A fen�be, hogy mehetett ki a fejemb�l a hatodik �v�nk els� randija? - Dehogy felejtettem. – mosolyogtam vissza a lehet� leghitelesebben, mire d�bbenten pillantott r�m. �sszek�t�ttem mond�k�mat pizsam�m volt�val �s �n is eljutottam addig, amin agyalhatott James is. Elakadt l�legzetem, majd �nmagamat meghazudtolva ellenkezni kezdtem. – Nem, nem a legkev�sb� sem arra gondoltam! – ekkor m�r pipacsv�r�s voltam �s n�h�ny �rdekl�d�bb szellem� di�k tr�f�lkozni kezdett a jeleneten. Leszaladtam Jameshez a l�pcs� alj�ra, h�t ha �gy nem keltj�k fel az �ltal�nos figyelmet �s bocs�natk�r� pillant�st vetettem bar�tomra. - Na j�, az az igazs�g, hogy elfelejtettem… – vallottam be halkan, de � nem lett m�rges. Jamest igazs�g szerint, mi�ta j�runk, m�g nem l�ttam d�h�snek. Az eg�sz szerelm�nk olyan volt, mint egy v�gel�thatatlan film: cs�kok, r�zsasz�n vil�g, hajnalig tart� besz�lget�sek, �s az ezzel j�r� b�ntet�munk�k… minden volt itt. Most is csak �tadta a r�zsacsokrot �s meg�lelt. K�t negyed�ves olyan szemekkel n�zett r�m, hogy ha a szemmel ver�s val�ban l�tezne, m�r r�g halott lenn�k, de nem t�r�dtem vel�k. Olyan j� volt Jamest �lelni �s k�zben n�zni az ujjaim k�z�l lel�g� hatalmas csokor v�rv�r�s vir�gait. Mint �ltal�ban, Remus most is a „legalkalmasabb” id�pontban esett be. - Lily… besz�lhetn�nk? – szegezte nekem a k�rd�st, mire a r�zsa a padl�n landolt. Hogy van nekem mindig ilyen szerencs�m? James azonban gyorsan reag�lt, felkapta a csokrot, ism�t �tadta nekem, megfogta szabad kezemet �s bar�tj�hoz fordult. - Mi az, Holds�p? Baj van? Veled? – Remus megcs�v�lta a fej�t – Sirius csin�lt valamit? – ism�t nem volt a v�lasz – Becca �s Sirius egy�tt csin�ltak valamit? – Remus t�relmetlen�l legyintett – Rini? Verity? Alice? Frank? Meda? – bar�tja egyre csak cs�v�lta a fej�t – Ha m�snak van baja, az legyen az � probl�m�ja. Lily, sz�vem, �lt�zz �t �s menj�nk! Egy sz� n�lk�l felj�ttem, sutba dobva a feminizmust. Gyorsan ker�tettem egy v�z�t a vir�goknak, majd fel�lt�ztem. M�r �pp ki akartam l�pni az ajt�n, amikor eszembe jutott, hogy val�sz�n�leg v�z is kellene a r�zs�knak az �letben marad�shoz, ez�rt bel�ptem a f�rd�be. �m az m�r foglalt volt. Becca ugyanis ott pr�b�lta meg rep�l�sre b�rni Happyt a k�vetkez� m�don: a f�lig megt�lt�tt f�rd�k�d felett eleresztette, hogy sz�rnyalni kezdjen, de szeg�ny s�rk�nykezdem�ny nem tudta ezt �s belecsap�dott az eddig sima felsz�n� v�zbe. - BECCA, MI A FRANCOT M�VELSZ? – ord�tottam, majd odaugrottam a k�dhoz �s felnyal�boltam a csuromvizes l�nyt – MEG�R�LT�L? Bar�tn�m a t�rgyilagos hangot �t�tte fel. - A legkev�sb� sem, de mivel r�j�tt�l, hogy Happy az, aki, k�nytelen vagyok megtan�tani a rep�l�sre, k�l�nben, miut�n kirakj�k, nem �l t�l egyetlen napot sem a term�szet mostoha t�rv�nyei miatt. Na, tess�k, csak siker�lt r�m fognia. - Ez akkor sem hum�nus m�dszer. – mondtam �s len�ztem a s�rk�nyporontyra, akinek pikkelyei csillogtak a v�zt�l. Pr�szk�lt egyet. Szeg�nyke. �s ez�ttal valami�rt nem j�tt ki egyidej�leg