15. fejezet

Janu�r 18.

Este hat, Klubhelys�g:

Miut�n mindenki kipihente a t�mad�s okozta sokkokat a tan�rok ism�t, kezdtek bedurvulni. Nem el�g, hogy holnap meccs, m�g �rjak meg h�rom minimum �tven centis h�zi dolgozatot. Komolyan az agyam elsz�ll.

- James!

- Mond �des – mondtam g�piesen �s bambultam tov�bb a b�jitaltan v�zlataimat.

- �des? – huppant le mell�m Sirius – J�l van, annyit m�g elviselek, pajti – vigyorgott.

- Mit szeretn�l Tapi, �pp tanuln�k – mondtam fintorogva.

- Holnap Telihold – mondta cs�ndben.

- Igen? Wow �s hol �rdekel ez engem? Tal�n keressek rajta �l�l�nyeket? – n�ztem f�l a pap�rokb�l.

- Te h�lye! H�t nem fogod fel? – mordult r�m, azt�n a f�lembe s�gta – Holds�p…

- A francba – �lltam fel m�rgesen, persze ezzel a hirtelen mozdulattal az �lembe �nt�ttem egy �veg tint�t, de most ez nem nagyon k�t�tt le. Fel�lltam az asztalra �s telitorokb�l ord�tottam egyet. – CSAPAT! L�BHOZ! – Sirius nevetett. Andromeda azonnal pattant �s Sirius mell� �llt. Frank �s Alice nagy nehezen lecuppant egym�s sz�j�r�l �s gyilkos tekintettel k�zeledtek fel�m. Robert Chance az �rz�nk szinte gurult, annyira rohant az asztalhoz.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezt�k.

- G�z van, Remus bar�tunk �desanyja �jfent megint gyeng�lkedik, teh�t Lupinnak el kellett utaznia, ezen fel�l sajn�lat�t fejezi ki, hogy nem lehet jelen a meccsen. Teh�t eggyel kevesebb hajt�nk van.

- Ezt nem hiszem el! Nem v�rhatott volna egy napig a l�togat�s? – fakadt ki Alice. �h dr�ga Alice, hogy ha csak egy l�togat�sr�l lenne sz�.

- Hol vannak a tartal�k j�t�kosok? – n�ztem k�rbe.

- Nincs tartal�k j�t�kos – mondta halkan Rob.

- J�l van, no para! – mondtam �s visszaugrottam az asztalra. – H�! EMBEREK! – ord�tottam megint. -  SZARBAN VAN A CSAPAT! – erre �rdekes m�r r�gt�n felpattantak p�ran.

- Mi t�rt�nt? – n�ztek, s�t egy-k�t fanatikus szurkol�nk �rdekl�dve k�rdezgetett minket.

- NOS, REMUS BAR�TUNK CSAL�DI OKOKB�L KIFOLY�LAG ELT�VOZOTT A ROXFORTB�L! TEH�T EGY HAJT�VAL KEVESEBB VAN A KELLET�N�L! JELENTKEZZEN AZ, AKIT M�R EGYSZER MAJDNEM BEVETTEM A CSAPATBA! – tal�n �t-hat bizonytalan k�z emelkedett ki a t�megb�l, a t�bbiek pedig cs�ndben visszanyomultak a hely�kre. Lesz�lltam az asztalr�l. Igen, ismer�s arcok, de egyik�k sem volt t�l j�. Csal�dottan fordultam egyet �s megl�ttam a h�ts� sorban az emberemet!

- H�, Brown! – �lltam meg egy oszt�lyt�rsam el�tt. – Te! Eml�kszem r�d! Majdnem beker�lt�l a csapatba, csak f�lt�l a k�z�ns�gt�l j�l eml�kszem? – v�gtam t�preng� arcot. Igen, Julien Brown, biztos, hogy �t egyszer majdnem bevettem. V�gign�ztem rajta. Sz�k�s haj, szepl�k, csontkeretes szem�veg, magas �s er�snek n�z ki. T�k�letes!

