Okt�ber 10. (Vas�rnap) 09:55, a h�l�terem ablaka

Kiskoromban egyszer siker�lt megszel�d�tenem egy �zet.
M�g csak h�t�ves lehettem �s bizalmasan ny�ltam fel�, mire az �llat nem ellenkezett, pedig sokan azt mondj�k, nagyon f�l�nkek, s�t n�ha ellens�gesek emberekkel szemben. Az „�n” �zem im�dott engem. Nap, mint nap kimentem hozz�, adtam neki enni, megitattam, hagyta, hogy megsimogassam, �s versenyt futottunk.
Persze senkinek sem mondtam el, hogy van egy titkos kedvencem. Nem voltam irigy, egyszer�en sosem volt kinek elmondani a bar�ts�gunkat. Nia, az egyetlen, aki sz�ba j�hetett volna, gy�l�lte az �llatokat… �gy megtartottam magamnak a rejt�lyt.
Csak hogy egyik este apa a vad�szatr�l j�tt haza, ahol fogott egy �zet. Az �n �zemet.
H�t nem l�tta el, milyen volt arcom, amikor leny�zta szeg�ny p�r�r�l a b�r�t, amelyet �n ezerszer simogattam?! �s azt sem vette �szre, hogy mit teszek, mikor kedvencem h�s�t felv�gja?! Mik�zben any�m �s � tett�k dolgukat a v�res �llatka mellett, elnevettem magam.
Azt hitt�k, meg�r�ltem.
Pedig nem. De egy h�t�ves gyerek m�gis hogyan dolgozhatn� fel ezt a sz�rny� �lm�nyt? �n nem �r�m�mben, hanem a sokkt�l nevettem. Aznap este nem aludtam, �s k�t h�t ut�n fogytam �t kil�t. Pedig nem s�rtam. Csak �reztem.
Azt hiszem, ezt az eml�ket ma �jszaka siker�lt feldolgoznom, mert az �jszaka p�ld�tlan �lmom volt: �t l�ttam ma, az �zemet! M�g kilenc �v ut�n is megismertem az el�bukkan� kis alakot, �s � is megismert engem, mert �r�mmel �s megel�ged�ssel �dv�z�lt. Ism�t kint voltunk mindketten a napf�nyben f�rd� r�ten, a narancs �s citroms�rga mezei vir�gok tucatjai k�z�tt. B�r �n m�r 16 �ves �nmagam voltam, az �z ugyanolyan fiatal volt, mint hajdan�n.
Mostan�ban egyre t�bbet gondolok az �llatokra, k�l�n�sen a cic�mra �s erre az �zre… H�tf�n �tv�ltoztat�stanon a patr�nusb�b�jt fogjuk venni, amely sor�n az �ltalad legink�bb szeretet �llatalak v�d meg minket az ellens�geinkt�l, p�ld�ul a dementorokt�l.
M�r el�re f�lek, hogy Black meg Potter milyen monstrumot fognak a vil�gra szabad�tani…
Az �n patr�nusom nem lesz v�rszomjas ragadoz�, b�r nem is lenne olyan rossz egy h�p�rduc vagy egy leop�rd. V�g�l is h�p�rduc-patr�nusa van Ly�nak is. Ami nem meglep�, tekintetbe v�ve, hogy a Beauxbatonsban mindenhol h�p�rducuk hemzsegnek…
Nocsak! Ott van a Griffend�l kviddicscsapata! Integetnek. J�. Aha. De az�rt abbahagyhatn�k m�r.

10:16, m�g mindig ott

J�zus�risten, �n vagyok a Griffend�l egyik hajt�ja! �risten, nincs isten!

14:58, a klubhelyis�g

Mondjak valamit? T�NYLEG nincs isten! Az a valami, ami �rnak hiszi mag�t, csak valami hitv�ny m�solat, ami megt�veszti az olyan j�embereket, mint �n, hogy viselj�k el szenved�seiket! De ami sok, az sok. M�g nekem is.
Mi�rt is nem akarok a kviddicscsapatban j�tszani?
1. Mert ott van Potter.
2. Mert ott van Black.
3. Mert mindenf�le id�ben (es�ben, sz�lben, fagyban, h�ban, torn�d�ban) musz�j edzeni, ami nagyban g�tolja a gy�ny�r� frizura megtart�s�t.
