3.

Ker�lget�s

 

 

A n�gy f�rfi feszengve �llt a terem k�zep�n. Kiny�lt az ajt�, �s bel�pet rajta McGalagony, m�g�tte pedig h�rom n�. A fi�k sokat mond�an �sszen�ztek. Nem tartott�k sokra a n�i aurokat. Meg�lltak egym�ssal szembe.

- Bemutatn�m �n�knek az �j munkat�rsaikat. Carmen Via, Anna Beshop �s Mari Deen. – egym�sut�n meghajoltak. – �k itt Sirius Black, Remus Lupin, Peter Pettigrew �s a feletess�k James Potter. – a fi�k is meghajoltak.

- Melyik�k a k�zvetlen… - James idegesen belet�rt a haj�ba, fogalma sem volt, hogy folytassa.

- Hogy ki a k�zvetlen feletess�nk? – seg�tette ki Mari. B�lintott.

- � m�g nincs itt, csak holnap �r ide. – n�zte a padl�t, a kis sz�ke, szepl�s Anna.

- Holnap! Azt mondt�k k�sni fog! – h�pogott a tan�rn�.

Anna, ak�r csak a fi�k, �sszerezzent. De Carmen csak flegm�n elmosolyodott, h�tra sim�totta r�vid, fekete haj�t, �s Marival egym�sra kacsintottak. �k nem rettentek meg ett�l a lobban�kony n�t�l, hisz nem a Roxfortba j�rtak, ahol h�rhedt volt a tan�r a szigor�s�g�r�l.

-         K�sik is. Egy napot. – mosolygott tov�bbra is Carmen. – �szak �rorsz�gb�l neh�z �tk�lt�zni.

-         Volt r� egy het�k. – sz�lt fagyosan.

-         � els�nek nek�nk seg�tet lak�st keresni, azt�n kifutott az id�b�l. – magyar�zta Mari. – Jellemz� r�.

-         De holnap itt lesz? – k�rdezte inger�lten.

-         Persze. – v�laszolt azonnal Anna.

-         Rendben. Az urak megmondj�k mi a dolguk. Rem�lem, nem kell fogni a kez�ket.

McGalagony dolg�t elv�gezve elviharzott. A n�gy f�rfi egyb�l munk�hoz l�tott.

-         H���… Harap�s egy v�nl�ny. – vigyorgott Carmen.

-         Az. B�r, biztos lehet r� sz�m�tani. – gondolkodott Mari.

-         De mi most, mit csin�ljunk? – k�rdezte Anna.

A l�nyok tan�cstalanul n�ztek sz�t, majd egym�sra. Megr�ntott�k a v�llukat.

- Bocsi, - James feln�zett a munk�j�b�l. – f�n�k, nek�nk mit is k�ne csin�lnunk?

- F�n�k? – pislogott. – Ja. – csapot a homlok�ra. – El�sz�r is h�vjatok Jamesnek.

- Ok. – t�maszkodott meg az asztalon Carmen, kivillantva sz�pen �velt dekolt�zs�t.

- Carmen el a kezekkel! – nevetett Mari. James tov�bbra is csak pislogott. – James a f�n�k zs�nere. – mosolygott.

Carmen zavarba ejt�en v�gigm�rte Jamest, �s k�zben egyre ravaszabbul mosolygott. Szeme meg-megvillant. Egy n�st�ny tigrishez hasonl�tott, aki az �ldozat�t fix�rozza.

-         Igazad van. – b�lintott lassan. – Fekete haj, barna szem, sportos testalkat… Ez t�nyleg a zs�nere.

-         Vagyis vesz�lyben vagyok? – vigyorgott.

-         M�r el is veszt�l. – k�z�lte a h�tul �ll� Anna.

-         Mert, ha neki nem kellesz, az eny�m vagy. – �lt fel a f�rfi asztal�ra Carmen.

James kij�tt az asztala m�g�l, �s a l�nyokat az asztalukhoz vezette.

-         Helyezkedjetek el. A nagy asztalr�l v�logathatok a pap�rmunk�b�l.

-         Els�dleges? – k�rdezte Anna.

-         Mind. M�r k�t hete le kellett volna adnunk elemz�sre.

-         H�t, ti j�l lemaradtatok. – fintorodott el Carmen.

-         Jobb, ha kezd�nk. – sz�lt l�nyegesen vid�mabban Anna.

 

 

-         L�nyok… - sz�lt r�juk James.

-         Igen? – n�zett fel Mari.

-         Haza. V�ge a munkaid�nek.

-         Ja, j�. – vett�k a kab�tjukat.