t�zcs�va az orrlyukaib�l. - Rebecca Breeman, lehet, hogy Happy pontosan most vesz�tette el l�ny�nek l�nyeg�t, m�ghozz� miattad! - Mi�rt? �n csak r�ptettem. – v�gott vissza bar�tn�m, aki r�miszt�en kezd hasonl�tani Siriusra. Megt�r�lgettem Happyt. � sz�delegve �lt, vagy nem tudom, hogy nevezik azt a m�dot, amit csin�lt a k�d sz�l�n �s el�gedetten v�rta, hogy tov�bb t�r�lgessem le r�la a gy�ngy�z� vizet, egyidej�leg im�dattal teli szemekkel n�zett r�m. Hmm… kezdem megszeretni. - Bele egyenesen a v�zbe! – csattantam fel p�r m�sodperces sz�net ut�n. - Puh�ra esett. – jelentette ki mosolyogva Becca, �s m�g folytatta volna, ha nem l�p be Jess. Ez egy�bk�nt nagyon ritka alkalom volt, annyira, hogy az ut�bbi id�ben egyszer sem t�rt�nt meg. Ekkor m�gis ott �llt el�tt�nk, b�r l�tszott rajta, m�lyen s�rti m�r a gondolata is, hogy hozz�m kell sz�lnia, m�gis siker�lt valamit produk�lnia affekt�l� hangj�n. - Lily, James v�r. Mi�rt v�rakoztatod meg? M�gis ki �, az any�m? A k�ptelen szitu�ci�t�l nevethetn�kem t�madt, Happy a t�r�lk�z� alatt mocorgott �s Becca �szinte csod�lkoz�ssal k�rdezett vissza. - Neked t�nyleg ez a term�szetes hangod? Jess �g� k�ppel t�vozott, �s miut�n meg�g�rtettem Becc�val, hogy t�bbet nem pr�b�lja meg�lni a s�rk�nyunkat, �n is lementem. �res fej� t�rsn�nknek m�g igaza sem volt, ugyanis James nem zavartatta mag�t, a l�pcs� korl�tj�nak d�lve csevegett egy sr�ccal a leg�jabb kvaff el�nyeir�l. B�rom, amikor ilyen intellektu�lis t�m�kon agyalnak. Az ajt�hoz hallottam m�ly hangj�t. - Tudod, Milo, kilencven sz�zal�k, hogy az a kvaff nem fog bev�lni. T�ls�gosan intenz�v a sz�ne, �s… - B�zzunk a t�z sz�zal�kban. – jelentettem ki optimist�n �s somolyogva s�t�ltam le hozz�. A sr�c, akivel besz�lgetett, Brad �ccse volt. Hopp. – Hell�, Milo! - Cs�, Lily! – �gy l�tom, a st�lusuk is egy – Mentek s�t�lni? James v�rakoz�n n�zett r�m, m�g �n kaptam az �tleten. - Nagyon j�l mondod. Megy�nk. Most. Te pedig addig nyugodtan n�zz ut�na a gurk�knak �s a cikesznek is. – megfogtam James kez�t – P�! Amint kil�pt�nk a m�retes faajt�n, James mag�hoz h�zott �s megcs�kolt. Nehezen, de megszokta, hogy nem �llhatom a nyilv�nos cs�kokat, �gy viszont alaposan ki akarta haszn�lni a kettesben t�lt�tt id�t. P�r percen bel�l eltoltam magamt�l. Az�rt, hogy… a, … mag�hoz t�rhessen. b, … kaphassunk leveg�t. c, … dum�lhassunk is. d, ez �gy mind egy�tt A helyes v�lasz: d, Ugyanis ak�rmilyen j�l cs�kol, nem csak az�rt vagyok a bar�tn�je, hogy meg�ll�s n�lk�l sm�rolgassunk. Ez ink�bb Jess vagy Lia m�dszere, akiket az�rt cs�kolgatnak olyan gyakran a sr�cok, hogy addig se keljen hallgatni ideg�rl� monol�gjaikat. - Mit csin�lt�l olyan sokat fent? – k�rdezte csipkel�dve, mert tudta, mennyire ideges�t a faggat�z�s. - Kerestem egy zoknit. – f�llentettem rezzen�stelen tekintettel, mire elvigyorodott. A s�ta kezdet�t vette. P�r kilom�terrel a fenti jelenet ut�n cseveg�s�nket h�rom mardek�ros �rkez�se szak�totta meg: Narciss�cska, Malfoy �s Lucas Zambini �rkezett. Ez