Hermione felett, h�la a Rend �s a csal�dja k�z�tti ing�z�snak, �gy elrep�lt az id�, hogy azon vette �szre mag�t, amint a (m�g mindig) Malfoyjal k�z�s h�l�szob�ban �l, �s unatkoz� tekintettel b�mul ki az ablakon, figyelve a s�r�n hull� h�pelyheket. M�r december huszonharmadika volt, de � m�g most sem azon elm�lkedett, hogy kinek mit is vegyen aj�nd�k gyan�nt, hanem valami eg�szen m�son. Az ut�bbi h�napokban nem t�l gyakran l�tt�k egym�st a volt mardek�ros fi�val, hiszen az kor�n kelt, �s �ltal�ban csak k�s� este �rt haza, amikor � m�r r�gen az igazak �lm�t aludta. Sohasem k�rdezte meg t�le merre j�r, �gy �rezte, semmi k�ze sincs hozz�. R�ad�sul t�bb mint val�sz�n�nek tartotta, hogy Draco �gyis k�l�nb�z� n�csk�k t�rsas�g�ban mulatja ilyenkor az id�t, erre pedig, �szint�n megvallva, nem volt k�v�ncsi. Az�ta az eset �ta, amikor ugye m�r megint majdnem h�lyes�get csin�ltak, rejt�lyesen ker�lt�k egym�st, s nem is hozt�k fel t�mak�nt. Hermione ezt annak tudta be, hogy mindkettej�ket �sszezavarta az eset: olyan hirtelen csapott �t a gy�l�let szenved�lybe, hogy ez m�g �ket is meglepte. S a l�ny, ha �szinte akart lenni mag�hoz, be kellett hogy l�ssa: minden egyes eltelt nappal nem hogy t�volodna, �s apr�nk�nt elmos�dna az eml�k, hanem �ppen ellenkez�leg: egyre elevenebb� v�lt, egyre gyakrabban �rezni v�lte a m�sik ajk�nak �rint�s�t a saj�tj�n, l�tta lelki szemei el�tt Draco csal�dott tekintet�t, amikor el�zte mag�t�l. Ezut�n val�s�gos k�nk�nt �lte meg azt a hossz�, v�gyakoz�ssal teli �jszak�t, hiszen a m�sik ott fek�dt t�le alig karny�jt�snyira, de nem �rhetett hozz�, mert azzal a saj�t szavait �s tetteit c�folta volna meg. �gy h�t nem maradt m�s sz�m�ra, mint a n�ma t�r�s, enyhe szenved�s t�rsas�g�ban. Halkan fels�hajtott:
- Lehet, hogy kezdek meg�r�lni?
- Mit kezdesz, Hermione? - hallotta a h�ta m�g�l azt az ismer�s jeges, m�gis egyre ink�bb sz�vmelenget� hangot. Megfordult �lt�ben, �s l�tta, amint Draco Malfoy val�s�ggal f�l� magasodik, �s �rdekl�d� tekintettel n�z le r�.
- Igaz�n semmit - f�llentett kiss� elv�r�s�dve a megsz�l�tott. - Nem is hallottam, hogy meg�rkezt�l. Hogy-hogy ilyen kor�n?
- Any�m a k�ri�ra rendelt - felelte nemes egyszer�s�ggel, mik�zben lehuppant
az �gyra (amit m�g mindig nem f�r�szeltetett kett�...), �gy l�lekt�kreik nagyj�b�l egy magass�gba ker�ltek.
- Mit akart? - k�rdezte �res hangon Hermione, s mag�ban m�r sejtette, hogy nem sok j�r�l lehet sz�, legal�bbis az � sz�m�ra biztosan.
- Egyfel�l hi�nyolja a t�ras�gomat. Szeretn�, ha mindh�rman visszak�lt�zn�nk a "csal�di" h�zba, de ezt a k�r�s�t kerek perec elutas�tottam, mondv�n, m�g mindig nem igaz�n j�tt�l rendbe
- �, k�sz�n�m, hogy falazol nekem – sz�lt k�zbe szarkasztikusan a l�ny.
