Az el�z� r�szb�l:
M�snap James minden sz�netben �s n�ha az �r�kon is pr�b�lt besz�lget�st kezdem�nyezni Lilyvel, de a l�ny mindig ler�zta. L�tta rajta, hogy nem r� m�rges, s�t, tal�n senkire sem az, tal�n csak szomor�. Szerette volna megtudni, mi az, de sem Cameron, sem Gaby nem volt hajland� el�rulni.
Negyedik �ra ut�ni sz�netben megcs�rrent Lily mobilja. Nem mondott semmit, csak hallgatott, azt�n kiejtette a kez�b�l a telefont �s k�nnyez� szemekkel kirohant a teremb�l.
James ut�naszaladt, de egy pillanatra megtorpant, hiszen a l�nymosd�ba nem akart bemenni.
De meg akarta v�gasztalni Lilyt. P�r m�sodperces dilemm�ja ut�n v�g�l m�gis bes�t�lt a helyis�gbe �s a f�ld�n kuporg� Lilyhez s�t�lt.


Az �j fejezet:


James let�rdelt Lily el�, a f�ldre, felemelte a l�ny fej�t, kisim�tott az arc�b�l n�h�ny k�sza hajtincset, majd belen�zett a k�nnyez� szemekbe.
- Mondd el, mi baj! – k�rte halkan.
Lily csendesen s�rdog�lva meg�lelte a fi�t. Egyre jobban s�rt, de James nem sz�lt semmit, csak simogatta a h�t�t.
Id�k�zben Cam �s Gaby is ben�zett, de a fi� azt mondta, hogy ink�bb maradjanak kint �s vigy�zzanak, hogy senki ne menjen be.
Lily p�r perc m�lva kicsit nyugodtabb volt, de m�g mindig folytak a k�nnyei. Ott �lt Jameshez b�jva, azt�n elh�z�dott t�le �s megt�r�lte a szemeit.
- Ap�m csalja any�mat. Tegnap este lel�pett otthonr�l, a h�gom meg engem okol ez�rt az eg�sz�rt – foglalta �ssze a l�nyeget suttogva.
- Sajn�lom – motyogta James.
- H�t m�g �n – sz�lt Lily keser�en. – Mindig azt hittem ap�mr�l, hogy � a legbecs�letesebb, leg�szint�bb, egysz�val legrendesebb ember a vil�gon. Erre kider�l r�la egy ilyen dolog. Csal�dtam benne… kurva nagyot. R�ad�sul az a h�lye Petunia is �lland�an engem basztat. Mintha �n tehetn�k r�la, hogy apa…
B�r � minden rossz�rt engem okol, ami csak t�rt�nik a vil�gban. Most p�ld�ul az a m�ni�ja, hogy, ha nem lenn�k ilyen h�-deokos, h�-de-j�-kisl�ny, hanem csin�ln�k n�ha egy j� kis balh�t, akkor ap�nak nem lenne ideje a csajoz�sra – folytatta a l�ny �jra k�nnyben �z� szemekkel.
- Nehogy hallgass r�, Lil! Ez tiszta h�lyes�g – sz�lt James �s v�gigsim�tott az arc�n.
- Tudom, hogy nincs igaza. Egyszer�en csak kiborultam. Sok volt ez nekem egyszerre.
- Elhiszem. �n is magam alatt lenn�k, ha a sz�leim v�ln�nak.
�ltek egy ideig csendben, egym�s mellett, a falnak d�lve, de James hamar megunta a csendet,
- Te, Lil!
- Hm?
- Tudod, ugye?
- Mit?
- Hogy r�m sz�m�thatsz b�rmikor, b�rmiben.
- K�sz! Azt hiszem, a k�zelj�v�ben sz�ks�gem is lesz r�d.
- Rendben… csak sz�lj, ha dum�lni akarsz, vagy valami.
- Ok�!
�jabb p�r perces hallgat�s, amit most Lily t�rt meg.
- �hh, olyan felfoghatatlan nekem ez az eg�sz. Annyi ilyen esetr�l hallani manaps�g, de sosem hittem, hogy ez a mi csal�dunkban is megt�rt�nhet. R�ad�sul anyu�k olyan boldognak t�ntek.
Ezut�n Lily mes�lt n�h�ny dolgot az elm�lt �vekr�l, James pedig figyelmesen hallgatta.
- Basszus, m�r r�g becsengettek! – sz�lt hirtelen a l�ny.
- Aha. K�b� f�l �r�ja. Erre az �r�ra m�r nem �rdemes bemenni.
- Mindegy is, ma m�r semelyikre nem megyek be.
- Akkor hazaviszlek – aj�nlkozott James.
- J�, k�szi! – mosolygott Lily, majd fel�llt a f�ldr�l �s Jamest is felh�zta maga mell�.
- Meg azt is k�szi, hogy meghallgatt�l.
- Nincs mit megk�… - kezdte James, de a l�ny bel�fojtotta a sz�t. Egy puszival, amit a sz�j�ra adott.
Egy eg�szen apr� puszi volt, m�gis benne volt Lily minden �rzelme: k�sz�net, bizonytalans�g, szomor�s�g, csal�dotts�g.
- Gyere, menj�nk! Mindj�rt kicsengetnek �s senkivel nincs kedvem tal�lkozni.
Kil�ptek a helyis�gb�l �s k�r�ln�ztek. Cameron �s Gaby m�r nem voltak ott, nyilv�n nem akart�k megzavarni a besz�lget�st, ez�rt nem is sz�ltak nekik, hogy ideje lenne �r�ra menni�k.
Lily �s James csendben elindultak.




