18:49, a Roxfort melletti z�ld �vezet kil�t�ja

Az �r�k ut�n McGalagony professzor mentett meg att�l, hogy v�gig kelljen hallgatnom Potter �s Black koncertj�t, amit - �ll�t�lag - Jess�k gy�gyul�s�nak �r�m�re adtak. H�t, a szerncs�tlenek ezt hallva rohann�nak vissza a gyeng�lkedõre... Nekem meg m�r csak az hi�nyzott volna az �letembõl, hogy tanul�s k�zben az õ kornyik�l�sukat hallgassam, mi?! Na, nem. �n, k�sz�n�m sz�pen, nem k�rek belõle. Helyette sz�ves �r�mest levittem McGalagony professzor fontos iratait Roxmortsba.
H�rom �ra fel�, amikor elindultam, nyugodt, b�k�s volt Roxmorts, nem lept�k el rohang�l�, r�h�gcs�lõ roxfortosok. Az �d�tõ s�ta hat�s�ra, hirtelen megj�tt a j�kedvem, �s mik�zben az erdõn �t a m�gikus faluhoz �rtem, egy r�gi mond�k�t �nekelgettem:

"Csipp,
csepp,
egy csepp
�t csepp,
meg t�z:
olvad a j�gcsap,
csepereg a v�z."

Elk�pzelhetõ, hogy egy p�ran h�ly�nek n�ztek, amint ugr�ndozva, vigyorogva �nekelgettem ezt a versik�t az õszi, enyhe sz�lben...
A l�nyeg, hogy a hatalmas j�kedvemnek is meglett az �ra: a nagy ugr�ndoz�sban elszakadt a t�sk�m p�ntja, �s a professzor levelei kicsusszantak belõle. Az egyiket felkapta a sz�l, �s �gy neki v�gta egy fat�rzsnek, hogy kiesett a bor�t�kb�l az �zenet...
�n nem akartam elolvani. Beccssz�ra.
De, ahogy felvettem, v�letlen�l megl�ttam egy p�r betût, �s... A j�kedvem egy csap�sra elsz�llt. Ezt a r�szletet olvastam el belõle:

"...ILYEN M�G A ROXFORT T�RT�NET�BEN SOHA NEM FORDULT ELÕ. AZONNAL �RTES�TEN�NK KELL A..."

Megerõltettem magam, �s visszatettem a pap�rlapot, azt�n lassan tov�bbindultam. �tadtam a leveleket, �s megn�ztem McGalagony k�r�s�re a statisztik�t, de teljesen automatikusan. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy az erdõ sz�l�n, egy fapadon �l�k, �s kifejez�stelen arccal meredek magam el�. Ekkor valaki mell�m l�pett:
- Evans... Mi ez? Eg�szs�g�gyi s�ta? - k�rdezte Piton cinikus hangon. �sszerezzentem, majd f�zis k�s�ssel felpattantam.
- �s, te mit keresel itt? Tal�n valami feladtot b�zott r�d Dumbledore professzor?
Megr�zta fej�t �s komoran n�zett r�m.
- Dumbledore professzor kedvencei... - kezdte sz�razon. - Potter �s Black.
Annyi gyûl�let volt a hangj�ban, hogy egy m�sodperc alatt eltûntek aggaszt� gondolataim, �s hely�ket felh�borod�s vette �t.
- Nem a kedvencei! Most is b�ntetõmunk�ra k�ldte õket! - tiltakoztam elsz�ntan, cs�põre tett k�zzel.
- Tudhattam volna... - biccentett fel�m hûv�sen. - Hogy meg fogod v�deni Pottert.
�N? MEGV�DENI?? POTTERT???
Dehogy is! Csak felv�zoltam a t�nyeket! Hmm... Ez a besz�lget�s nem �r annyit, hogy elr�g�djak rajta! Piton, az... Piton. Olyan, mint Potter, csak mardek�rosban. Van egy csom� hasonl� tulajdons�guk! P�ld�ul, p�ld�ul... �hm... egyik�k sem norm�lis. De, ak�rhogyis gyûl�lik egym�st, a v�g�n �gyis az lesz, hogy a Sors - mint mindig - most is meg fog sz�vatni... Tuti, hogy Potter �s Pitonpuszipajt�sok lesznek.
De m�r �gyis mindegy.
Ahogy azt Levendroi professzor volt kedves megeml�teni, �gyis nem sok�ra kilyukad az �zonr�teg �s mind meghalunk. de, addig is, j�jj�n, aminek j�nnie kell:
B�NTETÕMUNKA BLACKKEL!