- M�sfel�l pedig megh�vott minket a holnap tartand� kar�csonyi vacsor�ra. Azt hiszem, illetlens�g lenne visszautas�tani a megh�v�s�t.
- Ha m�r nagyon musz�j... - mormogott keser�en az orra alatt. Az t�ny �s val� ugyan, hogy Dracoval az ut�bbi id�ben rendez�d�tt a viszonyuk, s heves gy�l�letb�l egy egyszer� lak�t�rsi "se veled, se n�lk�led" kapcsolatt� szel�d�lt, �m az any�s�r�l ugyanez nem volt elmondhat�. Narcissa m�g most is olyan ellenszenvet t�pl�lt menye ir�nt, mint eddig, s�t ha lehet, az�ta ez az ellent�t csak m�g jobban ki�lez�d�tt. A hajdani eminensnek volt egy olyan sejt�se, hogy Mrs. Malfoy, ha tehetn�, egyszer�en kitiltan� �t �s Dariust a k�ri�r�l, mondv�n, semmi keresnival�juk ott. �s l�ssuk be, lehet, hogy igaza van. Az arc�ra minden bizonnyal ki�lhettek az �rzelmei, mert Draco komor tekintettel n�zett r�:
- Figyelj, Granger - a l�ny ebb�l tudta, hogy f�rje most nagyon komoly dolgot k�sz�l mondani a sz�m�ra. - Az igazat megvallva nekem sem f�llik hozz� a fogam, hogy egy eg�sz est�n �t hallgassam az aranyv�r� elit �rado�sait a galleonok boldog�t� hat�s�r�l, de nincs m�s v�laszt�som. Azt hiszem, f�l�sleges jeleznem, hogy hozz�m hasonl�an neked sincs. Am�gy meg csak p�r �ra az eg�sz, vagy legrosszabb esetben ott kell �jszak�znunk. De m�snap holnaput�n reggel mindenf�lek�ppen hazaj�v�nk.
- �g�red? - tette fel a kiss� gyerekes k�rd�st Hermione.
- �g�rem, nem kell agg�dnod emiatt.
- Viszont van itt m�g valami...
- Igen?
- Holnap Szenteste, �s m�g senkinek sem vettem semmit.
- Most, hogy mondod... T�nyleg! Most ez el�g viccesen fog hangzani, de
szerintem el kellene menn�nk v�s�rolni.
- V�s�rolni? - d�bbent le �szint�n Hermione.
- Pontosan. Darius addig �gyis alszik a babahordoz�ban.
- Egyre furcs�bb vagy Malfoy, tudsz r�la?
- Nem kell r� eml�keztetned...
- Nyugalom, kiv�telesen nem b�nt�snak sz�ntam...
- T�nyleg?
- T�nyleg. De ideje indulnunk, mert el szeretn�m ker�lni, hogy meggondold magad.
�gy esett meg, hogy nagyj�b�l egy �r�val k�s�bb m�r egy�tt j�rt�k be az egyik londoni bev�s�rl�k�zpontot. Draconak szeme-sz�ja t�tva maradt, �gy r�csod�lkozott a muglik tal�lm�nyaira. Szinte �t percenk�nt k�rdezgette: "ez mire j�?" "Azt hogyan haszn�lj�k?", s ehhez hasonl�kat, a feles�ge pedig nem gy�z�tt v�laszolgatni. �m lassan sz�tv�ltak �tjaik, mindketten elindultak, hogy aj�nd�kokat keressenek a szeretteiknek. Hermione nem gondolt t�l nagy dolgokra: Harrynek egy rep�l�g�pekr�l sz�l� k�nyvet vett (a kis T�l�l� �jabban a mugli dolgok ir�nt val� �rdekl�d�s�nek renesz�nsz�t �lte, ebb�l fakadt a rep�l�g�pek fel� tan�s�tott szeretete), Lun�nak egy praktikus sminkk�szletet, Ronnak pedig p�r zoknit, amibe cselesen �ppen R bet�t h�meztek ( a l�nynak volt egy olyan sanda gyan�ja, hogy a v�r�s haj� sr�c nem fog repesni az aj�nd�kt�l, mert rosszindulat� c�lz�snak veszi majd). A legnehezebb dolga akkor volt, amikor arra a felfedez�sre jutott, hogy Draconak is illene vennie valami kis apr� meglepet�st. Igaz, abban m�r nem volt teljesen biztos, hogy a fi� meg is �rdemli...
