10.

8-b�l 5

Ma Lily k�sz�tett reggelit, vagy legal�bbis pr�b�lkozott vele, nem nagy sikerrel. V�g�l k�v� �s pir�t�s lett a men�.

-         Minek k�sz�nhetem, ezt a figyelmess�get? – l�pet a konyh�ba James.

-         Ha m�r ma nem megyek dolgozni, legal�bb ezt v�llaljam �t. – mosolygott.

-         ���, igaz�n k�sz�n�m. – mosolygott � is.

Lilyn csak egy hossz� k�nt�s volt, amit laz�n k�t�tt meg a derek�n.
Lef�tt a k�v�. A n� felpattant, �s m�ris hozta a kancs�t. �thajolt az asztalon, hogy el�rje James b�gr�j�t, �s megt�ltse.

-         Lehet, hogy a pir�t�som sz�rny�, de a k�v�m van olyan j�, mint a ti�d. – mosolygott a n�.

-         Aha. – ny�g�tt a f�rfi.

De ahelyett, hogy megk�stolta volna a k�v�t, ink�bb az �l�be h�zta Lilyt, �s megcs�kolta.

-         James, reggeli. – sz�lt r� mosolyogva.

-         �pp most csomagolom ki. – csillogott a szeme.

-         Egy �ra m�lva bent kell lened. – figyelmeztette a m�r nyak�t cs�kol� f�rfit.

-         Te azt�n lelomboz� vagy. – bigyeztette le az ajk�t. De m�g mindig az �l�be tartotta. – Ma mit fogsz csin�lni?

-         Ha ellengetsz, - mosolygott. – �lt�z�m, �s elint�zem az esk�v�i teend�ket.

James nevetve engedte el Lily derek�t.

-         Akkor menj, te h�l�tlan bestia.

-         �rdekes, hogy este lemarat ez a h�l�tlan jelz�. – nevetett Lily.

James mosolyogva l�pett be az irod�ba.

-         Ennyire j� �jszak�d volt? – pillantott fel Sirius.

-         J� reggelt. – vigyorgott.

-         Emberek, emberek! – rontott be Anna. – K�sz�ljetek, akci�! Mordon vezeti a t�mad�st.

-         Hallott�tok indul�s! – dobta el mindenki a kez�ben l�v� pap�rt. Persze, hogy nem kellett nekik k�tszer mondani, hogy hagyj�k ott a pap�rmunk�t.

T�bb tucat aur volt a gy�lekez� helyen. Mordon az aur parancsnok odabicegett Jameshez.

-         Uram. – biccentett.

-         Mr. Potter, ha nem t�vedek? – James b�lintott. – Sok j�t hallottam m�r mag�r�l, �s persze a csapat�r�l. – n�zett �t a f�rfi v�lla f�l�tt a t�bbiekre. – Nem nyolcan vannak? – r�ncolta a homlok�t.

-         De. – felelte k�szs�gesen. – Ketten nincsenek itt.

-         �rtem. – gondolkodott el. – Ennyi emberrel b�rja biztos�tani a jobb oldalt?

-         Igen.

Maga a rajta�t�s el�g kaotikus volt. Az eredm�ny h�rom tucat elfogott hal�lfal�. T�bb tucat s�r�lt a Szent Mongulban, �s h�rom halott. James el�tt mondt�k ki a hal�los �tkot, �s eset �ssze egy kezd� aur. A csapatb�l v�g�l �ten ker�ltek a Mongulba. Csak James �szta meg, hogy ne tarts�k bent.

Csap�dik a bej�rati ajt�.

-         James te vagy az? – ki�lt ki Lily a szob�b�l.

Nem kap v�laszt, ez�rt kiszalad. A f�rfi pont akkor botlott bele a saj�t cip�j�be.

-         Te itt�l? – k�pet el a n�. – Mi t�rt�nt?

A f�rfi v�lasz helyett neki l�kte a n�t a falnak, �s durv�n megcs�kolta. A n� �rezte az ital �z�t a sz�j�ban.

- James figyelj… - �jabb durva cs�k, mik�zben betaszig�lta a h�l� ajtaj�n.