- Igen, James. �t�dikben tartal�k voltam – mondta halv�nyan mosolyogva.

- Zs�r! – mosolyodtam el – Csapat! Vacsora ut�n rendk�v�li edz�st tartunk! Megbesz�lem McGalival, Ti addig menjetek le �s egyetek! – utas�tottam �ket.

F�l t�z, �lt�z�:

Olyan j� kedvem van! Jupi! Biztos vagyok benne, hogy megnyerj�k a meccset! Julien egy zseni, de t�nyleg! Bocs Remus, de szerintem le leszel v�ltva… vagy nem tudom, de ez a sr�c, h�t mindj�rt eldobom az agyam. Tapmanccsal is edz�s ut�n bement�nk tusolni, �s ennek az lett a v�ge, hogy egym�s fej�t nyomtuk a csap al� ! T�k vicces volt! Felfriss�ltem, f�leg, hogy elfogyasztottuk a melegvizet… hihi

 (Este) T�z �ra m�lt egy perccel, Klubhelyis�g:

- �t galleont teszek r�, hogy Potter az els� h�sz percben megfogja a cikeszt…

- T�zet teszek r�, hogy Potter elkapja, de megs�r�l… - fogadtak �ssze-vissza a szurkol�k. J� tudni, hogy ennyire sz�m�tanak r�m… Pr�b�ltam egy kicsit visszat�rni az elkezdett h�zihoz, amire m�r teljesen r�sz�radt a ki�nt�tt tinta, �gy kezdhettem, el�r�l.

- Tizenk�t sarl�t teszek arra, hogy Black bet�ri a g�rk�val Swetty pof�j�t! – hallatszottak az �jabb fogad�sok.

- EL�G! – hallatszott egy ideges hang. Hajaj, Evans bed�h�d�tt, menek�lj�n mindenki. – H�sz galleont teszek r�, hogy a Griffend�l k�tsz�z ponttal nyer! – csapta le a p�nzt kipirult arccal. Mindenki meg�tk�zve n�zett r�, azt�n minden visszat�rt a norm�l ker�kv�g�sba. Csak �n nem tudtam felfogni, hogy ez mi is volt. Fel�lltam �s egyenesen Evashoz mentem.

- �hm – l�ptem be a csajok k�z�, akik r�gt�n vih�ncolni kezdtek.

- Lily, a h�l�ban lesz�nk – mondta Pinky g�nyosan �s elvonszolta a bar�tn�ket.

- Hallgatlak, Potter – n�zett r�m kedvesen.

- �letedben el�sz�r fogadt�l – jegyeztem meg.

- H�ha, �s ez�rt megb�ntetsz? – nevetett. Ebbe meg mi a man� �t�tt?

- Te vagy a prefi… �s… �s… eddig mindig ellene volt�l a fogad�soknak – makogtam k�nosan.

- Figyelj, Potter! Egyszer �l�nk, n�ha �n is laz�thatok – kacsintott.

- Igaz – mondtam m�g mindig tot�l led�bbenten.

- H�, ne idegeskedj, Potter. �gyis nyertek – b�ztatott.

- Ja, tudom – vigyorodtam el – az �n csapatom nem veszthet.

- Ez a besz�d! Kiv�telesen sz�ks�g lesz az �nbizalmadra, te fafej� egoista – mondta l�gy hangon.

- K�sz a b�kot, �des – r�h�gtem el magam.

- Nem �l�nk le? F�j a l�bam, tudod bok�n harapott Bimba K�nai Fogas Gomb�ja – mondta nevetve �s lehuppant a kandall� mell� egy kopott fotelbe. Karj�val �t�lelte felh�zott t�rdeit. Odah�ztam egy puffot �s lecs�cs�k�ltem.

- Mi van azzal a M�rges Gomb�val? – k�rdeztem.

- Fogas Gomba, �s megharapott, mert v�letlen behatoltam a mag�nszf�r�j�ba – mondta cseveg� hangon.

- �s s�lyos?

- Dehogyis – legyintett.

