��- James! Kelj m�r fel! – r�zott fel egy m�rges hang, de fejemre h�ztam a takar�t, �s eld�nt�ttem, hogy ki nem nyitom a szemem… Valahogy m�gis r�vettem magam erre a l�p�sre, mivel a meleg�t� m�r nem volt rajtam, helyette cs�r�mp�l�st hallottam, �s kinyitottam szemem. De nem kellett volna! A k�vetkez� pillanatban m�r csurom v�z voltam, anya pedig m�g mindig morcosan n�zett r�m.
- Egy �ra van!
- �s sz�net - ord�tottam vissza, mire kaptam m�g egy kis „�breszt�t”. Legal�bb nem kell tusolnom… N�zz�k mindennek a j� oldal�t.
- Kifel� az �gyb�l!
- J�l van m�r! – kiab�ltam… J�l kezd�dik a reggel…

Kikecmeregtem a pihe-puha �gyamb�l (ami mellesleg most m�r vizes), majd becsaptam a f�rd�szoba ajtaj�t �gy, hogy az eg�sz h�z beleremegett… Mi�rt nem d�l �ssze?

Semmi kedvem sincs a partihoz – morfond�roztam, mik�zben a fogam mostam. – Mi�rt nem sz�khetn�k meg?
- James! Az �gyadra kik�sz�tettem a d�sztal�rod!
Persze… v�rhatja, hogy felveszem… George b�csival �gyis kviddicsezni fogunk! �s k�tlem, hogy d�sztal�rba es�lyem van r�!

Gyorsan megigaz�tottam barna hajam k�coss�g�t, meg felkaptam egy farmert �s egy p�l�t (az egyszer�s�g – no meg anyu – kedv��rt), majd lesiettem az eb�dl�be.
Ap�m m�r fel�lt�zve �llt, �s az ajt�n�l v�rta a vend�geket, k�zben pedig az egyik asztalr�l csalogatta a s�tit… Elkaptam a finoms�got (�pp az orra el�tt), �s j��z�en megettem, mire ap�m elnevette mag�t:
- H�t igen… Ez a fiam… - ennyit mondott, mivel anya m�r megjelent, �s m�g el is ejtett egy m�sik kal�csos t�lat, Lizy pedig m�r pattant is, hogy �sszeszedje.
- JAMES! – �ucs. Mire v�ge lesz a sz�netnek, megs�ket�l�k – Mondtam, hogy az �gyon van a ruh�d!
- �n meg mondtam, hogy NEM veszem fel! – vagy csak gondoltam? Most m�r l�nyegtelen… - Semmi kedvem ehhez az id�pocs�kol�shoz! Sz�val eszek egy pir�t�st, �s megyek, rep�l�k egyet.
Apa k�ld�tt any�nak egy hagydr��gysemb�rszvele pillant�st, �n meg h�l�san megk�sz�ntem. Igen, � az �n faterom…

Megettem a finom reggelimet, �s sepr�mmel egy�tt kibattyogtam a h�z m�g�tt l�v� tiszt�sra, amit kviddicsp�ly�nak haszn�ltunk. Igaz, hogy t�l van, meg hideg, de ink�bb vagyok kint, mint bent…

T�bb �ra is eltelhetett �gy, hogy mik�zben a cikeszt kerestem, gyakoroltam k�l�nb�z� mutatv�nyokat, �s szerintem eg�sz j�l mennek m�r a triplafordulatok, meg a sepr�re �ll�s is… Ez meg ki?! Hirtelen bef�keztem, mivel megl�ttam egy k�k szemp�rt, amihez sz�ke haj csatlakozott, valamint fekete ruha… Jaj, csak � ne! Nem lehetne egy nyugis napom v�gre?! Ja, h�t persze, hogy nem… Hiszen lehet egy James Potternek k�nny� napja?! Kiz�rt…
- Szia Linda! – k�sz�ntem udvariasan, �s lesz�lltam sepr�mr�l.

Linda Fox egy aranyv�r� csal�db�l sz�rmaz� fiatal l�ny, aki mellesleg egy �vvel fiatalabb n�lam. M�gis egy ty�kesz� liba, akinek az sz�m�t, hogy milyen csend�letet fest a k�rm�re, meg hogy melyik fi�val fekszik le aznap… Kiskorunk �ta ismerj�k egym�st, �s k�t vagy h�rom �ve adta tudtomra, hogy lehet, hogy �t kell elvennem feles�g�l. �n bep�nikoltam, �s elsz�ktem, de azok az idi�ta aurorok megtal�ltak… (Egyr�szt ez�rt akarok auror lenni, hogy megtudhassam, hogy a fen�be tal�ltak meg!) Anya Mung�ba ker�lt egy h�tre ideg�sszeroppan�sa v�gett, �s az �ta nem k�v�nkozott megk�s�relni m�g egy hasonl� �tletet, mint hogy Linda �s �n…