Let�pte r�la a ruh�t, az �gyra l�kte, �s � is r�nehezedet. A n� csukl�j�t megszor�totta, �s a feje f�l�tt az �gynak szegezte.

Lily megrettent kicsit ett�l a Jamest�l, de �lvezte is. Eddig a f�rfi mindig gyeng�d volt vele, mint egy porcel�n bab�val. Most viszont szenved�lyes volt, �s igen, kiss� durva is.

Mikor Lily fel�bredt, James m�r az �gy fej�n�l �lt, �s a h�t�t a falnak t�masztotta.

-         J� reggelt. – k�sz�nt a n� mosolyogva.

A f�rfi �sszerezzent, �s b�nb�n�an n�zett a n�re. M�g jobban elborult az arca, mikor megl�tta Lily k�k-z�ld csukl�j�t.

- Sajn�lom. – ny�gte.

- Most m�r elmondod, hogy mi baj? – �lt a f�rfi mell�, mag�ra csavarva a takar�t.

James kedvtelen�l elmes�lt mindent, de nem n�zet a n� szem�be, csak a csukl�j�t simogatta.

-         Mi�rt nem �zent�l, hogy menjek be? – j�tt a kicsit sz�mon k�r� k�rd�s.

-         Nem volt r� sz�ks�g.

-         �s a t�bbiek j�l vannak?

-         Sirius m�r kikezdet a n�v�rekkel. – nevetett.

-         Jellemz�. – mosolygott Lily. – V�rj, Mari is korh�zban van? – k�rdezte ijedten.

-         Igen, de m�g nem t�rt mag�hoz.

A n� �gy ugrott ki az �gyb�l, mintha megcs�pte volna valami. A takar�t mag�ra csavarva, rohant a telefonhoz. (*�k nem annyira passz�vak, a mugli eszk�z�kkel szemben, mint az �tlag var�zsl�k*) Gyorsan t�rcs�zott, �s v�rt.

- Hall�. Anya? – k�rdezte egy �lmos gyerek hang.

- Tia te vagy az? – k�rdezte remeg� hanggal Lily.

- Igen, te ki vagy?

- Lily vagyok. Az �cs�d is otthon van? J� vagytok?

- Igen itthon van, �s j�l vagyunk. Haza j�tt�nk az ovib�l. Tudod, gyakran el�fordul, hogy anyu k�sik. De most nem j�tt haza. Nem tudod, hol van? – k�rdezte agg�d�ssal a hangj�ban.

- Igen, tudom. Nyugodj meg m�ris elmegyek �rtetek. Maradjatok ott.

- Ok. Szia.

- Szia. – rakta le a telefont egy s�haj k�s�ret�ben.

Visszas�t�lt a szob�ba, �s �lt�zni kezdet. M�r James is f�lig fel�lt�z�tt.

-         Mi baj? – k�rdezte agg�dva. Att�l f�lve, hogy a n� r� haragszik.

-         Mari korh�zban. Tia �s Marty otthon.

-         J�zus! �s j�l vannak? – t�gult ki a f�rfi szeme.

-         Talpra esett gyerekek. Most megyek �rt�k. – vette a cip��t.

-         Addig �n csin�lok valami kaj�t. Gondolom �hesek lesznek. – morfond�rozott James. – �r Isten, hogy felejthetem el? – s�hajtott.

-         �n azon is csod�lkozom, hogy haza tal�lt�l. – nevetett a n� m�r az ajt� fel� haladva. – A fejf�j�s csillap�t� a konyhaszekr�nyben. – kacsintott.

K�r�lbel�l f�l �ra m�lva Lily vissza is t�rt. Karj�n a m�g mindig alv� Marty, h�t�n egy nagy h�tizs�k, m�sik kez�t pedig Tia fogta.

James Lilyhez l�pet, �s kivette a kez�b�l az alv� gyereket.

-         Te nem vagy �lmos Tia? – fordult a kisl�nyhoz, hisz m�g csak f�l 6 volt.

-         De igen. – �s�tott a kisl�ny.