- Akkor j�, engem egyszer egy M�rges Csics�ka cs�pett meg…

- Uh, eml�kszem! �n voltam az �gyeletes prefektus a parkban. Te ne tudd meg, hogy mennyire megijedtem akkor – mondta �s k�zben mosolyra h�z�dott a sz�ja.

- Mi ilyen vicces? Majdnem a Mung�ba vittek – eml�keztem vissza.

- Nem az nem volt vicces, csak a sz�nd�k, ami miatt bem�szt�l Bimba priv�t kertj�be.

- Jaj, ne is mond… Csak neked akartam egy sz�l k�l�nleges v�r�s r�zs�t – pirultam el.

- Tudom – mondta cs�ndesen.

- Vicces – m�l�ztam el.

- Micsoda? – k�rdezte Evans.

- Az, hogy mi ketten itt �l�nk �s nosztalgi�zunk - a mondat v�g�n m�r a k�nnyeimet t�r�lgettem a nevet�st�l.

- Jaj, Potter! Ez nem vicces, olyan sz�p sztoriaink vannak – mondta nagykomolyan.

- Ja, f�l �letemben csak akkor hallottam a hangod, amikor ezt �v�lt�tted: „B�NTET�MUNKA”

- �h, vigy�zz, mert csak egy szavamba ker�l �s mehetsz sik�lni Hisztis Myrtle kloty�j�t – ny�jtotta ki a nyelv�t.

- Persze m�’! Ez nem �r! Vissza�lsz a hatalmaddal.

- Tudom – mondta gonoszan. Mindketten elhallgattunk �s n�zt�k a t�zet.

- Eml�kszel m�g; negyedikesek voltunk �s az�rt b�ntett�l meg, mert egy h�ten kereszt�l minden nap az ablakod alatt �llva szeren�doztam…

- Jaj, h�t lehet azt elfelejteni? – mosolygott. – Hogy is volt a dal?

- „I didn't hear you leave. I wonder how am I still here. And I don't want to move a thing. It might change my memory. Oh I am what I am. I do what I want, But I can't hide. And I won't go. I won't sleep. I can't breathe. Until you're resting here with me. And I won't leave. I can't hide. I cannot be. Until you're resting here with me” – �nekeltem el azt a r�szletet, amire m�g eml�keztem, hmm Evans is velem �nekelte!

- Eml�kezt�l r�? – k�rdeztem meglepetten.

- El lehet azt felejteni? – nevetett – Csak azt akartam, hogy �nekeld el.

- Uh, k�sz! Rem�lem, befogtad a f�led.

- Nem volt olyan v�szes – mondta �s pr�b�lta visszafojtani a kit�r� nevet�st.

- �gas! �h, h�t itt vagy te kis pajkos! Csicsik�lni k�ne, mert holnap f�radtak lesz�nk, de sajna a csapat r�m nem hallgat �s neked meg p�ld�t k�ne mutatni – veregetett v�llon Sirius. �h, hogy a beled rohadna ki! �letemben el�sz�r norm�lis hangnemben besz�lek Evansszal Te meg belepof�zol. Morgol�dtam magamban, de Siriusnak igaza volt.

- H�t akkor… J� �jt, Evans!

- Neked is, Potter – mosolyodott el.

- Csapat! Takarod�! – mondtam m�g szigor�an, majd a t�bbiek ut�n boldogan m�sztam f�l a szob�ba vezet� l�pcs�n.

*

Janu�r 19. D�lel�tt f�l t�z, Nagyterem:

H�t itt voln�nk! Mindenki pr�b�l n�mi kaj�t bet�mni a buksij�ba, kev�s sikerrel. Egyed�l Sirius esik neki a sonk�s-gomb�s r�ntott�nak, de olyan szinten, mint aki egy hete nem evett.

- Potter – l�pett az asztalhoz McGalagony.

- J� reggelt tan�rn� – vigyorodtam el, no de nem az�rt, mert McGali annyira sexi lenne, csak megl�ttam m�g�tte Evansot.

