyszer a mardek�rosok klubhelyis�g�ben, h�tf�n, azt�n pedig most, itt. B�r bar�taid eml�keit megk�m�ltem, �gy v�lem, fontos szerepet j�tszanak a viszonyotok javul�s�ban.
- K�sz�n�m… - motyogom lehajtott fejjel.
- De meg kell jegyeznem m�g valamit. Ha m�g egyszer b�rmif�le szab�lys�rt�sen kapom ak�r mag�t, ak�r Mr Malfoyt, sajn�latos m�don el kell b�cs�zniuk az iskol�t�l. Rem�lem, meg�rti, hogy nem n�zhetem t�tlen�l folyamatos kih�g�saikat.
- Igen, �rtem.
- �s m�g valami. Mr Malfoy most kis ideig a gyeng�lked�n fog tart�zkodni, ez�rt mag�ra marad a feladat, hogy felk�sz�lj�n az �r�kra. Piton professzor �zeni, hogy holnap ig�nyt tart a megbesz�lt helyettes�t�sre az els�s�k b�jitaltan�r�j�n. Ugye m�g nem felejtette el? – hunyorog r�m sz�rakozottan.
- Nem, term�szetesen nem – mosolyodok el kicsit felszabadultabban. B�r bevallom, az ut�bbi napokban kiment a fejemb�l ez a helyettes�t�sdi, de most hat�rozottan �r�l�k neki.
- Remek, akkor v�gezt�nk is. Elmehet.
- Viszl�t – k�sz�n�k m�g az igazgat�nak, majd megk�nnyebb�lt s�haj szakad ki bel�lem.

Szinte �szok a boldogs�gban, ahogy Harry�k fel� k�zeledek; hihetetlen, hogy megint r�m v�rnak, olyan, mintha minden visszat�rt volna a r�gi ker�kv�g�sba.
- Na, mehet�nk v�gre vacsor�zni? – sz�lal meg Ron, amint hall�t�vols�gon bel�lre �rek.
- Persze, menj�nk – kacagok fel. Ez hi�nyzott nekem az ut�bbi id�ben…
- K�pzeld Mio, tegnap vacsora k�zben t�kre hihetetlen dolgok t�rt�ntek.
- Val�ban?
- Igen! – folytatja Ron megsz�llott kifejez�ssel az arc�n. – Na, most k�pzeld el, Harry ny�lt a vill�ja fel�, �s az hirtelen HOPP, elt�nt, mintha el�tte ott se lett volna!
- Nah�t, ez val�ban �rdekes – somolygok halv�nyan.
- De ez m�g mind semmi! Mert r� t�z percre �pp elkezdtem volna enni a r�ntott�mat, amikor az is elt�nt! Szerintem azok a hibbant man�k sz�rakoztak vel�nk… De mit ne mondjak, durva egy po�n volt, m�r azt hittem, hogy nem tudok norm�lisan megvacsor�zni.
- Ez t�nyleg borzaszt�, nem is �rtem, hogy b�rtad ki – veregetem meg a v�ll�t vigasztal�an, majd vigyorogva �sszen�zek Harryvel.


A Nagyterem ajtaj�hoz �rve azonban k�l�n�s z�gol�d�s �ti meg a f�l�nket.
- Itt meg mi t�rt�nt? – morogja gyanakv�an Harry.
- �s hol a kaja? – f�zi hozz� Ron, de hangja mintha egy okt�vval magasabb lenne a megszokottn�l.

- Szia Mione – k�sz�n r�m egy r�g nem l�tott mardek�ros.
- Hello Elena – mosolygok r�. – Nem tudod, mi t�rt�nt? Ilyenkor �ltal�ban m�r lehet vacsor�zni.
- Fogalmam sincs, mi a gond. Igaz�b�l senki se tudja… De sebaj, legal�bb v�gre be tudom tartani a fogy�k�r�mat. Ett�l a sok neh�z kaj�t�l �gyis csak folyton h�ztam… - Elena elborzadva megtapogatja karcs� dar�zsderek�t, azt�n egy kis mosoly k�s�ret�ben kivonul a teremb�l.

- Gyertek, szerintem ut�nan�zhetn�nk a dolognak – sz�lal meg Harry, �s elindulunk a konyha fel�.
Ron egy �z�tt vad gyorsas�g�val r�veti mag�t a szerencs�tlen k�rt�re, �s vadul megcsiklandozza, mire az egy kis nyekken�ssel kilinccs� v�ltozik. Ezut�n felt�pi az ajt�t, bel�p a terembe, de abban a pillanatban arc�ra hihetetlen m�rt�k� elborzad�s �l ki.
- Valami gond van? Mi�rt �llt�l… - Nem tudom befejezni, mert ahogy megl�tom a konyh�ban t�rt�n� dolgokat, hasonl� kifejez�s jelenik meg az �n arcomon is.
- Te j� szag� szurcs�k… - hallom Harry sz�rny�lk�d� hangj�t. – Mi a fene folyik itt?
- �n… �n azt hiszem, tudom – sz�lalok meg halkan, miut�n eszembe jut a m�sik k�t �veg, b�jitallal megsp�kelt vajs�r. – Pedig megmondtam Dobbynak, hogy ne ny�ljanak hozz�…

Ekkor egy szakadt ruh�j� man� kit�pi mag�t a t�megb�l, �s reszketeg mozg�ssal idej�n hozz�nk.
- Dobby? – k�rdezz�k egyszerre.
- Igen… Igen, Dobby meg�rtette a kisasszony utas�t�s�t, de Dobby nem tudott mit tenni ellene! Winky egyszer csak levette az �veget, belekortyolt, azt�n r�vetette mag�t Bumira, de ekkor Pimky �szrevette az �veget, �s � is ivott bel�le, �s ez �gy ment man�r�l man�ra, m�g v�g�l ez lett az eredm�ny – Dobby remeg� k�zzel a konyha k�zep�re mutat, ahol egy hatalmas sz�rk�s man�gombolyag l�tsz�dik. Hogy melyik k�z vagy l�b kihez tartozik, azt lehetetlen meg�llap�tani.

- K�rlek, menj�nk innen, mindj�rt kidobom a taccsot – hallatszik Ron fojtott hang� nyekerg�se.
- Egyet�rtek. H�zzunk innen, de nagyon gyorsan. – Harry elk�sz�n m�g Dobbyt�l, azt�n sebes l�ptekkel megindul a Griffend�l toronyba vezet� �ton.

*

- Gyerekek… �letembe nem l�ttam m�g enn�l undor�t�bb dolgot – sz�rny�lk�dik Ron a klubhelyis�gben �lve.
- Az�rt kicsit durva, hogy a man�k t�meges orgi�ban t�rnek ki, �s ez�rt elmarad a vacsora.
- Szerintem is durva… meg undor�t�… �n asszem ink�bb megyek aludni, holnap kem�ny lesz a reggelem.
- T�nyleg, te Pitont fogod helyettes�teni.
- R�ad�sul azzal a g�r�nnyel… - fintorog Harry.
- M�r ha fel�p�l reggelig – vigyorodok el. – No, sz�p �lmokat fi�k, holnap tal�lkozunk.
- Szia Hermione – �s�tj�k ut�nam, majd �k is elindulnak a fi�k h�l�k�rlet�hez.

A szob�m fel� menet azonban eszembe jut valami. Vajon kiengedte valaki Madame Cvikkert a z�rolt r�szlegr�l, vagy szeg�ny ott fogja t�lteni az eg�sz �jszak�t?

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.