ut�bbi �jabban sokat l�gott egy�tt Malfoyjal, biztosan a st�tusz�t akarta meger�s�teni, vagy valami hasonl� h�lyes�get. - �, kik vannak itt! – mosolyodott el s�t�ten Malfoy, a legfiatalabb Black l�nyra kacsintva Narcissa hercegn� azonban csak egy pillant�st pazarolt r�m, sz�rke szeme t�rk�nt v�g�dott bel�m. Majd Jamest figyelmen k�v�l hagyva tov�bb s�t�lt, �s kisv�rtatva elt�nt az �jszak�ban. James kif�rk�szhetetlen arccal n�zett az enemyre, �n viszont nem b�rtam meg�llni, hogy ne mosolyogjak r�juk. - Hogy s mint, Luc? Malfoynak leesett az �lla att�l a k�zvetlen modort�l, amit idestova f�l �ve besz�ntett�nk, alkalmazkodva az �si �ratlan t�rv�nyekhez. Szem�b�l elt�nt a rosszindulat, most m�r szimpl�n bamba volt. - Mi van? F�l�nyesen felnevettem �s Bellatrix egyik jellemz� mozdulat�val h�tras�p�rtem a hajam. - Bocsi, nem t�led k�rdeztem, hanem Lucast�l. – mondtam b�b�josan, mire Malfoy annyira megd�bbent, hogy m�g szidni is elfelejtett. Zambini ellenben enyhe fenyeget� gesztussal t�rte fel pulcsija k�t ujj�t. – Hogy van a kedves papa? �s az �cs�ked megszokta m�r a lelki terrort? Erre csak elh�ztak azok ketten �s m�r csak Jamesszel �lltam a Tiltott Rengeteg sz�l�n�l. James nem nagyon rajongott produkci�m�rt, v�llamra tette a kez�t. Ennek viszont �n nem �r�ltem, mert valahol azt olvastam, hogy a pasik ezzel fejezik ki a mag�ntulajdonbeli viszonyt. Pof�tlans�g. - Lily, ezt mi�rt kellett? – n�zett szemembe szel�den, de hangj�b�l �reztem a ki nem mondott t�relmetlens�get, amit�l g�rcsbe r�ndulta a gyomrom. Sajnos a bar�tom egyik kedvenc k�rd�se nem volt m�s, mint a mi�rt. De hogy mi a fen��rt? Megvontam v�llam. - Ezt nem lehet megmagyar�zni – �j�tottam be azt a monol�got, amit � akkor szokott elhadarni, amikor megk�rdezem a kviddics �rtelm�t -, vagy �rzed, vagy nem. A lelkednek ritmusban kell lennie az �lettel, �s akkor magadra ismersz, megtudod, mire is j� az az eg�sz, ami k�r�lvesz minket. James elnevette mag�t �s huncut mosollyal n�zett r�m. - Fel kellene menn�nk asztron�mi�ra. – pillantott �r�j�ra �szhez t�rve Mindj�rt t�z. - Ugyan, m�r �gy is-�gy is lek�ss�k. – jelentettem ki optimist�n – M�r csak visszatal�lni a kast�lyhoz is �rdekes lenne, de felmenni a toronyba pedig egyenesen lehetetlen. – n�ztem r� kih�v�an. - Hov� t�nt az engedelmes prefektus? - Kinyiffant, v�ge, b�ke poraira. – v�gtam r�. - Morbid humorod van, kicsim. – �lelt �t James, mire r�mosolyogtam. - M�r mondta m�s is. A kviddicscsapat kapit�nya, a h�rhedt bajkever� �s diplom�s szab�lys�rt� m�g mindig t�tov�zott az �r�r�l val� ell�g�ssal kapcsolatban. Sz�ves �r�mest megadtam neki azt a bizonyos utols� l�k�st. - James, vedd fel az �let ritmus�t �s gyere! – ki�ltottam oda neki, majd elrohantam. De nem sok�ig jutottam, ugyanis hamarosan egy ki�ll� k� j�volt�b�l hatalmasat zuhantam. Na j�, igaz�b�l nem, de megt�rt�nhetett volt! Velem b�rmi. Teh�t �n futottam el�l, James pedig ut�nam. A v�g�n visszakanyarodtunk a kast�lyhoz �s a j�l ismert pad melletti fa