4. Mert sok-sok baleset t�rt�nik meg.
5. Mert Potter �lland�an parancsolgat.
6. Mert Black �lland�an kritiz�l.
7. Mert Trixy, �s a mardek�ros haverjai r�h�gnek rajtunk.
8. Mert soha �letemben nem hittem volna, hogy egy ilyen primit�v sportnak ennyi m�dozata, st�lusa van.
9. Mert Potter azt akarja, hogy t�zzem fel a hajamat edz�sre.
10. Mert a hajam nemsok�ra az �lland� felt�z�st�l elkezd majd sz�lk�sodni, v�konyodni, ne adj isten, hullani.
�s miut�n befejezt�k az edz�st, �s befejeztem az eb�det (figyelem, tanul�sra nem jutott id�m), mehettem a bagolyh�zba fel�rni, hogy melyik bagoly milyen eg�szs�g�gyi �llapotban van. Nagyban irk�lgattam a baglyok fura neveit a list�mra, mikor egy felett�bb vid�m Remus jelent meg mellettem. Figyelem! VID�M Remus. �s megk�rdezte:
- Lily, szerinted, ha egy rep�l� pont egy orsz�ghat�rra zuhanna le, melyik orsz�gba temetn�k a t�l�l�ket?
- H�t, att�l f�gg… Szerintem oda, ahonnan sz�rmaznak… Mi�rt vigyorogsz?
Mert t�nyleg vigyorgott. Remus Lupin.
- Lily, te komolyan eltemetn�d a t�l�l�ket? – k�rdezte vidoran.
Idegesen intettem fel�. Valahogy most nem b�rtam �rt�kelni a humor�t. Fel�rtam m�g egy kis barna baglyot, akinek Flow volt a neve, majd prefektust�rsam fel� fordultam.
- Na, mire ez a nagy �r�m?
- K�t dolog miatt, Lily. Egy: v�gre �j b�jitaltan�rt kapunk, �s nem kell vesztegeln�nk ezzel a mostani „professzorral”, akin�l m�g mindig csak a tea elk�sz�t�s�t tanuljuk; m�sodszor pedig… �hm… iz�… sz�p napunk van.
- Sosem tudt�l j�l hazudni – mosolyodtam el, �s a list�t vizsg�lgattam. – Nincs semmi k�ze a hirtelen hangulatv�ltoz�sodnak Rini gy�gyul�s�hoz?
Hallgatott, majd amikor felpillantottam, l�ttam, hogy igyekszik elfordulni.
- Nem az�rt j�ttem, hogy ezt megbesz�lj�k – morogta elv�r�s�dve. – Hanem mert Dumbledore professzor megk�rt, hogy hozzunk le k�t mapp�t a padl�sr�l, amiben a kis bar�tod adatai vannak.
A PADL�SRA? Ez az! Igen! Juh���! V�gre!
Az utols� szavakat m�r szenvtelen hangon f�st�l�gte. Nekem meg fogalmam sem volt r�la, kir�l besz�l. Kis bar�t? Miut�n felvil�gos�t�st k�rtem, elmondta, hogy Sebastian Blackre gondolt. Egy sor vita ut�n elindultunk a c�l fel�.
�tk�zben n�gyen �ll�tottak meg k�l�nb�z� indokokkal, de v�g�l csak fel�rt�nk a padl�shoz. Az a csigal�pcs� m�g mindig ugyanolyan keskeny volt, �s �n m�g mindig irt�zva m�sztam fel. Ez�rt is pocs�k klausztrof�bi�snak lenni… Azt�n megl�ttuk a m�sodik ajt�n a feliratot, amit m�r k�v�lr�l tudtam.
- Hominis tota vita nihil aliud quam ad mortem iter – olvasta Remus a feliratot. – �, kicsit sem pesszimista kijelent�s.
Ezzel kinyitotta az ajt�t. MI?! Csak fel kell olvasni ezt a nyomorult mondatot?! ENNYI? �n pedig azt hittem, hogy szerte�gaz� rejtv�nyeket kell megoldania annak, aki be akar jutni ebbe a titokzatos helyis�gbe, erre CSAK el kell mondani holmi feliratot!
- Mondd csak, mit jelent ez? – mutattam vissza az ajt�ra.
- Az ember eg�sz �lete a hal�lhoz vezet� �t – mondta nyugodt hangon Remus. H�ha! Ez az�rt nem semmi! �n a felolvas�s ut�n m�r azt hittem, hogy valami olyasmit fog jelenteni, hogy „F�re l�pni tilos!”, vagy „A l�nymosd� balra van.”, vagy hasonl� b�lcsess�gek.