- Sok sikert k�v�nok maguknak – mondta �s tov�bb �llt Lilyvel egy�tt.

H�romnegyed tizenegy, �lt�z�:

- Fi�k, l�nyok! Let’s go! Menni fog ez nek�nk, hisz’ okosak vagyunk, �gyesek �s sz�pek! Ne feledj�k, hogy a Holl�h�t er�s ellenf�l, de nyern�nk kell!

- �gy van! – ki�ltott k�zbe Frank.

- Minden a hely�n? Minden rendben? Kar- �s l�bv�d�k a hely�k�n? Sepr�k megvannak? – b�lint�s. �n is v�gign�ztem magamon, becsatoltam a piros sporttal�rom arany csatj�t, azt�n eszembe jutott, a kabal�m… amit kar�csonyra kaptam egy ismeretlen szem�lyt�l (kis szivecsk�s kit�z�, „�n” felirattal). Felt�ztem a tal�rra, azt�n b�ztat�an b�lintottam… -Hajr� gyerekek!

Janu�r 20. D�lel�tt tizenegy, Gyeng�lked�: (xD)

NYERT�NK! Igaz a fele csapat darabokban, de sebaj! �s a legdurv�bb pont k�tsz�z ponttal nyert�nk! Az�… figyelitek a gyereket! Igaz, aki arra fogadott, hogy elkapom a cikeszt, de ut�na megyek a gyeng�lked�re, az nyert rajtam egy rak�s p�nzt. Brown eszm�letlen j� volt! Miut�n Alice-t ki�t�tte egy alattomos gurk� Brown l�tte a b�ntet�t, ja �s a g�lok fel�t � hozta, s�t a v�g�n miut�n egy szab�lytalan t�mad�s k�vetkezt�ben Chance lezuhant �s k�m�ba esett Anromeda be�llt v�deni… sz�val egy hajt�nk maradt… M�g j�, hogy Frank meg�szta egy orrt�r�ssel, Siriusnak nem lett semmi baja, csod�lom is, hogy mindig meg�ssza �pen a meccseken. Hatalmas m�zlista. Brown, Andromeda szerencs�re kisebb karcol�sokkal �s harap�sokkal meg�szta. �n meg kaptam egy heveny agyr�zk�d�st. Mert amikor v�gre megl�ttam a cikeszt �s ut�namentem, m�r lend�ltem volna, amikor az ellenf�l fog�ja az a majom Silventi a sepr�j�r�l r�m ugrott �s harminc m�tert zuhantunk, r�ad�sul az a d�g vagy t�z kil�val nehezebb n�lam �s r�m esett. Az volt a m�kom, hogy miel�tt r�m esett volna, elkaptam a cikeszt. Innen hom�ly a dolog. Arra eml�kszem, hogy nem akartam elengedni a kis aranylabd�t, �s sz�t kellett fesz�teni az ujjaimat, �gy t�rt�nt, hogy Tapik�m v�letlen t�l er�s volt �s elt�rte a mutat� ujjam… na mindegy.

Janu�r 25. Cs�t�rt�k, eb�dsz�net.

- J� �tv�gyat! – �lt le Evans az asztalhoz, k�nyveit egy eleg�nsnak nem nevezhet� mozdulattal a f�ldre dobta, majd szedett egy kis paradicsomlevest �s k�zben Pinkyvel csacsogott. Kicsit rossz kedvem volt, mert alig aludtam, a gy�zelem okozta euf�rikus hangulatot, felv�ltotta az agg�d�s, hogy Rob mikor t�r mag�hoz, r�ad�sul a fejem is el�gg� f�jt. Szedtem magamnak egy kis s�lt krumplit meg paradicsomsal�t�t �s �tv�gytalanul turk�ltam a kaj�t.

- Potter – z�kkentett ki egy hang az elm�lked�sb�l.

- Ja, szia – k�sz�ntem.

- Chance jobban van? – k�rdezte kis agg�d�ssal a hangj�ban Evans.