Hosszas keresg�l�s ut�n megtal�lta a t�k�letes aj�nd�kot: az egyik �r�szerboltban l�tott egy fekete b�rbe k�t�tt napl�t, ami egy az egyben hasonl�tott Tom Demen�re, csup�n abban k�l�nb�z�tt t�le, hogy a benne l�v� lapok m�g nem s�rgultak meg az id� akarat�nak engedelmeskedve, hanem csod�latos feh�r sz�nben pomp�ztak. Megbabon�zva emelte le a polcr�l, majd egy kis d�szcsomagol�sban a kab�tja zseb�be cs�sztatta, �s kil�pett az �zletb�l. Dracoval �gy besz�lt�k meg, hogy a bev�s�rl�k�zpont k�zep�n l�v� sz�k�k�tn�l tal�lkoznak. Nem is sz�m�tott r�, hogy egy ennyire bens�s�ges jelenet szemtan�ja lesz: Darius az apja egyik t�rd�n "�ld�g�lt" (azaz az apja tartotta), �s lovagolt rajta, k�zben el�gedetten bazsalygott, mint rohadt t�k az �l tetej�n. Amikor ez a hasonlat esz�be �tl�tt, �nk�ntelen�l is kirobbant bel�le a nevet�s.
- M�r megint mi olyan nagyon vicces? - vonta fel a szem�ld�k�t Draco, majd visszafektetette fi�t a hordoz�ba, �s egym�s mellett l�ptek ki a hatalmas �p�letb�l. Odakint m�g mindig hatalmas pelyhekben hullott a h�, ami nem sokkal k�s�bb m�r vastagon bebor�totta �ket.
- Ha nem siet�nk, megf�zunk - jegyezte meg nem t�l el�gedetten Malfoy.
- Akkor ideje lenne hoppan�lni, nem?
- T�l vesz�lyes.
- Vesz�ly? Azt hittem, ez a sz� nem szerepel a sz�t�radban! - g�nyolta ki Hermione.
- Nem is! Csak �ppen muglik m�szk�lnak a k�rny�ken.
- Na �s? Nincs jobb, mint a t�lfokozott adrenalin!
- Te mondtad...
S nem sokkal k�s�bb nevetve elt�ntek. N�h�ny mugli meglepetten d�rzs�lgette a szem�t, de azt�n ink�bb a sok elfogyasztott toj�slik�rnek tudt�k be a dolgot, �s m�r siettek is tov�bb.
Otthon m�g mindig nevetve b�jtak ki a kab�tjaikb�l, �m ebben a pillanatban Hermione r�gt�n t�sszentett.
- Na tess�k! Mondtam, hogy meg fogsz f�zni. Menj fel, �s fektesd le Dariust! Addig ker�tek neked valami gy�gyszert.
- Te csak ne parancsolgass nekem, meg�rtetted?
- De igen, parancsolgatok, mert m�ris beteg vagy! Teh�t menj fel, �s ne kelljen m�g egyszer mondanom!
- J�, rendben, meg�rtettem - emelte fel a kez�t megad�an Hermione, �s felbattyogott a l�pcs�n. V�gigd�lt az �gyon, �s azon nyomban mag�ra tekerte a takar�t, mivel heves hull�mokban r�t�rt a hidegr�z�s. Amikor Draco bel�pett a szob�ba, �s a kez�be nyomta a g�z�lg� te�scs�sz�t, fut�lag meg�rintette a l�ny homlok�t, de r�gvest el is kapta a kez�t.
- Rendesen felment a l�zad, tudsz r�la? Szerencs�mre Madame Pomfreyt�l maradt n�mi gy�gyn�v�ny�nk, azt kevertem bele a te�dba. Ez tal�n leviszi a l�zad.
