Lily az �jszaka k�zep�n egy �ri�si sikolyra �bredt fel. A hang Lindsayt�l sz�rmazott, aki �pp egy r�m�lm�b�l �bredt fel.
- Azt �lmodtam, hogy a Tiltott Rengetegbe ment�nk kir�ndulni, �s Michel Big volt a vezet�nk. R�ad�sul sepr�n rep�lve tett�k meg az utat.
- Ez csak azt jelentheti, hogy a tan�r �r fog minket bevezetni a tud�s erdej�be. S�t mindezt sepr�n haladva teszi meg, ami arra utal, hogy el�g vesz�lyes lesz majd – fejtette meg az �lmot Sophie.
Erre mind a h�rom l�ny elkezdett nevetni, majd megpr�b�ltak visszaaludni. Lilynek ez sajnos nem siker�lt. Esz�be jutott, hogy ma fog tal�lkozni az ebben a vil�gban �l� Potterrel. Sok�ig t�rte rajta a fej�t, hogy m�gis milyen lehet majd.
Mikor a l�nyok �jra fel�bredtek, fel�lt�ztek, majd lementek reggelizni. Ut�na sorba �lltak a kapu el�tt a t�bbi di�kkal, akik lemennek a faluba.
Lindsay �s Sophie elk�s�rt�k Lilyt a tal�lkahelyre, hogy v�gre megpillanthass�k a fi�t, akir�l m�r annyit hallottak.
- Lily biztos, hogy � az? – k�rdezte k�tkedve Sophie. – Nem t�nik t�l vag�nynak.
- S�t! Sokkal ink�bb egy ny�pic k�nyvmolynak l�tszik. Szerintem m�g sepr�n sem �lt, �s biztos vagyok benne, azt se tudja mi az a kviddics – folytatta Lindsay.
Lily kicsit elbizonytalanodott. Mi van, ha � is megv�ltozott?
- Szor�tsatok! – fordult a bar�tn�ihez Lily, majd oda mentem a fi�hoz.- Szia!
- Szia! Te vagy Lily Evans? Nincs rajtad a piros s�l – mondta James szemreh�ny�an.
- Bocs elfelejtkeztem r�la – v�laszolta a l�ny, majd hosszan megszeml�lte a fi�t. Egy�ltal�n nem hasonl�tott arra a James Potterre, akit � ismert. Ennek is ugyanolyan haja volt, mint a m�siknak, de ellent�tben vele � megpr�b�lta kif�s�lni, �s rendbe tenni. Az �lt�zete is eg�szen m�s volt. A nadr�gj�n �s az ig�n egy gy�r�d�s sem l�tszott. Egysz�val a teljes ellent�te annak a fi�nak, akit Lily ismert.
- Minek k�sz�nhetem a leveledet? Azt �rtad, hogy nagyon fontos, hogy tal�lkozzunk. Mir�l lenne sz�?
Lily sz�hoz se jutott. Nem is igaz�n gondolta ezt �t. Rem�lte, hogy James maradt a r�giben, �s akkor elmondhatn� neki, hogy m�gis mi a helyzet, de ennek… Biztos �r�ltnek n�zn�.
- Nem s�t�lunk egy kicsit? – k�rdezte rem�nykedve a l�ny. Hiszen az m�gsem annyira k�nos, mintha �lln�nak egym�s mellett sz�tlanul. Meg h�tha esz�be jut valami j� kifog�s, hogy m�rt h�vta ide.
- Nem v�laszolt�l a k�rd�semre – sz�lalt meg a fi� egy id� ut�n.
- Tudom – mondta Lily, �s m�r kezdte nagyon ideges�teni a sr�c. – Sz�val nem olyan r�gen �lmodtam. Volt benne egy j�sn�, aki azt mondta, hogy keresselek meg. �n pedig ut�na akartam j�rni ennek az �gynek, �s ez�rt �rtam neked azt a levelet.