James Ti�t is a karj�ra �ltette. Bevitte a gyerekeket a h�l�ba, �s lefektette �ket a nagy francia �gyba. Mind kett�j�ket betakarta, �s vissza is ment Lilyhez, aki m�r a k�v�t itta.

-         Elaludtak. – mondta James.

-         Annyira megk�nyeb�ltem, hogy semmi bajuk. Sose bocs�tottam volna meg… - mondta Lily.

-         H�rom �ra m�lva lehet l�togatni, majd akkor bemegy�nk. Rem�lem m�r jobban vannak.

Miut�n fel�bredtek a kicsik, reggeliztek, �lt�zk�dtek… stb. S Lily nagyon meglep�d�tt. Amennyire nehezen boldogult �, olyan k�nnyed�n kezelte a gyerekeket James.

Amint fel�rtek arra az oszt�lyra, ahol a s�r�lteket �polt�k, meghallott�k Mari hangj�t.

-         Nekem haza kell mennem!

-         De m�g nem mehet. – ellenkezett egy f�rfi.

-         Nem �rti m�g mindig? – k�rdezte elkeseredetten.

Lily�k arra vett�k az ir�nyt, �s mellett�k elviharzott az orvos, aki valami olyasmit d�nny�g�tt, hogy:

-         �r�ltek h�za, ezek nem norm�lisak.

-         Biztos � az orvosunk. – n�zett ut�na James.

-         Nagyon val�sz�n�.

Kinyitott�k a terem ajtaj�t, �s megl�tt�k az ott fekv� bar�taikat.

-         Anyu! – rohant oda Marihoz Tia, �s Marty is izegni-mozogni kezdett Lily karjaiba.

-         H�l Istennek. – puszilta meg mindk�t gyerek�t. – Mikor jutott eszetekbe?

-         Ma hajnalba. – fintorodott el Lily.

-         Az a l�nyeg, hogy megvannak. – simogatta meg Martyt.

-         De az orvos szerint m�g n�h�ny napig maradnod k�ne. – kotyogott bele Anna.

-         H�t, akkor marad. – mosolygott Lily.

-         De…

-         Addig majd n�lunk lesznek.

-         �s James? – k�rdezte.

-         1: � az �n gondom, 2: im�dja a gyerekeket.

-         Mit csin�lt? – nevetett Carmen.

-         Ha James bele egyezik nekem rendben. – b�lintott v�g�l.

-         Mibe egyezem bele? – �lelte �t Lilyt.

-         Hogy Tia �s Marty n�lunk lesz n�h�ny napig.

-         Ez remek �tlet!

P�r nap m�lva este, Lily f�radtan roskadt a kanap�ra. M�r a gyerekek aludtak.

-         Minden rendben? – n�zet r� James.

-         Mi�rt van az, hogy ha �n mondok valamit nekik, az mintha el se jutna a tudatukig. Ha viszont te mondod, az mintha szent �r�s lenne.

-         Eltal�ltam az �sszhangot, ennyi. – �lt � is le. – Tudod, azon gondolkodom, hogy nek�nk majd mienek lesznek a gyerekeink. – morfond�rozott.

-         LeszneK? – h�zta f�l a szem�ld�k�t a n�.

-         Igen. – vigyorodott el. – Minimum 7-et akarok.

-         7-et! – eset majdnem le a kanap�r�l. – Te meg�r�lt�l?! – s�padt el.

-         Nem. Akarok egy kvidics csapatot.

-         Akkor sz�lj a szeret�idnek. – javasolta Lily.

-         Nekem olyan nincs. – h�borgott a f�rfi.

-         Akkor szerez be egyet-kett�t. – javasolta �jra.

-         Jaj, Lily! – �lelte �t, m�r meg is cs�kolta volna.

-         Szomjas vagyok. – hallott�k Tia hangj�t.

-         Megyek. – sz�lt James, �s adott Lilynek egy puszit.

-         M�g mindig 7 gyereket akarsz? – vigyorgott a n�.

-         Nem. – fordult vissza. – Most m�r 9-et.

-         Nagyon vicces. – d�lt h�tra a n�. – Ez meg�r�lt!