James el nem ismerte volna, de pozit�van csal�dott a l�nyokban. Nagyon felk�sz�lt csapat. Nem nyafogtak, nem hisztiztek, csak csin�lt�k, amire megk�rt�k �ket. F�leg Anna volt hat�kony a pap�rmunk�ban. 

-         Melyik h�lgyet h�vhatom el egy italra? – karolta �t a l�nyokat Sirius.

-         Nekem mennem kell. – motyogta Anna, �s ki is b�jt a f�rfi karja al�l. – Herardo m�r biztos v�r.

-         Nekem is mennem kell. – mosolygott Mari.

Sirius Carmenre n�zet.

-         Ne v�rd azt, hogy �n is lel�pek. Egy potya pi�t nem utas�tok vissza. Indulhatunk fi�k? – fordult a t�bbiekhez. Sirius �s Peter k�zrefogt�k �s elindultak.

-         Megmutatjuk neked a legbeleval�bb helyet eg�sz Londonban! – vigyorgott Sirius.

 

 

-         Hova tett�tek a mel�t? – n�zett be az asztal al� Sirius.

-         Nincs lemarad�sunk, cs�cs! Akkor ma kezdhetj�k a rendes munk�t. – csapta �ssze a kez�t James.

-         De, h�t… - kezdte Anna.

-         Most, mit foglalkozol vele? Lehet, hogy egy t�nd�rke csin�lta meg helyett�nk, nem mindegy? – vigyorgott Sirius.

-         De, hogy? – �rtetlenkedet tov�bbra is Anna. – Mikor hazament�nk m�g t�bb �r�nyi munka volt h�tra. – n�zett k�r�l.

-         �gy, hogy unatkoztam, mikor meg�rkeztem. – nevetett valaki a h�tuk m�g�tt. – B�r, t�nd�rnek j� n�h�ny �ve nem h�vtak.

-         H�t, megj�tt�l? – ugrott a n� nyak�ba Anna.

-         Mikor �rkezt�l meg? – ment oda Mari.

-         �jf�l �s egy k�z�tt.

-         �s ahelyett, hogy elment�l volna pasizni, ink�bb megcsin�ltad a mel�t. – r�zta meg a fej�t Carmen. – Te nem vagy komplett!

-         Lily…? – sz�lt rekedten Remus.

-         Szia Remus.

-         De te �rorsz�gban vagy. – �rtetlenkedet.

-         Voltam. – helyesb�tett. – De tudod ott t�l tiszta a leveg�, �s nekem hi�nyzott a Londoni szmog. – nevetett.

-         Nem �rtad, hogy j�ssz. – h�zta el a sz�j�t, mik�zben egym�smell� �rtek �s neki d�ltek az asztalnak, �gy v�rva az utas�t�sokat.

-         Nem volt biztos, hogy �n j�v�k… - r�ntotta meg a v�ll�t.

-         Ti honnan ismeritek egym�st? – k�rdezte �sszeh�zott szem�ld�kkel Carmen.

-         Oszt�lyt�rsak voltunk. – karolta �t Sirius. S h�ta m�g�l elvett egy b�gre k�v�t.

-         Akkor nem lesz gond. – s�hajtott Anna.

-         Mi�rt lenne? – n�zett r� Lily.

-         Mert te nem vagy az, aki �pp hagyja, hogy egy pasi is parancsolgasson neki. – kortyolt bele a k�v�j�ba Mari. – Igaz �n sem.

-         �s a f�n�kkel, bocs Jamessel is meg fogod tal�lni a k�z�s hangot.

-         Az biztos! – sz�lt cinikusan a n�.

 

 

 

Eb�dsz�net ut�n mindenki belevetette mag�t az �jdons�lt munk�ba. Alig volt 2 �ra, mikor Lily a l�nyokhoz fordult.

-         Mennyetek haza.

-         De mi�rt? – lep�d�tt meg Anna.

-         Mert. Munka m�g t�nyleg van egy kicsi, de azzal �n is megbirk�zom. – m�g mindig nem mozdultak. S�hajtott. – Anna neked szabadnapos Herardo, Carmen te randira m�sz, Mari neked meg bel�zasodott Marty.

-         Igaz, de ki adja le a munk�t Jamesnek?

-         Majd �n leadom… - s�hajtott Lily.

-         �s, mit fog sz�lni, hogy ell�gtunk? – aggodalmaskodott Anna.

-         Jaj, Anna ne l�gy m�r ilyen! �r�lj, hogy leg�lisan lel�phetsz. – pir�tott r� Carmen.

-         Majd �n tartom a h�tam, csak menjetek m�r! – sz�lt f�radtan Lily.

-         Akkor, szia. – k�sz�ntek el.

-         Sziasztok.