- Sz�val ennyi az eg�sz? Tudod szerintem nem k�ne mindig az �lmaidra hallgatnod. Ezernyi m�s dolgot csin�lhattam volna, ahelyett, hogy egy h�lye �lmod miatt ide utazzak.
- Bocs, hogy zavartalak – jegyezte meg d�h�sen a l�ny.
- Legal�bb megeml�thetted volna a lev�lben, hogy minden egy �lmod miatt van.
Lily csak d�h�sen f�jt egyet. Kezdte az agy�ra menni ez a fi�, de t�rt�ztette mag�t, �s nem sz�lt vissza neki. Sajnos pont ezt a pillanatot v�lasztotta a m�rdek�ros csoport, hogy felbukkanjon.
- Nocsak. Evans tal�lt�l magadnak egy pasit, akit nem �rdekel a te s�rv�r� sz�rmaz�sod – sz�lalt meg Black g�nyosan.
- Neked muglik a sz�leid? – k�rdezte megd�bbenve James.
- �s m�g ezt el se mondtad neki? Ez sz�nalmas – jegyezte meg Mira.
- Azt hiszem most jobb, ha t�vozom – mondta Potter, majd otthagyta Lilyt �s a mardek�rosokat.
A l�ny csal�dottan n�zett ut�na. Ezt azt�n t�nyleg nem v�rta volna t�le. M�g ha nem is ismer, annyit igaz�n megtehetett volna, hogy megv�di. De ez nem. Ink�bb gy�v�n megfutamodott. �rezte, hogy perceken bel�l elkezdenek folyni a k�nnyei. De nem akart a jelenl�v�k el�tt s�rni, ez�rt ink�bb elfutott. Nem is n�zte, hogy merre megy. Egyre csak folytak a k�nnyei. A figyelmetlens�ge miatt megbotlott egy fa ki�ll� gy�ker�ben, �s elesett.

Lily lassan nyitotta ki a szem�t. Mivel a nap beles�t�tt, ez�rt ink�bb bez�rta, �s �tfordult a m�sik oldal�ra. Ismer�s hangokat hallott. A szavakat m�g nem �rtette, de a hang nagyon ismer�s volt. Elkezdett gondolkozni, hogy ki� is lehet. Hamar r�j�tt, ki lehet ott. Egy olyan szem�ly, akit, most semmik�ppen nem akart l�tni. Er�t gy�jt�tt, �s a fel�lt, majd kinyitotta a szem�t. Egyenesen James Potter arc�ba n�zett
- Mit keresel itt? Hogy van k�ped m�g a szemem el� �llni azok ut�n ami t�rt�nt?
- Lily �n igaz�n sajn�lom az eg�szet. Nem hittem, hogy ennyire megb�ntalak vele – menteget�z�tt a fi�.
- Nem hitted? M�g is honnan j�tt�l te? Hogy gondoltad, hogy nem esik rosszul, amikor megal�znak, �s te ahelyett, hogy megv�den�l elfutsz, mint egy gy�va ny�l! Tudod, �n ismerek egy fi�t, aki egy�ltal�n nem t�r�dik azzal, hogy muglik a sz�leim, �s minden esetben megv�d. Nem ilyen beszari alak, mint amilyen te vagy – sajnos ez a hossz� besz�d el�gg� kif�rasztotta a l�nyt. Visszahanyatlott az �gy�ba. Ekkor k�r�l n�zett, �s �szre vett, hogy a gyeng�lked�n van.
- Nem tudom, mir�l besz�lsz, de gondolom ez is az es�s k�vetkezm�nye.
- Te hozt�l ide? – k�rdezte, majd l�tva, hogy a fi� b�lintott folytatta. – K�szi, de most m�r elmehetsz. Nincs sz�ks�gem a sz�nalmadra
Ekkor j�tt be Madam Pomfreye.
- Mis Evans v�gre fel�bredt!
- Megtenn�, hogy elk�ldi? – k�rdezte a l�ny, �s fej�vel Jamesre b�k�tt.