m�g� vet�dtem be, ugyanis szem�lyis�gemben el�t�rbe ker�ltek a hat �ves korra jellemz� �szt�n�k, v�laszk�nt k�ls� hat�sokra. V�rtam egy ideig, talpra �lltam, majd �vatosan kikukucsk�ltam… �s ez lett a vesztem. Ugyanis b�rmilyen helyes is James v�ratlanul m�g az � arc�t�l is megijedtem, �s v�g�l mindketten az avaron k�t�tt�nk ki. Ebb�l logikusan k�vetkezik: o sz�raz leveles lett a vadi�j ruh�m o ez �ll a hajamra is o a fenekemet nyomta egy �g o a hold a szemembe vil�g�tott Sz�val az eg�sz marh�ra nem volt romantikus, m�gis majd elolvadtam, amikor James mag�hoz h�zott. Deja vu �rz�sem lett hirtelen, pedig eml�keim szerint ilyen szituba m�g sosem ker�ltem Jamesszel… �s szerencs�re m�ssal sem. - Most mi van? – n�ztem Jamesre, aki k�rd�n n�zett vissza – Itt fogunk �lni �s n�zz�k a holdat? Esetleg Remust is v�rjuk? �rny�k suhant �t arc�n. - Lily, ezzel ne viccelj. Egy�bk�nt m�g van egy h�t holdt�lt�ig, teh�t… - J�l van, akkor nem viccelek. – megfogtam a kez�t. M�r j� �r�ja dum�lhattunk, amikor a s�t�tk�k �llag� �gen v�ltoz�s t�rt�nt, robban�sszer� hanghat�ssal k�s�rve. Hatalmas, v�r�s bet�kkel felvillant rajta egy felirat, amely ut�na nem t�nt el egy darabig. Ez volt az: CS�KOT! Jamesre kaptam tekintetemet, att�l tartottam, hogy ezt a dolgot � eszelte ki valamilyen ostoba gondolat folyt�n (hiszen egy�bk�nt is cs�kol�ztunk, nem volt sz�ks�g�nk biztat�sra), de � ugyanolyan elk�pedten futotta v�gig a var�zsolt sz�t, mint �n. - Mi ez? – k�rdeztem, de �rtetlenkedve n�zett fel r�m. - Fogalmam sincs, de vagy meg�r�lt Becca, vagy Sirius szipork�zott az el�bb. – mondta vid�mabb hangon, mire elakadt a l�legzetem. - Micsoda? M�g hogy szipork�zott?! Mondd csak, h�ny �ves is Black? N�gy? H�t, ezt nem hiszem el! – puffogtam, mert j�l esett. Igenis. - M�r megt�rt�nt. – cs�szott ki James sz�j�n, mire cs�p�re tettem a kezem. - Ism�teld meg! Egy hossz� pillanatig n�zett a szemembe, majd fel az �gre �s hosszan megcs�kolt. Egyszerre olyan furcsa lett a vil�g �s m�r nem is t�r�dtem az �gen egyre halv�nyod� bet�kkel, mert olyan �rzelmi t�ltettel ker�ltem szembe, mint m�g soha. H�ha. Kezdem �rteni, mi�rt �lln�nak a csajok sorba James�rt, ha � ezt hagyn�. - Ism�teljem m�g? – k�rdezte csillog� szemekkel, amikor elengedett. De �n v�lasz helyett kid�ltem. - J�zusom. Ez a cs�k sokkolt. – vallottam be kiss� remeg� hangon, mire kisim�totta egyik tincsemet arcomb�l. - J� tudni. – fel�m hajolt �s �jra megcs�kolt. Ism�telt deton�ci� zavart meg minket, mire m�r t�nyleg d�h�sen n�ztem fel az �gre. BOLD G SZ�LINAPO �V�NUNK, OK SIKERT, �R�M�T, SOD�LATOS R�T, LILY! ! T�tott sz�jjal n�ztem a sz�veget, mik�zben messzir�l meghallottam Becca hangj�t. - SIRIUS, TE IDI�TA, HOGY HASZN�LHATTAD M�R EL A BET�KET?! De James nem t�r�d�tt bar�tn�m �s az � bar�tja vit�j�val, maga fel� ford�tott �s kivett valamiket a tal�rja zsebeib�l. Elmos�dott el�ttem a t�j, csak �t l�ttam �lesen. - Boldog sz�let�snapot, Lily! – sz�lt �s �jra megcs�kolt. Huh. – Tess�k, itt vannak az aj�nd�kok. – ezzel