 

-         �s a t�bbiek hol vannak? – n�zett a n� h�ta m�g� James.
- Haza mentek. – sz�lt nyugodtan.
- Mi�rt? – Lily d�bbenten meredt r�. Nagy cirkuszra k�sz�lt.
- Mert elengedtem �ket. – m�g egy lap�t a t�zre.
- Mi�rt? – m�g mindig nyugodt, �s m�g mindig nem n�z a l�ny szem�be.
- Mert �gy l�ttam j�nak.
- Aha.
- Figyelj, egy hete vannak itt, de Angli�b�l csak az irod�t ismerik. A munka k�sz, �gy �gy…
- Ne magyar�zkodj! Term�szetes, ha dolguk van, akkor elmennek. �n is elengedtem volna �ket.

 

Vette a kab�tj�t, ugyan �gy, mint a t�bbiek. Lej�rt a munkaid�. Lily a t�rk�phez l�pet, �s folytatta az elkezdet strat�giai alapokat.

-         Lej�rt a munkaid�. – sz�lt a l�pcs� alj�ban �ll� Remus.

-         Tudom, csak ezt m�g befejezem.

-         Mit sz�ln�l egy kis pihen�h�z? – mosolygott a f�rfi. – Esetleg egy k�v� sz�net?

-         Ez nem �r, tudod a gyeng�m. – bosszankodott.

-         Az a t�rk�p nem megy sehova, hidd el. Im�d t�ged, n�lk�led egy tappotat sem mozdulna. N�zz r�! – siker�lt megnevettetnie.

-         Ok. Megengedem, hogy megh�vj egy k�v�ra.

Be�ltek egy b�f�be, mert ilyen t�jt m�r a cukr�szd�k bez�rtak. Egyszer haszn�latos m�anyag poh�rban kapt�k a k�v�t, vagy valami k�v�nak cs�folt l�tty�t.

-         Nem �rtad, hogy visszaj�ssz. – kavargatta a k�v�j�t Remus.

-         Akartam, de nem volt r� id�m.

-         Aha, persze. Nem is az volt benne, hogy James m�g v�letlen�l se tudja meg, hogy visszaj�tt�l Angli�ba, igaz?

-         Remus, nem is �rtem, mit fant�zi�lsz! – csattant fel a n�. �gy a f�rfi jobbnak l�tta, ha t�m�t v�lt.

-         Tal�lt�l lak�st?

-         Fogjuk r�. – Remus felh�zta a szem�ld�k�t. – Egy egy szob�s kis lyuk, ink�bb rakt�rnak haszn�lom, mint �l�helynek.

-         Mi�rt nem sz�lsz? A fi�kkal kital�ln�nk valamit.

-         Megoldom magam is.

-         Lily, szerinted meddig b�rj�tok m�g ker�lgetni egym�st? – s�hajtott.

-         Kivel? – k�rdezte �rtatlanul.

-         Kivel, kivel? Lily, nagyon j� tudod, hogy Jamesre gondolok. – bosszankodott.

-         Persze, tudom. – hangol�dott le a l�ny.

-         � ugyan �gy megs�nylette a szak�t�st, mint te. – mondta komolyan.

-         Igen �rtad. – b�lintott.

-         �s szerintem nem is l�pet rajtad t�l.

-         Remus, ne mondj ilyeneket! Ezt te sem gondolhatod komolyan!

-         Mi�rt ne gondolhatn�m komolyan?

-         Mert, mert…

 

 

-         Nem, nem l�nyok most nem sz�kt�k meg. – mosolygott James, a m�szak v�g�n.

-         De a munk�nk k�sz. – �rtetlenkedet Anna.

-         Nem is a munk�tokkal van a baj, csak meg szeretn�lek titeket h�vni egy italra, vagy egy vacsor�ra, hogy jobban megismerj�k egym�st.

-         De nekem haza kell mennem! – sz�lt k�ts�gbe esetten Mari, �s Anna is el�g �rtetlen�l pislogott.

-         Persze, ha nem akartok, nem k�telez�. – r�ntotta meg a v�ll�t, csal�dottan James.

-         Akkor ink�bb… - kezdte Mari.

-         Ugyan m�r Mari! – sietett Lily a fi�k seg�ts�g�re. – Beugrunk a k�lyk�k�rt �s �ket is elvissz�k.

-         De…

-         Nincs de! A fi�k szerintem elviselnek, plusz k�t f�t. – b�lintottak.

-         De nekem… - kezdte Anna is. Lily megforgatta a szemeit.

-         Anna! Ha Herardonak, valami baja lesz ezzel, csak k�ld hozz�m, �s majd �n sz�pen elmagyar�zom neki, �s im�dkozz, hogy meg�rtse els�nek.