- H�t, azt mondta a Madame, hogy m�g v�rnak p�r napot azt�n �tsz�ll�tj�k a Mung�ba, hogyha nem �bred fel.

- �risten! Ennyire durva? – b�lintottam.

- Na, majd ben�z�nk valamikor hozz� a csajokkal, h�tha…

- K�sz – mondtam kedvetlen�l. Robbie nagyon k�zel �llt hozz�m, ha b�rmi komolyabb baja lesz… akkor �n kiugrom egy ablakon.

Janu�r 27. Szombat, �jf�l, H�l�:

Ma szinte eg�sz nap Robbal voltam a gyeng�lked�n. Ha nem t�rt�nik valami csoda, legk�s�bb h�tf�n elviszik. Ez miattam, van! Mi�rt nem figyeltem jobban?

- Hah� – hallottam egy bizonytalan ki�lt�st a tet�ablakb�l.

- Mi van? Ki vagy?

- �h, Potter! V�gre megtal�ltalak! M�r egy �r�ja kereslek! Chance-t f�l �r�ja elvitt�k a Mung�ba.

- Mi? – �lltam f�l, de t�l h�rtelen �s megcs�sztam a havas p�rk�nyon.

- Vigy�zz! – ord�tott Evans �s valami hihetetlen gyors reflexnek k�sz�nhet�en az utols� pillanatban visszar�ntott, de a lend�let t�l nagy volt �s bezuhantunk a tet�ablakon. Nyekkenve �rt�nk f�ldet. Azt�n csak a halk zih�l�sunk hallatsz�dott.

- J�l vagy? – k�rdezte megszeppent eg�rhangon �s lem�szott r�lam, illetve csak m�szott volna, mert nem engedtem. Ott fek�dt�nk a nyitott tet�ablak alatt, a h� megint elkezdett esni �s a h�pih�k besz�lling�ztak a terembe. Szorosan �leltem magamhoz Evansot �s nem �rdekelt, hogyha ezek ut�n megver, b�ntet�re k�ld vagy b�rmi… most csak ezt akartam �s �gy �reztem, ha nem elengedem �sszed�l a vil�g. Azt�n mennyd�rg�tt az �g �s a pillanatnak v�ge szakadt. Elengedtem. Furcs�n n�zett r�m �s a terem m�sik v�g�be lev� padra �lt. F�z�san �sszeh�zta mag�n a pulcsij�t.

- Vedd fel – mondtam halkan – megf�zol – vettem le a cipz�ras pulcsim. M�g j�, hogy be�lt�ztem.

- K�sz –, b�lintottam �s elindultam volna m�r kifel� – Sajn�lom Chance-t – sz�lt ut�nam.

- Ne te sajn�ld, hisz’ nem tehetsz r�la – mondtam �s visszafordultam az ajt�ban.

- De nem is te vagy a hib�s.

- De �n vagyok! Ha nem k�rek id�t, �s nem mondom neki, hogy �gy j�tssz, mintha az �leted m�lna rajta, akkor nem esik baja. De… nem akartam, hogy ez legyen! Olyan h�lye vagyok, csak 14 �ves! J� hogy komolyan vesz mindent. Istenem… Rob olyan nekem, mint az �cs�m. A sz�lei meghaltak, muglik k�z�tt �lt egy �rvah�zban, amikor beker�lt a csapatba csak m�sodikos volt… n�zd Evans, a csal�domat m�r elvesztettem, nem veszthetek el m�g egy olyan embert, aki k�zel �ll hozz�m.

- K�rlek, ne mondj ilyet! – l�pett k�zelebb �s megt�r�lte a szem�t.

- Ami a sz�vemen az a sz�mon – mondtam �s visszafordultam az ajt� fel�, de Evans a kezem ut�n kapott �s pr�b�lt visszah�zni.

- James v�rj! J�l figyelj! – mondta komolyan �s mind a k�t kez�vel, megfogta az arcomat – Mond ut�nam, azt, amit mondani fogok! R�m n�zz �s ne m�sra! – mondta �s felemelte a fejem.- Mond ut�nam! Nem �n vagyok a hib�s!