el�vett k�t dobozt, egy v�kony valamit �s m�g egy vaskosabb csomagot. Megd�bbentem. - Nekem… t�led? James b�lintott, �s v�rakoz�an figyelt. Elpirultam, mert arra gondoltam, m�r megint t�l sokat k�lt�tt r�m, pedig �n abszol�t megel�gedtem volna egyetlen cs�kkal. - Igaz�n nem kellett volna. – ny�gtem ki, �s a szeptemberi �jszaka h�v�s leveg�je ellen�re melegem lett. De � csak intett, hogy bontsam ki az aj�nd�kokat. Az els� kartondoboz volt �s egy csodasz�p mini, v�r�s r�zsacsokrot rejtett. - De sz�p! – n�zegettem �s meg is forgattam, de nem �rtettem, mi�rt ilyen kicsi – �hm… James j�l mulatott zavaromon, csak ut�na mes�lte el a r�zsa t�rt�net�t. - Tudod, Lily, ez egy nagyon ritka r�zsafajt�b�l k�sz�lt csokor, ami t�rpen�v�s�, viszont k�t h�napig ugyanolyan friss, mint amikor �tadt�k. Valami olyan anyag van a nedv�ben, tudod, a monda szerint ez is az egyik �sszetev�je a b�lcsek k�v�nek. Egyszerre kir�zott a hideg. - Mennyit k�lt�tt�l te r�m? - Laz�ts m�r. – sz�lt r�m �s el�m tolta a m�sik, kisebb dobozt. Ez egy aranylakatot tartalmazott. – A napl�dra, hogy ezen t�l ne forogjanak k�zsz�jon a mag�n�gyeink. B�r azt hiszem, e n�lk�l is ki tudj�k k�vetkeztetni a t�bbiek az esem�nyeket. A szalaggal �tk�t�tt csomagb�l egy „A t�z ezer form�ja” c�m� k�tet ker�lt el�, mesesz�p k�pekkel �s mindenf�l�vel, aminek k�ze van a t�zh�z, az elg�mberedett tagok felmeleg�t�s�t�l kezdve hordozhat� t�z id�z�s�n �t a f�nixek etet�s�ig. - K�sz�n�m!!! – ugrottam James nyak�ba, akit v�ratlanul �rt a dolog, de nem nagyon zavarta. Az utols� meglepit m�r az �l�ben �lve bontottam ki. Egy lev�l volt benne… lev�l 17 �ves �nmagamnak. A hideg futk�rozott h�tamon, amint megl�ttam a saj�t �r�somat. - Elolvastad? – k�rdeztem suttogva t�le, de megr�zta a fej�t. Kihajtogattam a levelet, mire �tfogta derekamat �s a halkan k�rdezett. - Szeretn�d egyed�l elolvasni? Egy pillanatig haboztam. Szerettem volna teljesen ki�lvezni �s meg�rteni minden egyes soromat, hogy hova alakultam, mennyi minden teljes�lt v�gyaim �s c�ljaim k�z�l eddig, de nem akartam azt sem, hogy James elmenjen. Hiszen ennyi aj�nd�k ut�n mocsoks�g lett volna elk�ldeni, �s egy�bk�nt is, m�r a pasim! - Veled egy�tt szeretn�m. – fordultam fel�, �gy egyenesen a szem�be n�ztem. - Ok�. – elmosolyodott – Akkor olvasd fel. - Luuusta! – t�rt ki bel�lem a nevet�s, de a pasim nem zavartatta mag�t, hanem lefek�dt a leveles f�re �s a l�bamra tette fej�t. – Valld be, hogy az�rt jobb �gy neked, mert nem veszem �szre, ha elalszol! James fintorgott. - Ajjaj, leleplezt�l! - Sssh! Olvasom. �s olvastam. „Kedves tizenh�t �ves �nmagam! Most, amint kibontod ezt a levelet, �s elkezded olvasni, minden bizonnyal h�ly�nek n�zel.” - Nem is! – ki�ltottam fel, mire James r�m emelte szemeit. - M�g csak az els� mondatot olvast�l el, de m�ris ellentmond�sba keveredt�l �nmagaddal. – enyhe ir�nia csengett ki hangj�b�l �s sug�rzott r�la, hogy �lvezi a helyzetet. Folytattam. „Tal�n �gy d�ntesz, hogy lev�lolvasgat�s helyett ink�bb k�ldesz