-         J�l van, na. – adta be a derek�t.

-         Akkor indulhatunk! – csapta �ssze a kez�t Sirius.

-         Engem senki nem akar meggy�zni? – n�zett d�h�sen sz�t Carmen. A fi�k pislogtak.

-         Nem el�g indok, hogy n�gy j�k�p� pasi t�rsas�g�ban lehetsz? – k�rdezte nevetve Lily.

Carmen mer�szen v�gign�zett a fi�kon, amibe Peter bele is pirult, amin j�t mosolygott.

-         V�g�l is igazad van. De �k fizetnek. – nevetett.

-         Ez csak term�szetes. – s�hajtott fel James. – Akkor merre megy�nk els�nek?

A fi�k legnagyobb megd�bben�s�re az �vod�ba mentek, ahol egy 4 �s egy 2 �ves kisgyereket vettek fel. Ez ut�n be�ltek a fi�k t�rzshely�re, �s rendeltek. Valahogy Lily James mell� keveredet. Term�szetesen, teljesen v�letlen�l.

- Mes�lj Mari, ki ez a k�t z�ldf�l�? – n�zet a k�t gyerekre, akik �pp az �d�t�j�ket sz�rcs�lt�k.

- �k a gyerekeim. – mosolygott Mari. –Tia �s Marty.

- �s a … ? – kezdte Peter, de valaki az asztal alatt bok�n r�gta.

- �s hol az apjuk? – fejezte be helyette. – K�t �ve meghalt.

- R�szv�t�nk. – j�tt a v�rhat� mondat Jamest�l.

- K�sz�nj�k.

- Ti Lily oszt�ly t�rsai voltatok, ugye? – pr�b�lta oldani a fesz�lts�get Anna.

- Igen. – mosolygott Sirius. – T�bb b�ntet� munk�t kaptunk t�le, mint a tan�ri kart�l �sszes�tve.

- Igen, ez r� vall. – vigyorgott Carmen.

- Tess�k a k�v�! – hozta ki a pinc�r a rendel�st.

- K�sz�nj�k. – vette �t Remus.

Kiosztott�k a k�v�kat vagy �pp te�kat.

-         V�rjunk csak. Ha j� �rtetem, ti nem �pp voltatok j�ban Lilyvel, a suliban. – h�zta �ssze a szem�t Carmen.

-         �gy is lehet mondani, b�r az utols� �vben m�r j�ban voltunk. – mosolygott Lily.

-         Annyira, hogy j�rtatok. – �llap�totta meg.

-         Ugyan Carmen honnan veszel te ilyeneket! – nevetett Anna.

De, mikor nem nevetett vele senki m�s, kig�vadt szemmel b�mult Lilyre �s Jamesre.

-         Na, ne! �s te nem mondtad el! – meredt Lilyre.

-         K�lyk�k, akartok fagyizni? – k�rdezte Lily.

-         Igen! – ki�ltott�k egyszerre. Fel�lltak �s a n� kez�t fogva elindultak.

-         Gy�va! – ki�ltott m�g ut�na Mari.

-         �gy az�rt �rthet�, mi�rt hasonl�t r�d minden pasija, mintha lekop�roztak volna. – h�zta el a sz�j�t Anna.

-         Mib�l j�tt�l r�? – fordult Carmenhez James.

-         K�rd�s n�lk�l, egy cukrot rakt�l a k�v�j�ba. Mikor ezt csak azok tudj�k, akik k�zel �llnak hozz�, mert a n�k t�bbs�ge kett� vagy h�rom cukorral issza.

-         Hupsz, reflex. – vigyorgott.

-         �n a volt exeimmel egy l�gt�rben nem tudok lenni, ti meg egy�tt dolgoztok. – r�zta a fej�t Carmen. – Hogy csin�lj�tok?

-         Ker�lik egym�st. – r�h�g�tt Sirius. – Nem vetted �szre?

-         De. Csak nem eset le valami miatt.

-         M�g mindig mi vagyunk a porondon? – �lt le a hely�re Lily.

-         Aha. – n�zett r� James.

-         H�ny gomb�c fagyit kaptatok? – k�rdezte Mari.

-         Hatot. – mondta teli sz�jjal Tia.

-         Mennyit!? – Mari majdnem leeset a sz�kr�l.

-         Az�rt nem t�bbet, mert hagyni kell helyet a s�tinek. – kacsintott Lily. – Igaz k�lyk�k? – �k hevesen b�logattak.

-         Lily! – h�pogott tov�bbra is.

-         Mennyi ideig j�rtatok? – sz�lt k�zbe Anna, akit ez a t�ma jobban �rdekelt.

-         Sz�p volt, h�t majdnem �sszej�tt. – ismerte