- Evans ez…

- Mond ut�nam – mondta kem�nyen �s a szemembe n�zett.

- Nem… Nem �n vagyok a hib�s – mondtam ki, �s hirtelen megk�nnyebb�ltem. Evans is megk�nnyebb�lten s�hajtott.

- L�tod, csak el kell hinned, azt, amit mondasz. �s most j� �jszak�t k�v�nok, rem�lem, nem v�dolod m�r magad �s aludni is fogsz! – elindult kifel�. P�r perc f�zisk�s�ssel t�rtem magamhoz.

- Evans! Evans v�rj! – futottam ut�na szerencs�re meghallotta a hangom �s bev�rt a sarkon.

- Hm? – vonta fel a szem�ld�k�t.

- K�sz�n�m – fogtam meg a kez�t �s hirtelen �tlett�l vez�relve puszit adtam az arc�ra �s meg�leltem. Megint nem ellenkezett… pedig hajaj bezzeg m�skor farkam nem lenne m�r.

- Nem kell megk�sz�nn�d semmit – mondta egy mosoly k�s�ret�ben, azt�n �reztem, hogy �tkarolja a nyakam. Te j� �g! Ezt biztos csak �lmodom! Lily Evans �s James Potter szorosan �t�lelve egym�st �llnak egy folyos� kell�s k�zep�n. Ez vicc… Olyan hihetetlen, de m�gsem az.

- Potter?

- Mond – suttogtam �s egyre k�zelebb hajoltam az arc�hoz.

- Ez egy r�m�lom? – Pr�szk�lve felnevettem �s megcs�koltam a nyak�t.

- Nem hinn�m… vagy tal�n f�jt?

- Akkor besz�vtunk mind a ketten? – k�rdezte �s belef�rta az arc�t a v�llg�dr�mbe.

- �n teljesen magamn�l vagyok, Evans. Nem t’om, hogy te, hogy �rzed – mosolyogtam. �m a mosolyt egy hangos ny�vog�s lefagyasztotta az arcomr�l. – A fen�be! Ez Mrs. Norris! Az „�lomnak” v�ge szakadt �s Evans ijedten n�zett r�m. L�pteket hallottam…

- Arra fuss! Ha k�l�n v�lunk kisebb az es�lye, hogy elkapnak. Gyer�nk! – l�ktem egy k�rpit al�, abban a percben megjelent Ficcs.

- Nocsak, nocsak! S�t�lgatunk?

- �n csak…

- V�gre! M�r h�t �ve v�rom a pillanatot, hogy elkapjalak te kis b�kaporonty! Te t�rted �ssze a negyedik emeleten a Par�k-porcel�n t�rgyakat! Valld be!

- Mi van? Maga �r�lt! A k�zel�be sem voltam azoknak az iz�knek!

- �rdekes… nagyon �rdekes! Akkor mit keresett ott… EZ? – a h�ta m�g�l el�h�zta azt a pulcsit, amit Evansnak adtam. Ez nem lehet, biztos, csak elhagyta! Nem r�gatna ki! – Ny�jtsd ki a kezed, Potter!

- Minek?

- Azt mondtam, kiny�jtod!

- Tess�k! Nincs rajta semmi…

- Akkor mi az a v�g�s a tenyereden! Ezt bebuktad fiacsk�m! �sszet�rted a porcel�nokat, amiket nem lehet helyrehozni! Minden bizony�t�k erre vall! Aj, aj! Dumbledore ennek nem fog �r�lni – vigyorodott el gonoszan.

- De nem �n voltam – estem k�ts�gbe. – Biztos H�borc volt! Hiszen tudja maga is, hogy milyen!

- �s akkor mi a v�g�s a kezeden? �s a pulcsi? Ugyan, Potter nem kell a dajkamese! – kacagott fel �s a gall�romn�l fogva r�ngatott egyenesen Dumbledore szob�j�ba…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s