- Vajon Dumbledore tal�lta ezt ki? – botork�ltam az ismert bokszok fel�, keresve a mappahalmokat. Remus m�ris l�tta a k�k-feh�r mapp�kat, amelyekb�l legal�bb ezer magaslott f�l�nk.
- Nem hiszem. Ismered Dumbledoret – �tl�pett egy gusztustalan csig�n, aki nagyban sietett egy r�s fel� a padl�n. – � ink�bb azt �rta volna ki, hogy „B�zz Roxfortban!”. Esetleg ezt: „500 �vvel ezel�tt �saty�ink…” Megvan a mappa! – ki�ltott fel �s m�ris odaugrott a j�kora iratt�meghez.
- Hogy van Potter? – k�rdeztem k�z�ny�s hangon.
- Nagyon pocs�… illetve szuper�l. B�r nem hiszem, hogy a Black-l�ny miatt…
Nem tehetek r�la, valahogy bel�m sz�llt a kis�rd�g. Persze nem direkt, csak �gy, eg�szen v�letlen�l, �s meg�ll�s n�lk�l r� akart venni arra, hogy k�rdez�sk�djek Remusn�l Pott… na j�. James ut�n. Ha m�r � Lilynek sz�l�t, hagy legyen meg az �lma. Jamesnek fogom h�vni… B�r… V�rjunk csak! Mi�rt is akarn�m, hogy teljes�lj�n Potter �lma?!
Legy�ztem a kisman�t, �s a tudakoz�d�s helyett ink�bb eln�ztem megint a k�nyvekhez. Tal�ltam is megint egy olyan k�nyvet, amir�l egyszer�en nem tudtam levenni a szemem. Egy b�jitaltank�nyv volt, hatodikosoknak. Tudom, hogy �n m�g csak �t�dikes vagyok, de �rdekel a kotyvaszt�s, �s h�t… sokat lehetne bel�le tanulni. Csak egy baj volt: nagyon nagy volt az a k�nyv.
- Lily! Megy�nk? – sz�lt Remus.
- Egy pillanat.
Felkaptam egy m�sik, vil�gos r�zsasz�n �rnyalat� kis k�nyvecsk�t – erre is az az �tkozott man� k�nyszer�tett – �s t�sk�mba tettem. Bor�t�j�n fiola volt l�that�, �gy rem�ltem, hogy kaj�k meg turmixok receptjeit tartom kezemben. Azt�n vettem �szre, hogy ez egy komplex szerelmi b�jitalk�nyv. De err�l majd k�s�bb.
Nagy nehezen lecipelt�k a mapp�kat, �s lezuttyantottuk �ket a Nagyterem asztal�ra. Ott m�r csak n�h�ny igencsak hossz�ra ny�ltan �tkez� di�k maradt, �s az ajt�ban Jess �s Becca �lltak. Pedig nagyon nem itt kellett volna �llniuk. Jessnek a Var�zs�nkorm�nyzat �l�s�n lett volna a helye, Becc�nak pedig cikket kellett �rnia egy szabadon megv�lasztott dologr�l.
- De �rtsd meg, nem teheted bele az �js�gba, hogy a Var�zs�nkorm�nyzat egy nagy… - kiab�lta Jess. Remus lend�letesen elbaktatott mellett�k, fel az igazgat�iba.
- �n az igazs�g h�rn�ke vagyok, mi m�st �rhatn�k? Hogy milyen �desen �ld�g�ltek, �s csevegtek m�sf�l �r�n kereszt�l? Esk�sz�m, kiadhatn�tok egy k�nyvet „Hogyan dum�ljunk m�sf�l �r�n kereszt�l a nagy semmir�l?” c�mmel!
Jess megl�tott engem, �s azonnal hozz� fordult seg�ts�g�l.
- Lily, sz�lj Rebecc�nak, hogy nem �cs�rolhat iskolai szakk�r�ket!
- De, Jess, hiszen szabad orsz�gban �l�nk! – s�hajtottam, �s amilyen gyorsan csak tudtam, elmentem mellett�k. Csak egy apr� bibi volt: k�vettek. Komolyan, mint a polosk�k.
- Lily, hiszen te pref vagy, meg�ll�thatn�d… - pr�b�lkozott k�ts�gbeesetten Jess.
- Lily, te is tudod, hogy az �js�gn�l nincsen bar�ts�g, csak j� cikk �s rossz cikk! – harsogta ezzel egyetemben Becca is. M�r egy�bk�nt is f�jt a fejem a nagy, poros mapp�kt�l, de ett�l m�g jobban elkezdett hasogatni.