23:11, a klubhelyis�gben

Nyugodtan kijelenthetem, hogy a mai este volt Black �let�nek cs�cspontja. Ennyit �letemben nem ord�tottam... Hatt�l tizenegyig. �T TELJES �RA? BLACKKEL. Jesszusom. Alig b�rom elhinni, hogy t�l�ltem. Legal�bb, mostm�r mindent tuodok a b�jitalok �sszetevõirõl...
Elõsz�r felszeletelt�k a patk�nyfarkakat, felvagdaltuk a b�kabeleket, letiszt�tottuk a szalamandr�kr�l a pikkelyeiket, leforr�ztuk a bagolytollakat (plusz, magunkat), �ztattuk, majd megõr�lt�k a k�l�nf�le gy�kereket, �s a gy�gyn�v�nyek bogy�it �sszepr�selt�k. Ezek voltak a szalonk�pesebb kifejez�sek. Mik�zben ezeket a nem t�l gusztusos mûveleteket v�gezt�k, kedvesen elcsevegtem Blackkel.
- L�ttam a tegnapi edz�sedet. Gratul�lok. M�r Roxmortsban is tudj�k, mekkora marha vagy. - jegyeztem meg, elbûv�lõ mosollyal.
- Hallottam, hogy �sszefutottatok ma d�lut�n Pipogyusszal. - v�gta r� vigyorogva.
- �s, ha igen???
- �, semmi... Pipogyusz eml�tette, hogy konzult�ltatok egym�ssal a b�ntetõmunk�ink sz�m�t illetõen.
- Becc�nak igaza volt. - merengtem el, fenn hangon. - T�nyleg bele n�zt�l az �rtelmezõ k�zisz�t�rba.
Black felmordult, �s villog� szemekkel tekintett r�m, de a bel�põ b�jitaltan professzor miatt nem tudtuk folytatni ezt a rendk�v�l �lvezetes eszmecser�t.
Eltelt k�t perc... Azt�n m�g n�gy, �s amikor a b�jitaltan professzor �t percre kisietett a terembõl, Black egybõl kihaszn�lta t�voll�t�t, �s sz�nd�kosan nekem j�tt! �n pedig kibor�tottam a b�kab�llel teli t�lat, mire is a b�kab�l engedelmesen, egyenletesen elter�lt sz�p, �j cipõm�n, �s black õsr�gi, ronda papucs�n. De õt ez nem zavarta... Csak vigyorgott:
- Mi van, Evans, mit finny�skodsz? Kaja!
- Idi�ta! - ord�tottam fel.
- Vagy. - mondta k�z�mb�s hangon.
- H�lye!
- Vagy.
- Vadbarom.
- Vagy.
Elmosolyodtam.
- Dilis.
- Vagy.
- Te.
- Is.
Lehet, hogy felkaptam a vizet, de a lehetõ legjobb okom megvolt r�!
�s, lehet, hogy hozz�v�gtam a szalamandra gerincekkel teli t�lc�t, de erre is meg volt az okom!!!
Viszont, õ mi�rt dobott r�m patk�nyfarkat???
Tiszta dilis. Term�szetesen ezt meg kellett bosszulnom!
R��nt�ttem a szalamandra pikkelyeket. Mind a 30259-et!
Sajnos McGalagony professzor �pp ekkor l�pett be, megn�zni, j�l elvagyunk-e... Meg�tk�zve n�zett r�nk, majd s�p�t� hangon felki�ltott:
- Miss Evans, Black!!! Mit mûvelnek, k�rem?!
Les�t�tt szemmel hallgattam v�gig mondand�j�t:
- Ez egy... egy b�ntetõmunka, nem j�tsz�t�r! M�gis mit gondoltak, hogy csatat�rr� alak�tott�k �t a professzor �r rakt�r�t??? Az�rt voltak itt, hogy seg�tsenek neki, nem az�rt, hogy mindent �ssze mocskoljanak! Black, ne mer�szeljen az orra alatt otrombas�gokat mormolni! M�g ilyet! Ha ezt Dumbledore professzor... Black, maga meg van zavarodva?! Azt hiszem, Frics �rnak igaza volt, t�nyleg elkellene egy iskolapszichol�gus egye... Black, tudom, hogy nem fog tetszeni, amit most mondani fogok, de nem �rdekel! B�NTETÕMUNKA!!!
Ma reggel, a reggelin�l Jess�k elmondt�k, hogy oda lehetett hallani Black �v�lt�s�t, az alagsorb�l. ("Jaj, istenem, valami baja esehetett?" - �gy Jess; "Ha szerencs�nk van, most kapta meg a levelet, amiben �rtes�tik, hogy haza kell mennie." - �gy Becca)
A l�nyeg, hogy t�l�ltem. M�r csak az a k�rd�s, hogy tal�n jobb lett volna, ha nem? Nyugi, Lily... Ne legy�l ilyen pesszimista! A vil�gnak sz�ks�ge van az olyan �nfel�ldoz�, hõsi lelkû emberekre, mint te, hogy ellens�lyozni tudj�k az olyan pancsereket, mint Potter �s Black. Egy�rtelmû.