��13.

N�sz�t

A h�zasp�r a m�zesheteket az egyik nyaral�jukban akarja t�lteni. Bel�ptek az ajt�n, ahol azonnal megcsapta az orrukat a r�gen haszn�lt b�torok szaga.

James lehajolt, hogy megcs�kolja a n�t, de Lily is �pp meg akarta cs�kolni �t. Ennek az lett az eredm�nye, hogy �sszefejeltek.

- A�! – nevetett Lily.

- Egyet�rtek – d�rzs�lte meg James a homlok�t. – Kem�ny fejed van. – nevetett � is.

- Bocsi. – pirult el.

James elmosolyodott a n� zavar�n. �s m�g az a sz�nyeget fix�rozta, � lehajolt �s megcs�kolta.

- Majd csak �sszehozzuk – vigyorgott.

- Ja. – pirult tov�bb.

James cs�kok k�z�tt h�tr�lt, mag�val h�zva Lilyt is. Aki olyan vonakodva k�vette mintha, els�nek l�tta volna a f�rfit f�lmeztelen�l, mert m�r levette a fels�j�t. �vatosan az �gyra d�lt�te, de a n� m�g mindig nagyon merev volt, mintha egy deszk�t pr�b�lt volna meghajl�tani.

- Ok, feladtam – s�hajtott. – Mi a baj? – k�ny�k�lt a n� mell�.

- Ugyan mi lenne? – cs�kolta meg a f�rfit. Vagy ink�bb nevezz�k puszinak.

- Nem gondolod, hogy el�gg� ismerlek ahhoz, hogy tudjam, hogy nincs minden rendben?

- Ki fogsz nevetni. – fordult el t�le.

- De, ha nem mondod el, nem tudom, hogy mit tegyek. K�rlek – �lelte �t a n� derek�t, �s a f�l�be suttogott. – A h�zass�gunkat ne kezdj�k f�lre�rt�sekkel.

- Nem tudom, hogy megfelelek – e, mint feles�g. Hogy k�ne veled viselkednem? Olyan, mintha… - elpirult.

James elvigyorodott. Megcs�kolta a f�le t�v�t.

- �rtem – s�gta.

Elkezdte a nyak�t cs�kolni, majd visszat�rt az ajk�hoz, �s olyan l�gyan, �s �rz�kien cs�kolta, ahogy csak tudta. (�s tudta.) Nem maradt el a v�rt hat�s, a n� hirtelen �tv�ltott a f�l�nk viszonz�sb�l, az er�szakos, k�vetel�z� cs�kba. James el�gedetten elmosolyodott.

Lily �pp a fels�j�t vette le, �s James kikapcsolta a melltart�j�t, mikor is valaki k�h�cselt.

- Bocs a zavar�s�rt. – j�tt egy nevet�s hang a kandall�b�l.

- Hello Sirius – ny�gte James.

Lily, olyan gyorsan csavarta mag�t a leped�be, hogy k�t pillanat m�lva teljesen elt�nt a paplan alatt.

- Valami gond van? – s�t�lt a f�rfi a t�zh�z.

- �n azt hittem m�r lezavart�tok – vigyorgott tov�bbra is. – Sok�ig h�zt�tok. J�, j� abbahagytam. Csak az szeretn�nk k�rdezni, hogy az iratt�r kulcsa hova lett, mert sehol sem tal�ljuk. A z�rat meg nem b�rjuk felt�rni…

- A kulcs az asztalom fi�kj�ban van. A fi�kom kulcsa pedig a b�k�ban… Anna tudja, mir�l van sz� – tette hozz� Lily.

- Hallottad? – k�rdezte James, a t�zben l�v� bar�tj�t, aki b�lintott.

- Kulcs fi�, kulcs b�ka. – a f�rfi h�tra pillantott, hogy a n� hol van. – Am�gy, valami gond van? – h�zta �ssze a szem�ld�k�t.

- Azon k�v�l, hogy te m�g mindig itt vagy, �s elrontod az �jszak�nkat? Semmi.

- ���… bocs – vigyorgott.

- T�n�s! – vigyorodott el � is.

Visszafek�dt Lily mell�, �s megpr�b�lta feles�g�t kih�mozni a takar� al�l.

- Nyugi. Val�sz�n�s�tem, hogy csak a h�tadat l�tta, vagyis nagyon aj�nlom neki – simogadta a h�t�t nyugtat�an.

- Hol is tartottunk? – hajolt a n� f�l�, �s megcs�kolta.

- V�rj egy pillanatot – szak�totta f�lbe a cs�kot.

- Mi�rt? – hanyatlott vissza a p�rn�k k�z�.

A n� mosolyogva elvette a p�lc�j�t az �jjeli szekr�nyr�l, �s a kandall� fel� intett.

- Nehogy ne tal�lj�k meg a kulcshoz tartoz� z�rat – somolygott.

- Ez nem volt utols� gondolat. – helyeselt James, mik�zben mag�ra h�zta Lilyt.

Lily reggel k�s�n kelt, �s egy pillanatra meg is r�m�lt. ’ Hisz m�r r�g bent k�ne lennie a munkahely�n! James, mi�rt nem kelltet fel? ’ Ekkor eset le neki, hogy n�sz�ton van. ’ De hol van James? ’ Kik�sz�l�dott az �gyb�l, �s mag�ra tekerte a leped�t. Felemelte a feh�r leplet, �s les�t�lt a konyh�ba, ahol m�r f�rje reggelizet, pontosabban itta a k�v�j�t.