egy tarol��tkot Bella Blackre, de NE. M�rmint ne hagyd abba az olvas�st egy olyan kis senki miatt! Azaz, na j�, de gyors �s �gyes legyen �m az az �tok! Azt�n pedig mindenk�ppen t�rj vissza a lev�lhez, mert fontos dolgokat akarok k�rdezni t�led.” A nagy nevet�s k�zepette nem tudtam olvasni. - Istenem, m�r ekkor sem nagyon sz�vleltem Bell�csk�t! – mondtam csak �gy, magamnak, de James is morfond�rozni kezdett. - De mi�rt? Meglep�dtem k�rd�s�n, �s elgondolkodtam. M�r els�ben sem b�rtam Bellatrixot, mert s�padts�g�val a szellemekre hasonl�tott �s f�ltem t�le. Azt�n pedig megel�gelve szem�tked�seit, szembe fordultam vele. Ott kezd�d�tt az eg�sz vet�lked�s�nk. - Term�szetes ellenszenv. – mondtam egyszer�en, majd megr�zk�dtam egy felt�r� gondolatt�l. James sajnos �szrevette, mint mindent, amit nem kellene neki. - Mi a baj? – felny�lt kez�vel �s megsim�totta felkaromat. - H�t… csak nem �rtem, mi�rt j�rt�l vele. De igaz is, nem az �n dolgom. Csak nem hittem, hogy az eseted. - J�l hitted. – v�laszolta James higgadt arccal. A sz�l ism�t s�v�teni kezdett, �gy k�zelebb h�z�dtam hozz�. – De k�rlek, olvasd tov�bb. Hiszen Bell�r�l �s Sebastianr�l reggelig besz�lgethetn�nk. B�lintottam, de elt�roltam magamnak k�s�bbi alkalmakra a k�rd�seket. „�n moment�n tizenhat �ves vagyok, �s m�g bizony sok-sok nap fog eltelni addig, m�g tizenh�t leszek. Ha egy�ltal�n meg�lem. Khmmm… James �s Sirius mellett m�r a puszta l�tez�s is sokszor akad�lyokba �tk�zik.” Most James nevet�se miatt kellett f�lbehagynom az olvas�st. - A puszta l�tez�s…? Micsoda szavakat haszn�lsz! Tettetett s�rt�d�kenys�ggel fek�dtem le �n is a f�ldre �s fejem fel� emeltem a pap�rt. James �s�tva n�zett r�m. - Na, mi az? Nem publikus a t�bbi r�szlet? - De, csak �gy sokkal k�nyelmesebb. – t�j�koztattam, �s tov�bb folytattam a felolvas�st. Felmer�lt bennem a gondolat, hogy tal�n egy-k�t mondatot �t kellene form�lnom, majd ism�t visszabukott a negat�v v�gtelenbe. „R�luk is szeretn�k k�rdezni, els�sorban Jamesr�l.” N�ma cs�nd. Sokkhat�s al� ker�ltem. James tett ez ellen, mert biztosan m�r nagyon �rdekelte a folytat�s, ez�rt v�gigsim�tott l�bamon. Ett�l mindig garant�ltam magamhoz t�rek, mint most is. „Rendben, �sszeszedem magam, �s felteszem a k�rd�st: m�g mindig szereted?” - Buh… - adtam ki egy azonos�thatatlan hangot magamb�l e mondat elolvas�sa ut�n. Nem ciki, amikor egy sr�c, akivel most j�rsz, megtudja, hogy m�r akkor is tetszett, amikor sim�n letagadtad? Igyekeztem �tlagos hangon folytatni az olvas�st. „M�rmint, nem t�nt el az a pici (m�g magamnak is hazudok, na, tess�k) vonzalom, ami m�g tizenhat �vesen megvolt? Vagy esetleg t�rt�nt valami? Ne adj isten, megcs�kolt m�r? Tudom, hogy nem szabadna ilyenekre gondolnom, f�leg most, hogy bar�tok vagyunk. De h�t folyton �lelget!” - Lily… - kezdett bele nyugodt hangon James monol�gj�ba, de k�zbev�gtam. - Tudom, hogy mit akarsz mondani… hogy milyen ostoba voltam �s mire volt j� az eg�szet letagadni. Nem tudom! – keser�s�g �nt�tt el. James