********



Sirius a Vaness�val val� besz�lget�sre egy k�zeli k�v�z�ban ker�tett sort. K�ld�tt egy SMS-t a l�nynak, hogy iskola ut�n ott v�rja, de kicsit f�lt t�le, hogy hoppon marad. Megk�nnyebb�lten fels�hajtott, amikor a csilingel� ajt� fel� fordulva megl�tta Vaness�t. M�ghozz� a rendk�v�l vid�m Vaness�t.
- Szia! – k�sz�nt a l�ny �s vigyorogva lehuppant a Siriusszal szemben l�v� sz�kre.
- Szia! Mit iszol?
- Egy narancsl� j� lesz.
- K�t narancsl�t k�r�nk – sz�lt oda Sirius a pinc�rnek, azt�n visszafordult a l�nyhoz. – Gondolom, tudod, mir�l szeretn�k besz�lni veled.
- �szint�n sz�lva, fogalmam sincs – j�tszotta az �rtetlent Vanessa.
- Nincs? – h�zta f�l a szem�ld�k�t Sirius.
- Nem, nincs – mosolygott a Potter-l�ny.
Sirius nagy leveg�t vett �s belekezdett a mondand�j�ba: - Cameron, tudod, az a sz�ke l�ny,a kivel a konyh�ban… sz�val �, kilencedikben szerelmes volt bel�m. P�r hete a f�lembe jutott �s az�ta folyamatosan ezzel h�zom. H�t, Cam nem tartozik azok k�z�, akik csak �gy hagyj�k, ha valaki besz�logat nekik.
- Sirius…
- Hagyd, hogy v�gigmondjam! Sz�val, azt tal�lta ki, hogy az ujja k�r� csavar �s a v�g�n � sz�vat meg engem. Az a cs�k… vagyis ink�bb puszi is csak az�rt volt, hogy… �rted. Hidd el, �n nem akartam!
- Sirius…
- Mi�ta volt az a Fleades �gy �s elkezdt�nk „j�rni” , nem �rdekel senki m�s.
- Fogd m�r be! – vigyorgott Vanessa. – M�r r�g tudok mindent.
- Mi? Honnan? – k�rdezte Sirius d�bbenten.
vanessa elpirult �s iszogatni kezdte az id�k�zben meg�rkez� narancslev�t. V�g�l er�t vett mag�n �s megsz�lalt.
- Kihallgattam, amikor Jamesszel �s Remusszal besz�lgett�l.
- Ezt nem mondod komolyan.
- De.
- J�, sz�val kihallgatt�l �s tudt�l mindent, m�gis hagytad, hogy magyar�zkodjak – j�tszotta a s�rt�d�ttet Sirius.
- Ne haragudj, de olyan �des volt�l. �n egy�bk�nt is pr�b�ltam k�zbesz�lni k�tszer is – mosolygott Vanessa.
- R�d nem tudok haragudni, mert sze… khm.
- Igen? Hallgatlak.
- Semmi.
- Fejezd be, ha m�r elkezdted!
- Mondom, hogy semmi.
- Sirius! Mi�rt nem tudsz r�m haragudni?
- Mert… h�t… tudod – motyogta zavartan a fi�.
- Nem tudom.
Sirius elvigyorodott �s a l�ny f�l�hez hajolt.
- Mert szeretlek – s�gta halkan, majd megpuszilta Vanessa nyak�t, azt�n az arc�t, v�g�l sz�jon cs�kolta.



