12.

Esk�v�

A l�nyok izgatottan n�zegett�k magukat a t�k�rbe. M�g Lily a falnak d�lve pr�b�lt nem �sszeesni.

- Izgulsz? – pillantott Anna Lily s�padt arc�ra, �s a t�bbiek is �t kezdt�k n�zni.

- Ugyan, de hogy! – csattant fel. – Csak az esk�v�m lesz p�r percen bel�l. El�g gyakran megyek f�rjhez, ahhoz, hogy ne izguljak. – ironiz�lt. – Nan�, hogy izgulok!

- Nyugi m�r! – nevetett Carmen. – Mit�l par�zol? Att�l, hogy James nem �r ide, vagy hogy ott hagy az olt�r el�tt? – vigyorgott.

- Mondjuk. – sz�lt szigor�an. – Rossz �rz�sem van. Valami balul fog ki�tni. – borult el az arca. – Ha Sirius valami h�lye tr�f�t kital�l, �n meg�l�m. – nevetett.

- Nem hinn�m, hogy balh�t csin�l. Nagyon komolyan veszi a n�sznagyi k�telezetts�geit. – mondta Mari. – Lily gy�ny�r� vagy. – l�pet oda hozz�. – Ez a te napod, �lvezd ki. – igaz�totta meg a f�tyl�t. – Mi most megy�nk. Nyugodj meg.

- Az neh�z lesz. – s�hajtott.

- Csak mennyasszony p�nik. – nyugtatta Anna. – Nem lesz semmi baj.

- Csak el ne bukjak ebbe a torony-sarokba. – s�hajtott Lily mosolyogva.

Lily meghat�dva l�pkedet a sz�nyegen. A bevonul� zen�t nem hallotta, a vend�geket nem l�tta, csak James csillog� szem�t l�tta. Hossz� egyszer� szab�s� feh�r ruh�ja s�rolta a sz�nyeget, amit a hatalmas ablakb�l be�raml� f�ny megvil�g�tott. �rezte a vir�gok �des illat�t. A terem t�mve volt mosolyg�, s�t meghatott arcokkal.

James boldogs�gt�l dobog� sz�vvel n�zte, ahogy a l�ny fel� s�t�l. Feh�r ruh�j�ban, napf�nnyel k�r�lv�ve, ak�rcsak egy angyal, m�r csak a gl�ria hi�nyzik.

James fel� ny�jtotta a kez�t, amit Lily m�r elfogadott volna…

…De a hatalmas �veg ablakok abban a pillanatban felrobbantak, ugyan �gy, mint a sz�pen faragot bej�rati ajt�. Minden ir�nyb�l �tok sugarak jelentek meg.

James p�r m�sodperces f�zisk�s�s ut�n, Lilyt v�dve a f�ldre t�rdelt.

Az �tkok sz�trombolt�k a termet.

Lily �s James ocs�dot fel el�sz�r. El�kapt�k a p�lc�ikat (mert egy v�rbeli auror sosem hagyja otthon a p�lc�j�t). Elkezdt�k sz�rni az �tkaikat. Mivel a terem tele volt London legjobb auroraival, k�nnyed�n fel�lkerekedtek a t�mad�kon.

-         Mennyasszony p�nik, mi? – k�rdezte g�nyosan Lily, mikor Anna mellett harcolt.

-         Hihetetlen meg�rz�seid vannak, ugye tudod? – ki�ltott a m�r m�sfel� harcol� l�nynak.

A hal�lfal�k k�z�l �t�t elfogtak.

A terem m�g z�gol�dott, senki sem foglalkozott a jegyes p�rral.

James �thajolt az olt�ron, ami csod�k csod�j�ra egyben maradt.

-         Eln�z�st aty�m, de elkezden� a szertart�st? – k�rdezte az olt�r m�g�tt remeg� f�rfit�l.

-         Per… Persze, uram. – dadogta �s fel�llt.

A pap besz�d�t a h�zast�rsi �letr�l, �s az �ld�st a p�ron k�v�l senki sem hallotta. A vend�gs�g csak akkor kapta fel a fej�t, amikor James m�ly hangja zend�lt fel.

- �n James Potter feles�g�l k�rlek, T�ged �letem szerelm�t. Ki�rt 15 �ves korom �ta k�zd�k, �s az�ta pr�b�llak kiismerni. Ami nem igaz�n megy, hisz nap, mint nap valami �jat mutatsz. K�rlek, vezess, ahogy eddig vezett�l, b�zz bennem, ahogy eddig b�zt�l, szeress, ahogy eddig szerett�l. – m�lyen a szem�be n�zett. A k�r�l�tt�k l�v�k n�ma cs�ndben n�ztek �ket. – Te amo teuto, tauto televita amore mis!