fel�lt. - Csak azt akartam mondani, hogy szeretlek. – mondta halkan, majd visszafek�dt. Huh. Mi a franc van?! A kast�ly melletti fa alatt feksz�nk a kop�r f�ld�n �s felolvasok neki! Istenem, ez a mi form�nk. „J�l van, az is igaz, hogy �n is �t… Ha nem is vagytok szerelmesek, az�rt legal�bb bar�tok legyetek, ok? Mert ak�rmilyen fura is, James Potter teljesen m�st jelent nekem, mint tizenhatodik sz�linapomon jelentett. Nagyon megv�ltozott, de ha visszalapozol a r�gi napl�mba, l�thatod… hopsz, nem l�thatod, mert azt megsemmis�tettem Sirius miatt… Mindegy, az a l�nyeg, hogy amilyen �nz�, felf�jt…” Itt meg�lltam �s mosolyogni pr�b�ltam. - Azt hiszem, jobb lesz, ha ezt a r�szt itt �tugorjuk. – javasoltam, de James ellenkezett. - Ugyan mi�rt? Mit akarsz eltitkolni el�lem? Egyszerre �lt�nk fel, de �n csak megvontam a v�llam, mintha semmit sem jelenteni az eg�sz. � k�tkedve b�multa a levelet. - Semmit. T�nyleg. Amikor r�n�ztem, valami olyasmit l�ttam tekintet�ben, amit�l baromira berezeltem �s ink�bb tov�bbi hazudoz�s n�lk�l elhadartam a sort. „…, bek�pzelt, arrog�ns, egoista, sz�m�t�, �nhitt, nagyk�p�, felv�g�s �s elbizakodott volt, olyan kedves �s aranyos most. Hi�ba, v�ltozunk mindannyian.” - L�tom, j� v�lem�nnyel volt�l r�lam. – bukott ki bel�le nevetve a mondat, mire �n is elmosolyodtam. Hiszen, ha James nem is volt mindig az a f�ldre sz�llt angyal �s bizony volt egy p�r iszonyat felv�g�s megmozdul�sa, �sszess�g�ben m�gsem sz�m�t�, hanem ink�bb olyan tipikusan Jameses. Hogy is v�rhatn�m el egy pasit�l, hogy szer�ny legyen, ha az eg�sz suli �t �lteti? Igaz, ez engem tov�bbra is intenz�ven zavar. „Black, azaz Sirius is v�ltozott valamennyit, ha nem is annyit, mint James… �s �n is v�ltozok. M�r a keresztneveiken sz�l�tom �ket. Nem semmi, mi? De vajon m�g akkor, �s ott is t�rhet�en fogok viselkedni vel�k? El�g a k�rd�sekb�l, ink�bb le�rom az elk�pzel�seimet. Rem�lem, hogy m�g a Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pz� Szakiskola di�kja vagyok.” - Ejha, micsoda ig�nyeid vannak, Lily! – provok�lt m�r megint, mik�zben megfordult, �gy most m�r p�rhuzamosan fek�dt�nk – Nem gondolod, hogy az�rt ez kis t�lz�s? M�g hogy m�g mindig itt akarsz tanulni! Duzzogva h�z�dtam el, �s ezegyszer nem kellett megj�tszanom a megb�ntotts�got. - Tal�n… - kezdtem nagyot nyelve – neked term�szetes, hogy ide tartozol, �s ide j�rsz, de nekem nem. Minden este az�rt im�dkozok, hogy ne �rjen v�get ez az �lom �s minden reggel annak �r�l�k, hogy itt �bredtem fel. Ny�ron, f�leg az els� �vekben azt hittem, az eg�szet csak �lmodtam �s ez a m�sik, szebb vil�g nem l�tezik. – James k�zelebb h�z�dott hozz�m �s r�tette kez�t kezemre, figyelmesen hallgatott – Ez az eg�sz olyan… hihetetlen. Lehetetlen. �s persze csod�latos, hiszen itt tal�lkoztam Becc�val, Med�val, Rinivel �s Rityvel �s persze veled is… Rossz lenne belegondolni, ha nem l�tezn�tek. – az utols� mondatot m�r nevetve mondtam, ugyanakkor k�nnyek gy�ltek szemembe. - Na, ne s�rj. – s�gta James �s