- K�sz�n�m - kortyolta ki az utols� cseppj�ig is az italt, majd �jra elfek�dt az �gyon. Draco n�mi haboz�s ut�n mell�telepedett, f�l kez�vel �t�lelte, �s saj�t test�vel igyekezett valamennyire felmeleg�teni a l�nyt. �szre sem vette, amikor elnyomta �ket az �lom.

M�snap Draco arra �bredt, hogy valaki r�zogatja a v�ll�n�l fogva:
- Malfoy, �breszt�! - hallott egy ismer�s hangot, �m csak halkan d�rm�g�tt valamit, a m�sik oldal�ra fordult, �s aludt tov�bb.
- Draco Lucius Malfoy! Most azonnal kelj fel, meg�rtetted? - sz�lt r� most m�r valamivel er�lyesebben Hermione, mik�zben m�g egyszer alaposan megr�zta.
- Mi van m�r, Hermione? - nyitotta ki b�gyadtan a szem�t, majd felt�p�szkodott, �s neh�zkesen fel�lt. Nem meglep� m�don m�g mindig ugyanazt az �lt�z�ket viselte minttegnap, ami tiszt�n jelezte sz�m�ra, hogy alighanem a feles�ge mellett aludt el. Az eml�tett az �gy sz�l�n�l �llt, karj�t keresztbe fonta a mellkas�n, �s cseppet sem l�tszott boldognak.
- Nem ma kellene menn�nk az �desany�dhoz?
- De igen, mi�rt? - k�rdezte �rtetlen�l a sz�kes�g, mik�zben kik�sz�l�dott a meleg takar� al�l.
- Mert m�r lassan d�lut�n n�gy �ra van.
- Hogy mi? - rep�lt ki az �lmoss�g azonm�d a szem�b�l. - Mi az, hogy d�lut�n n�gy �ra van?
- �gy, ahogy mondtam. Ne n�zz �gy r�m, �n sem tudom, hogyan b�rt�l ennyit aludni!
- Remek - s�hajtott a sz�kes�g. - A v�g�n m�g �n leszek a beteg, nem te.
- L�tod, ez k�nnyen lehet - �rtett egyet Hermione is.
- Na j�, ilyen k�rd�sekben nem kell egyet�rtened velem - indult le a f�rd�szob�ba, de az�rt �tk�zben felnyal�bolta a sz�m�ra kik�sz�tett ruhaadagot.
- Mi�rt, miben kellene?
Draco nem v�laszolt, csup�n intett egyet, majd le�rve egy hangos csattan�s m�lt�ztatott jelezni, hogy bev�gta maga m�g�tt az ajt�t. A l�ny pedig, n�mi hezit�l�s ut�n ugyan, de a konyha fel� vette �tj�t, ahonn�t r�videsen a friss k�v� illata sz�llt kifel�.
- Hm, nem is olyan rossz - jegyezte meg el�gedetten Draco, amikor egy s�t�tk�k ingben �s fekete nadr�gban fesz�tve bel�pett az apr� helyis�gbe.
- Nem �rtana igyekezned, nem jutott m�g eszedbe? - k�rdezte �vatosan, mialatt a saj�t cs�sz�j�t mosogatta el.
- Nos, ami azt illeti...
- K�ne.
- Igen - �rtett egyet a volt mardek�ros is, s ennek megfelel�en kih�rpintette a keserny�s italt. - Dariust is elvissz�k?
- Dehogy vissz�k! M�r sz�ltam Lun�nak - ekkor egy halk pukkan�st hallottak. - M�r itt is van.
- Nagyszer� - jegyezte meg sz�razon Draco, aki nem �hajtott t�l sok id�t elt�lteni a holl�h�tas l�ny t�rsas�g�ban, �gy azt�n kifejezetten �r�mmel t�lt�tte el a lelk�t, amikor kil�ptek a hopp-poros kandall�b�l. A Malfoy-k�ri�t k�l�n�sen sz�pen feld�sz�tett�k ennek a jeles alkalomnak alkalm�b�l, ami kifejezetten meglepte Hermion�t. Ann�l is ink�bb egyik meglepet�s �rte a m�sik ut�n, amikor is bel�pve a hatalmas �tkez�be megpillantotta a Narcissa mellett �ll� alakot.