- Szia James! – k�sz�nt � is m�zes-m�zos hangon, �s eszeveszett szempillar�ngat�sba kezdett, amit�l meg is sz�d�ltem. – De megv�ltozt�l! R�g l�ttalak…
- K�sz. Te is.
- Nem j�ssz be? Melegebb van odabent… F�leg a szob�dban… - Na ne n�zz h�ly�nek, te liba!
- Ink�bb maradok kint – feleltem hidegen.
- H�t j�. Akkor maradjunk. – De r�men�s egy csaj!
- Linda! James! Gyertek enni! – hallottam anya hangj�t… A sors keze megint k�zbe l�pett. K�sz, j� haver vagy, te Sors!

Linda el�vette csod�latosnak nem mondhat� mosoly�t, �s bement�nk a h�zba.
- �, az ifj� Potter – hallottam Mr. Fox g�nyos hangj�t, �s kir�zott a hideg.
Az �reg semmit sem v�ltozott. Sz�k�sbarna haja helyett m�r �szhajsz�lak vir�tottak kopaszod� fej�n, �s g�mb�lyded has�t sem tudta m�r elrejteni… Valami�rt Lumpsluckra eml�keztet!

Term�szetesen mindenki felfigyelt r�m, �s k�nytelen voltam elviselni a vend�gek megb�mul�s�t.
- ’napot, Mr. Fox – Ennek meg lesz a kel� hat�sa…
- L�tom, a fiatalember megfeledkezett ma az eleganci�r�l. – Mindig is im�dott g�nyt�rgy�v� tenni a nagyk�z�ns�g el�tt.
- Nem hinn�m, csak rep�lni nem lehet d�sztal�rba, �s ha most megengedi t�vozn�k.

K�tked� pillant�sokkal keresztezve elmenek�ltem a szob�mba. Rem�lem, Linda lent marad… Hol van m�r George b�csi?! Igaz�n j�hetne, mert semmi kedvem itthon szilveszterezni.

Az ablakhoz s�t�ltam, �s belefeledkeztem a h�bor�totta t�jba. Olyan megnyugtat� ez az eg�sz…

Hirtelen kattan�st hallottam, �s a k�vetkez� pillanatban egy k�z simogat�s�t �reztem a gerincemen. Biztos voltam, hogy n�i �rint�s, mivel f�lszemmel l�ttam a sz�ke haj�t… Linda…
Levettem kez�t, �s s�hajtva megfordultam.
- J�l otthagyt�l minket. Ap�val pedig lehetn�l kedvesebb is! – az a ny�las hangnem hirtelen elt�nt, �s szigor j�tt…
- Minek? – k�rdeztem cseppet sem modortalanul, �s maga fel� ford�tott. Kiker�ltem, �s le�ltem az �gyamra. Mi�rt nem veszi �szre, hogy nem �rdekel?!
- Mert a leend� ap�soddal nem besz�lhetsz �gy!
M�g hogy leend� ap�s… SOHA!

Szememben lobbant a harag, �s m�rgesen r�n�ztem.
- NEM lesz az ap�som! SOHA! S�t, m�g te sem leszel a feles�gem!
- �, dehogyisnem – el�m l�pett �s let�rdelt. Ideje bekem�ny�tenem – M�r el van int�zve!
- Lehet, de akkor n�zz magadnak egy m�sik marh�t, aki SZERET! Mert �n NEM szeretlek! �s ezt fogd fel! M�ST szeretek! Most pedig menj el!

Linda m�r fortyogott, �s feh�r arca is m�r t�zpiros volt, de fel�llt, �s utols� pillant�sa ut�n (�gyis�gyleszahogy�nakarom) elment.

Ahogy a le�nyz� kil�pett, �gy j�tt be George b�csi nagy mosollyal az arc�n.
- Na v�gre! – sz�ltam neki ugyanabban a d�h�s hangnemben… - Azt hittem, itt fogok elsorvadni!
- Bocs, csak tal�lkoztam Sar�val, �s besz�lgett�nk - Na ennyit a j�zan nagyb�csir�l. Egy percig nyalakodott az ex�vel, �s m�ris a r�zsasz�n felh�k felett lebeg! Gyorsan megcs�ptem, mire visszasz�llt a rideg val�s�gba. – Mi baja volt Fox kisasszonynak?
- �h, csak k�z�ltem vele, nemes egyszer�s�ggel, hogy nem lesz a feles�gem, s�t, ne is �lmodjon ilyenekr�l, mert nem fogom megszeretni, mivel �n M�ST szeretek!
- Ismered a Fox csal�dot, teh�t k�tlem, hogy feladja a le�ny – motyogtam egy ah�t, �s folytatta: - Az�rt lehett�l volna vele udvariasabb is, hisz egy l�nnyal nem besz�lhetsz �gy, mint…
Itt elharapta a mondatot (biztos vagyok benne, hogy any�dat akart mondani, mire r�j�tt, hogy � is n�), �n pedig les�jt�an r�szegeztem tekintetem, mire elr�h�gte mag�t.
- Ha l�tn�d magad �gy – R�h�g�s. – Rendben… - A r�h�g�s m�r lassul – Evans kisasszony az a l�ny, akivel udvarias vagy, igaz – M�g mindig ugyan�gy n�ztem r�, �gy abbahagyta a nevet�st. – Na, gyer�nk innen, miel�tt m�g meg�lsz a szemeddel!