megsimogatta hajamat – M�g l�tez�nk �s l�tezni is fogunk. Mikor fogod ezt teljesen elfogadni? - Elfogadni? Nem azt akartad k�rdezni, hogy megszokni? – felemeltem kiss� fejemet, hogy szem�be n�zhessek – Megszokni, hogy repked�nk, hogy �tkokat vagyunk k�pesek haszn�lni, hogy Sirius tegnap egy h�ziman�val t�rsalgott �s �gy mindent. Hogy l�tezik Roxfort. - Lily, mivel tudn�lak megnyugtatni? – k�rdezte kedvesen, fel�lt, megel�gelve a kem�ny f�ldet, �s �l�be h�zott. Nagyon j�l esett, hogy igaz�n t�r�dik velem, ha aranyv�r�k�nt tal�n nem is tudta annyira �t�rezni a helyzetet. - Tudod, mihez hasonl�t ez? – k�rdeztem vissza elr�vedve – Mint amikor van egy nagyon sz�p �lmod, �s �bred�s ut�n m�g pr�b�lsz belekapaszkodni, de elsz�ll, k�dd� v�lik… f�lek, ez a vil�g sem lesz m�s, mint k�d. James felvont szem�ld�kkel m�rt v�gig. - Te h�s-v�r vagy… �s �n? Roxfort tal�n nem val�di, az �rnyak, amelyek megr�misztenek, a mar� hat�s� b�jitalok, a cs�kok nem igaziak? – m�lyen szemembe n�zett. B�lintottam. - De, igen. A cs�kok szinte biztos, hogy val�diak. – megr�ztam a fejem – H�lyes�g, hogy neked mondom el ezt az eg�szet. M�r megint elkapott a paranoia. – mosolyogtam, de ekkor Jamesnek j� �tlete t�madt. Legal�bbis szerinte volt j�. - Gyere, mutatok valamit! – �ll�tott fel �s kalandv�gy� arckifejez�ssel az egyik �sv�ny fel� h�zott. Most �n haboztam. - M�r mindj�rt �jf�l, biztos, hogy most akarod megmutatni? – bevallom, egy picit f�ltem. Az�rt �jf�lkor, holdf�nyben j�rk�lni a parkban annyira nem t�nt okos gondolatnak. - B�zz bennem! – ny�jtotta fel�m kez�t James, �s �n elfogadtam. Legyen b�rmi is, amit mutatni akar, csak t�l�lj�k ketten. Merem rem�lni. T�z perc j�r�sra ter�lt el innen a t�, csill�ml� viz�t most nem fr�csk�lte sz�t a polip, a hull�mok lecsendes�ltek, a sz�ntiszta habok s�ks�gk�nt pihentek. Jamesszel odas�t�ltunk az egyik far�nkh�z �s le�lt�nk. V�rtunk, csak fogalmam sem volt, mire. P�r perc eltelt, mikor a v�zt�k�r megrezzent, m�r nem volt olyan nyugodt, apr� hull�mok keletkeztek. K�v�ncsian Jamesre n�ztem, de � a tavat figyelte, �gy k�vetettem p�ld�j�t. F�l perc m�lva a v�z lassan �rv�nyleni kezdett, majd egy f�lig l�, f�lig hal l�ny jelent meg a v�zben. A krist�lytiszta hull�mok visszavert�k teste ez�st�s pikkelyeinek sz�n�t, amelyek csik�halszer� als� test�n csillogtak, sz�gyt�l felfel� sz�rke paripa volt. Pislogni sem mertem, �gy n�ztem a csod�latos besti�t. - Ez… ez egy… - elakadt l�legzetem, mert a l�ny lassan has�tani kezdte a vizet �s k�nyelmes temp�ban haladt p�r m�tert, majd lebukott, hogy azt�n ism�t felmer�lhessen. - Egy hippokamposz. – s�gta James. P�r percig m�g gy�ny�rk�dhett�nk a ritka sz�ps�g� �llatban, majd elt�nt szem�nk el�l. A v�z �jra hull�mtalan volt, sz�l sem rezegtette a f�k megs�rgult leveleit. - K�sz�n�m. – �leltem �t Jamest – Ami�rt megmutattad ezt… - nem tudtam tov�bb folytatni, nem tal�ltam r� megfelel� szavakat. De neki ennyi is b�ven el�g volt. R�m mosolygott. - Nos, l�tezik akkor ez a vil�g, Lily?