- Maga?! - ny�gte ki, mik�zben Dracoval d�bbent pillant�sokat v�ltottak.
- Igen �n, Hermione - mondta el�gedetten Lucius Malfoy.
- Ap�m - fogott vele illend�en kezet a fia, de r�videsen visszaoldalgott a feles�ge mell�.
- Azt hiszem, itt az ideje, hogy �n is �dv�z�ljelek a csal�dunkban - fordult �jfent a menye fel� a f�rfi. - Isten hozott, a Malfoyok k�z�tt, Hermione! De hol van az unok�m?
- Otthon - felelte nemes egyszer�s�ggel a megsz�l�tott - Nem sz�m�tottam r�, hogy az �nnepekre hazaengedik.
- Val�ban... Mire Narcissa megkapta levelemet, ti m�r nem laktatok itt. Rem�lem k�nyelmes az �j lak�sotok.
- Igen, az - b�lintott Draco.
- Ennek �r�l�k - felelte egy nem t�l kedves mosoly k�s�ret�ben Lucius.
Az �nnepi vacsora alatt nem sok �rdemleges t�rt�nt, Hermione megintcsak r�
volt k�nyszer�tve, hogy az idegen, magukat arisztokrat�nak titu�l� h�lgyekkel
j�pofizzon. Az aj�nd�kok �tad�s�ra nem ker�lt sor, tekintve, hogy az id�sebbik Malfoy-h�zasp�r k�r�ben ez nem volt t�l elterjedt szok�s, csup�n gyermek�ket lept�k meg n�h�ny vaskosnak tetsz� k�nyvvel, s �j ruhadarabokkal. Az persze illedelmesen megk�sz�nte ezt, majd Marcoval bocs�tkozott l�tsz�lagos eszmecser�be, mik�zben f�l szem�t mindig a l�nyon tartotta, aki kedvesen csever�szett Carmennel, aki arra hivatkozva, hogy m�g mindig nem heverte ki t�lzottan a szenved�sek �jszak�j�t, el�rte, hogy az esk�v�t egy h�nappal elhalassz�k. Ett�l azonban m�g ugyan�gy szorult az � �s Harry nyaka k�r�li hurok, amit egyre nehezebb volt elviselni, �m a le�nysz�ktet�s terve m�g mindig nem volt t�k�letes. Na de, kar�csony este nem szok�s ilyen dolgokkal foglalkozni, �gy azt�n hamar t�m�t v�ltottak. Carment nagyon �rdekelte Darius hogyl�te, �gy nem meglep� m�don, folyamatosan r�la k�rdezgetett. Hermione udvariasan v�laszolt a k�rd�sekre, �m nagyj�b�l olyan �jf�l k�r�l, arra hivatkozva, hogy f�radt, odal�pett Dracohoz, �s illedelmesen megk�rte, hogy menjenek haza.
Nem meglep� m�don a volt mardek�ros ifjonc �r�mmel tett eleget a k�rd�snek. Amikor egym�s mellett s�t�ltak a folyos�n, a l�ny hirtelen megtorpant.
- Mi a baj, Hermione? - n�zett r� a v�lla felett meglepetten.
Az pedig v�lasz gyan�nt csak felmutatott a plafonra. Draco tekintete k�vette a mozdulatot, majd meglepetten f�ttyentett.
- Ilyet se l�ttam m�g, fagy�ngy a Malfoy-k�ri�n!
A l�ny csak halv�nyan elmosolyodott, s m�r ment is volna tov�bb, �m ekkor a fi� el�tte termett, s l�gyan megcs�kolta. Egy darabig csak �llt ott kuk�n, �m lassank�nt felengedett, s apr�nk�nt viszonozta a cs�kot, mintha ez a vil�g legterm�szetesebb dolga lenne sz�m�ra, hogy az esk�dt ellens�g�vel cs�kol�zik egy fagy�ngy alatt... S ki tudja, tal�n val�ban �gy is volt.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.