- Szerintem nem �gy k�ne viselkednie vele.
- M�gis, hogy legyek kedves hozz�?
- Mi�ta itt fekszik, mindig maga mellett volt.
- M�gis milyen nap van ma?
- Ma szombat van, �s Mr. Potter ahelyett, hogy a t�rsaival lement volna a faluba, a helyett mag�val maradt, �s mikor fel�bredt ilyen cs�ny�n b�nik vele.
- Sz�val maga ismeri? – k�rdezte gyanakodva Lily.
- M�g sz�p. Szinte minden h�ten t�rt�nik vele valami, amit nekem kell ell�tnom.
- Aha, �rtem – v�laszolt a l�ny, de l�tszott, hogy gondolatba m�r teljesen m�shol j�r. – Blacket ismered? – fordult a fi�hoz.
- Persze, hogy ismerem. � a legjobb bar�tom.
- Aha, �rtem – ism�telt �nmag�t. – Mi t�rt�nt?
Ekkor a javasasszony elment. Jobbnak l�tta, ha nincs ott, amikor a fi� elmes�li a t�rt�netet.
- Tudod, amikor kint voltunk s�t�lni a holdf�nyben, �s te megint olyan gonosz volt�l vele, ami megjegyzem nagyon rosszul esett, na sz�val akkor, ahogy szaladt�l be a kast�lyba, elest�l, �s elvesztetted az eszm�letedet. �n pedig ide hoztalak, �s m�r n�gy napja egyfolyt�ban aludt�l.
- �gy minden vil�gos. Csak �lmodtam az eg�szet. Mira a bar�tn�m, soha nem pr�b�lna meg�lni, vagy ehhez hasonl�k – motyogta Lily mag�nak. Majd egyszer csak �t�lelte James. A megd�bbent fi� hirtelen nem is tudta mit tegyen.
- Sajn�lom, hogy olyan voltam veled. Azt �lmodtam, hogy elt�nt�l, mint ahogy k�v�ntam. R�j�ttem, hogy nagyon sokat k�sz�nhetek neked. Mert te mindig ott vagy, hogy megv�dj, meg hasonl�k. Abban a k�pzeletbeli vil�gban mindenki olyan szem�t volt. Mira meg pr�b�lt meg�lni, �s m�g p�rbajoztunk is.
- �n soha nem akarn�lak meg�lni – sz�lalt meg az ekkor bel�p� Mira. A nyom�ban fel�tnek a t�bbiek is.
- Tudom – mosolygott a l�nyra Lily.
- Hoztunk neked aj�nd�kot a falub�l. – sz�lt k�zbe Lupin.
- Nem kellett volna.
- Tudjuk, de m�gis hoztunk – mosolygott r� Lindsay. Majd mind le�ltek a l�ny �gy�hoz, �s elkezdt�k enni a M�zesfal�sb�l hozott �dess�geket.
- Tudod Evans eg�sz j� volt, am�g aludt�l. Senki nem b�ntetett meg – sz�lt k�zbe Sirius, majd megl�tva James sz�r�s pillant�s�t folytatta -, de az�rt �r�l�k, hogy fel�bredt�l.
Lily is �r�lt, hogy v�ge ennek a r�m�lomnak. Elkezdtek besz�lgetni. A l�ny k�v�ncsi volt, hogy mi t�rt�nt addig, am�g � aludt. Elmes�ltek mindent. Azt is, hogy milyen szenved�seket kell �t�lni�k SVK �r�n, �s hogy McRoyal professzor mennyire komolyan veszi a Mardek�r-Griffend�l bar�ts�got.
Miut�n elmentek Lily f�radtan d�lt vissza a p�rn�j�ra. Majd ajk�n boldog mosollyal aludt el. De el�tt megk�rt a javasasszonyt, hogy adjon neki olyanb�jitalt, amit�l nem fog �lmodni.

V�ge