Teh�t gyorsan felkaptam l�thatatlan�tev� k�penyem, �s leosontunk. �szrev�tlen�l �thaladtunk a t�rsas�g k�z�tt. Hagytam any�nak egy �zenetet (nehogy agg�djon szeg�ny fiacsk�j��rt), �s elh�ztunk George b�csival a Foltozott �stbe.

�rdekes, hogy el�gg� �res volt a kocsma ahhoz k�pest, hogy ma szilveszter est�je van…
- Egy vajs�rt �s egy Whisky-s l�ngnyelvet – mondta b�csik�m a kocsm�rosnak, �s le�lt�nk egy �res asztalhoz.

Egyik sarokban �lt egy fekete csukly�s el�tte pedig vagy tizen�t kispoh�rka �resedett, m�g a m�sikban egy cs�kol�z� p�r… Ez nem lehet igaz! Mindenhol engem szek�l a Sors?! Mi�rt nincs itt akkor Lily?! �gy nem lehetne, hogy NEKEM legyen j�?!

B�csik�m �szrevette ny�g�ss�gemet, �s miut�n kortyoltam vajs�r�mb�l, r�k�rdezett:
- Hi�nyzik a kisl�ny?
- Nagyl�ny… - jav�tottam ki bossz�san, �s ittam m�g egy kicsit.
- Ezt igennek veszem. Mit sz�ln�l, ha elint�zn�m, hogy l�sd a kisasszonyt?
Puff… V�gigk�ptem a vajs�rt az asztalon, mire minden szem r�m ugrott. Biztos rosszul hallottam! Halkan elmormoltam egy var�zsig�t, ami felt�r�lte a „l�ved�kemet” az asztalr�l, �gy megk�m�ltem a j� �reg kocsm�rost. K�zben kezdtem felfogni, hogy t�nyleg azt mondta…
- He? – �rtelmes mondat. George b�csi elvigyorodott, �n azonban folytattam: - Hogyan?
Elfordult t�lem, �s a tov�bbi szavait a csaposhoz int�zte:
- K�rek egy pergament �s egy tollat, az ut�n egy baglyot! – M�r j�tt is a k�v�nt dolgok, b�csik�m pedig n�h�ny galleont cs�sztatott neki.

Le�rt egy r�vid sz�veget, amit sajnos nem l�thattam, mivel kez�vel eltakarta, de hogy Albus Dumbledore nev�re c�mezte, az holtbiztos! Mi k�ze ehhez az eg�szhez a v�n bolondnak?!

Nagyb�csim kiment a baglyot elk�ldeni, �n viszont kifizettem az italokat, �s ut�na siettem.
- Na, ifj� R�me�, s�t�ljunk el a j� �reg Roxfortba…

P�r perces s�ta ut�n (h�la az �n r�vid�t�seimnek) m�r a Roxfort birtok�n s�t�ltunk. Nagyb�csim j�t nevetett azokon a t�rt�neteimen, amiket m�g anno a tekerg�kkel �t�lt�nk. Jaj, ha megtudj�k, hogy itt j�rtam. Hujjaj! Sirius tuti kik�sz�l, vagy jobban mondva megs�rt�dik, de majd kiengesztelem… Olyan �rz�sem van, mintha k�vetn�nek…

J�, ott az nem a mi kis „bolondunk”? Vagyis Dumbledore? De-de… A l�t�som m�g mindig t�k�letes!
- J� est�t, igazgat��r! – k�sz�nt�nk k�s�rtetiesen egyszerre b�csik�mmal.
- Maguknak is! – sz�lt Dumbledore mosolyogva, �s m�g� n�ztem, hogy megbizonyosodjam Lily ott van-e… Csal�dnom kellett, de sz�vem egyre gyorsabban dobogott. Mindj�rt kiugrik a hely�b�l!
- Az ifj� h�lgy? – k�rdezte nagyb�csim. Biztosan l�tta, hogy elkapott a t�relmetlens�g.

Dumbledore huncut mosollyal az arc�n kiny�jtotta r�ncos kez�t, �s a t� ir�ny�ba mutatott, mire sz�vem ver�se egyre csak fokoz�dott...