******




A lemen� nap utols� sugarai megcsillantak egy v�r�s hajkoron�n. Visel�je egy l�ny volt, aki, b�r az oldala m�r egyre jobban sz�rt, m�gsem akart egy percre sem meg�llni. Csak szaladt tov�bb �s, mikor m�r csak p�r m�terre j�rt a c�lt�l, elkezdte t�r�lgetni arc�r�l a k�nnyeit.
Meg�llt az Edward Street 11-n�l �s pr�b�lt megnyugodni.
Oldal�t massz�rozva �s n�h�ny m�ly leveg�t v�ve bes�t�lt a feh�r kapun. L�p�sei visszhangot vertek, de nem foglalkozott vele. Csak szeretett volna v�gre bent lenni. Az ajt�ban m�gis megtorpant egy pillanatra. �tgondolta, hogy j� �tlet volt-e pont ide j�nnie, de ha m�r itt volt, minek is fordult volna vissza?
Megnyomta a cseng�t �s v�rta a bebocs�t�st.
- J�v�k! – hallotta bentr�l egy n� hangj�t, majd hamarosan megl�tta a hozz� tartoz� karcs� testet �s bar�ts�gos arcot is. – Lily, de r�g l�ttalak! Hogy megn�tt�l. Gyere beljebb!
- J� est�t, Mrs. Potter! – sz�lt a l�ny halov�ny hangon �s bel�pett az el�szob�ba.
A l�mpa f�nye megvil�g�totta m�skor pirospozsg�s arc�t, ami most hullasz�nben pomp�zott.
- Jesszus, Lily! Feh�r vagy, mint a fal. Gyere, �lj le! – ki�ltott fel ijedten az asszony �s bevezette Lilyt az �tkez�be. Le�ltette egy sz�kre �s a kez�be nyomott egy poh�r �d�t�t.
- dr�g�m, k�sz van m�r a vacsi? Farkas�hes vagyok – l�pett be a helyis�gbe egy magas, fekete haj� f�rfi. �rdekl�dve figyelte Lilyt: - Szia, te ugye Lily Evans vagy?
- J� est�t! Igen, �gy h�vnak.
- Ismerem az �desany�dat. Hogy van?
- Volt m�r jobban is – felelte Lily sz�kszav�an.
Mr. Potter eddig mosolygott, de most elkomorodott : Tal�n beteg vagy?
- Nem, �n csak… kezdte a v�r�s haj� l�ny, de nem fejezte be a mondatot. Sz�rni kezdett a szeme �s csak nagy neh�zs�gek �r�n tudta lek�zdeni a felt�rni k�sz�l� s�r�st.
Hirtelen megsz�lalt a telefon �s Mrs. Potter odasietett, hogy f�lvegye,
- Igen, tess�k?... �hh, szia, Angela! … De, itt van a l�nyod… Persze, gyere! V�runk. Szia!
A r�vid telefonbesz�lget�s ut�n Mrs. Potter Lilyhez fordult.
- Anyuk�d volt. M�r felh�vta az �sszes bar�tn�det, hogy nem vagy-e n�luk. Mindj�rt itt lesz �rted.
Ekkor egy �jabb fekete �st�k jelent meg az ajt�ban.
- Lil, mit csin�lsz itt? Baj van? – k�rdezte James d�bbenten.
- Lily se-sz�, se-besz�d, felpattant, odaszaladt a fi�hoz �s meg�lelte, mik�zben �jra potyogni kezdtek a k�nnyei.