T�bb ember is a zsebkend� ut�n ny�lt. S Lilynek is k�nnyes lett a szeme.

-         �n Lily Evans f�rjem�l fogadlak. Amilyen l�k�tt gyerek volt�l a Roxfortban, - itt t�bben kuncogtak. – olyan �rt�kes f�rfi lett�l. Mindig is csod�ltam kitart�sod, b�tors�god �s h�s�ged. Rem�lem �n is felb�rok n�ni hozz�d. Te amo, teuto, tauto televita amore mis!

Miut�n a pap is mag�hoz t�rt, megk�sz�r�lte a tork�t.

-         Teh�t az ifj� p�r megcs�kolhatja egym�st.

�s ott a romok k�zt megcs�kolt�k egym�st. A ruh�juk szakadt, koszos n�hol v�res.

Romantikus k�p lehet. – gondolta Lily.

A p�r egym�sba karolva kil�pet az ajt� hely�n. Meg�lltak, hogy bev�rj�k a t�bbieket, Lily r�l�pet James l�b�ra.

- Ezt mi�rt is kaptam? – n�zett r� a f�rfi.

- Ez csak egy mugli szok�s. – nevetett.

- �rtem. – mosolygott, �s felkapta a n�t. Megp�rgette �s egy�tt hoppon�ltak.

-         Tudod Lily �n csod�llak. – hitetlenkedett Anna. – Ha az �n esk�v�m�n t�rt�nt volna ez… �n m�r biztos kiborultam volna.

-         Nekem nem igaz�n volt r� id�m. – mondta vigyorogva, mik�zben �tny�jtotta neki a csokrot.

-         Ezt nem k�ne eldobnod? – vette �t.

-         �gy biztosabb. – kacsintott.

Vacsor�n�l Sirius fel�llt, �s olyan komoly arccal emelte meg a pohar�t, hogy Lilynek hatalmas �nfegyelem kellett ahhoz, hogy ne nevese el mag�t. Sz�tn�zve t�bben is ugyan ezzel a gonddal k�zd�ttek.

-         K�v�nunk az ifj� p�rnak hossz� �letet. A veszeked�sb�l legyen el�g, eleget p�tyolgattam James lelk�t. �s min�l t�bb sikert. – emelte meg a pohar�t. – Igyunk az ifj� p�rra. – a vend�gs�g egyszerre kortyolt a pohar�ba. – �s gyerekek. – n�zet r�juk. – Haladjatok, m�r nagyon szeretn�k keresztapa lenni. – vigyorgott.

-         Sirius. – sz�laltak meg egyszerre.

-         Ez csak egy kis megjegyz�s volt. – szabadkozott. Mik�zben a terem m�r v�zhangzott a nevet�st�l.

Lily felpillantott �s l�tta, hogy Dumbledor menni k�sz�l. � gyorsan odal�pett hozz�.

-         Tan�r �r, ugye nem akar elmenni?

-         M�g ki kell hallgatnom a mai t�mad�kat. – magyar�zkodott.

-         Maga azokhoz az emberekhez akar menni, akik t�nkre tett�k az esk�v�met? – h�pogott. – Mag�ra akar harag�tani? Azok a hal�lfal�k r��rnek reggelig. – mondta, tetetet haraggal. – Ezen k�v�l citrom tort�nk is van. – vetette be utols� �rv�t mosolyogva.

-         Mi�rt nem ezzel kezdte? – nevetett a tan�r, �s felaj�nlva karj�t az asztalhoz s�t�ltak.

-         Tan�r �r, l�tom elkapt�k! – l�pet ki a t�nct�rr�l James �s McGalagony.

-         Igen. – somolygott. – Miss. Evans… pardon Mrs. Potter kifejtette, mi�rt �rdemes itt maradnom.

-         Nem tarthatn�m meg a l�nykori nevem? – v�gott f�jdalmas arcot.

-         Neeem. – mondta kis gondolkod�s ut�n James.

-         Gyerekek ez az �vtized legjobb bulija. – ki�ltott�k t�bben is.

-         Tudjuk! – motyogt�k. – Sirius a h�zigazda.

Hajnali hat k�r�l az �bren l�v�k k�sz�ltek haza menni

-         Lily, James – fordult a p�r fel� Dumbledor. – Megk�rn� �n�ket arra, hogy a ma elfogottak k�zel�be se menjenek. �lve szeretn�m �ket kihallgatni. Ezt a bar�taiknak is mondj�k meg. �s persze kellemes m�zesheteket. – mosolygott.

-         K�sz�nj�k. – vigyorogtak.