- Hagyj�tok m�r abba!
- Baj van, Lily? – hallottam meg egy hangot h�tam m�g�tt.
James volt az. Illetve Potter. Illetve James. �s ak�rmennyire is tudom, hogy ut�lom, akkor is baromira j�l n�zett ki kviddicstal�rj�ban. �s a haja is �gy �llt, mintha az el�bb sz�llt volna le az �gb�l. Haha. Potter elj�tt hozz�nk a Mennyorsz�gb�l, isten ig�it hirdetni. Ja, az el�bb besz�ltem meg magammal, hogy nem is hiszek istenben. H�t, nem is.
- Baj? Az mindig van… - motyogtam, mire elmosolyodott. – Hol hagytad Bell�csk�t?
- Nem vagyok �sszek�tve vele, Ev… Lily.
Ez volt v�lasza. Komolyan, szemembe n�zve. Elpirultam. A francba a v�r�s hajammal, meg a feh�r b�r�mmel! �s, ebben a kritikus pillanatban mi hi�nyzott nekem? Sirius Black hangja.
- Figyelem, figyelem, d�lut�n grillezni fogunk kint, a vad�rh�z el�tt. Aki tud, hozzon halat, csirk�t, mindenf�le h�st, a gondnok macsk�j�t… J�l van, j�l van, csak egy vicc volt. �n szeretem az �llatokat… s�tve. Becky, gyere m�r fel, egy kis technikai sz�netem t�madt. Siess, mert m�r nem b�rom sok�ig.
Becca a plafonra emelte szem�t �s felfutott a l�pcs�n, Jess vill�ml� szemekkel k�vette. De nem, ezzel M�G MINDIG nem volt v�ge a m�sornak. Piton l�pett ki az egyik oszlop m�g�l, egyenesen Potter fel� tartva.
- Nicsak, nicsak, csaljuk az asszonyt? – meresztette r�nk �les szemeit. James nadr�gja zseb�n tartotta kez�t, �gy v�laszolt neki.
- Legal�bb nekem norm�lis l�nyok tetszenek… - intett fel�m.
M�g jobban elv�r�s�dtem, �s a mostan�ig oda gy�lt k�z�ns�g hangosan elkezdett kuncogni. Jellemz�.
- Ja, bocs – folytatta James – elfelejtettem, hogy neked nem tetszik senki sem. Nem volt m�g sohasem bar�tn�d, ugye, Pipogyusz? – k�rdezte cseveg� hangs�llyal.
- Globus Igneo! – ki�ltotta Piton, mire p�lc�j�b�l t�zg�mb rep�lt ki, egyenesen fel�nk. James el�m �llt, �s vill�mgyorsan el�r�ntotta p�lc�j�t:
- Protego! – a pajzsb�b�j er�sre sikeredett, a t�zgoly�t felfogta. James egyetlen mozdulat�ra elm�lt a var�zs, �s megint szemt�l-szemben �lltak egym�ssal.
- �llj! – ki�ltottam, de nem figyeltek r�m. Piton ism�t t�madott. Egyre t�bb �rdekl�d� gy�lt �ssze k�r�l�tt�nk.
- Precepticus viperatus! – ord�totta a fi�, mire most egy k�gy� ker�lt el� a p�lc�b�l. Komolyan mondom, ezek nem komplettek. James farkasszemet n�zett a k�gy�val, majd elt�ntette. Nagyon m�rgesnek l�tszott, �s Piton sem volt �ppen b�k�l�keny kedv�ben.
- Imber Igneo!
- Everti Static!
- Stupor!
- Riptusempra!
Kb. ekkor j�ttem r�, hogy �n prefektus vagyok �s, hogy Roxfortban nem szabad p�rbajozni. �s az is ideges�tett kiss�, hogy Potter m�g ann�l a nyomorult t�zes�n�l f�lrel�k�tt. Ez�rt megv�rtam, am�g m�g egy �tkot mondtak, majd �n k�vetkeztem.
- Finite Incantatem!
A fi�k erre hirtelen r�m meredtek, majd ism�t inger�lten n�ztek egym�sra. De miel�tt kimondhattak volna b�rmit, mindkett�re k�ldtem egy-egy Stuport. Meg�rdemelt�k. Egy�bk�nt nem is f�jt nekik annyira, csak egy icipicik�t nekiestek az asztalnak. �n pedig, mint aki j�l v�gezte dolg�t, elvonultam. Ennyit a b�k�s egy�tt�l�sr�l…