- �n is kaphatok? – �lt le az egyik sz�kre.

- J� reggelt – �nt�tt k�v�t a n�nek. – A tegnap �jszak�r�l…

- Neee! – hajolt az asztalra, ellenkez�s k�pen.

- Sosem gondoltam volna, - folytatta kegyetlen�l. – hogy k�tszer kell elvennem a feles�gem sz�zess�g�t – vigyorgott.

- J�, ok. Azt hiszem, kijelenthetj�k, hogy nem ez volt �let�nk legfergetegesebb szeretkez�se… - adta fel Lily, �s s�t�lt a pulthoz.

- Besz�lj csak a magad nev�ben – �lelte �t h�tulr�l. – �n nagyon �lveztem. Nem minden f�rfi mondhatja el, hogy a n�, akivel elkezd szeretkezni, eleinte sz�zies, f�l�nk �s g�rcs�s. Azt�n egy m�sodperc t�red�ke alatt, �gy esik nekem, hogy leveg�t is elfelejtek venni. Ez a hihetetlen kett�s�g, �rj�t�. J� �rtelemben.

- �r�l�k, hogy neked tetszet, de �n m�skor ink�bb kihagyn�m – h�zta el a sz�j�t.

Hatalmas sluggal egy bagoly v�g�dott az asztalra, �s hangos csipog�sba kezdett.

- Mi a…? – kezdte �rtetlenkedve James.

A bagoly egy rivall�t hozott, ami most felrobbant.

- Gyerekek, kapcsolj�tok m�r be azt a rohadt kandall�t! Mert nem haladunk! De ak�r valamejik�t�k vissza is j�het. Nem tal�lunk semmit! – ord�tott a lev�l Sirius hangj�n, majd ellobbant.

- Na, bekapcsoljuk a kandall�t? – k�rdezte nevetve a n�t�l, aki m�g mindig megszeppenve pislogott.

Meg sem v�rva a v�laszt a t�z fel� intett a p�lc�j�val, ami azonnal z�ld lett, �s megjelent benne Sirius feje.

- Na v�gre – s�hajtott. – Figyeljetek, hol van…

T�bb mint egy �r�n �t t�rgyalt�k, mire a csoport tagjai �gy gondolt�k, hogy biztons�gban elkezdhetnek dolgozni.

- Azt hittem feln�tt aurorok – cs�v�lta a fej�t James.

- T�vedt�l – vigyorgott Lily.

A nap tov�bbi r�sze borzalmasra siker�lt. Szakadt az es�, �s term�szetfeletti k�d uralkodott a vid�ken.

James �js�g olvas�ssal �t�tte el az id�t, m�g Lily az ablakon �tn�zte a szomor� t�jat.

Pedig m�ra egy gy�ny�r� s�t�t terveztek.

Sajnos a k�vetkez� nap sem hozott �jat, �gy a cs�nak�z�s is ugrott.

Mikor Lily harmadnap hajnalban felkelt, ugyan az a l�tv�ny fogatta. Elege lett. Sosem a t�relm�r�l volt h�res.

Fel�bresztette Jamest, �s amint a f�rfi visszat�rt az �lmok birodalm�b�l, felvette a szem�veg�t, �s k�rd�n n�zett feles�g�re, aki a legb�b�josabb mosoly�t vetette be, �s v�gig sim�tott a f�rfi mellkas�n.

- Mit tal�lt�l ki? – n�zett r� gyanakodva a f�rfi.

- Figyelj – b�jt oda hozz�, �s dorombolt ak�r egy kiscica.

- Bunda? Megkapod. �kszer? Dett� – vigyorgott.

- Menny�nk haza – susogta a n�.

- Hogy mi? – pislogott a f�rj.

- Unatkozom. S a t�bbiek is le�llnak n�lk�l�nk. Itt nem b�runk mit csin�lni, amit meg csin�lunk, az otthon is menni fog, eml�keim szerint.

- De ez a n�szutunk – vitatkozott f�l�lomban.

- �s sz�tunjuk az agyunkat – duzzogott a n�. – Minden reggel �s este baglyokkal bomb�znak minket… Ezt otthon is megtehetik, csak gyorsabb lesz.

- Nem vehetn�k ink�bb �kszert? – mosolygott James, mik�zben visszahanyatlott a p�rn�k k�z�.

- K�rlek – meresztett nagy szemeket.

- �gy is tudod, hogy beleegyezem – s�hajtott. – Szeretlek – cs�kolta meg.

- K�sziii! – ugrott a nyak�ba, de a lend�let miatt leestek az �gyr�l.

Csak James reflexeinek k�sz�nhet�en, amik m�r ilyen kor�n is m�k�dtek, nem �t�tt�k meg jobban magukat, mint kellett. A padl�n fekve nevettek.

- Akkor ir�ny pakolni! – pr�b�lt a f�rfi felt�p�szkodni.

- H���! V�rj csak! – h�zta vissza mag�ra a f�rfit. – Annyira az�rt nem siet�nk – mosolygott sejtelmesen. – Nem r�g m�lt h�rom, �s jobb �tletem is van, mint a pakol�s.

- Igaz�n? – emelte fel a szem�ld�k�t James. – Azt hittem az minden v�gyad, hogy leellen�rizd, hogy van-e m�g munkahely�nk – vigyorgott.

- Nem t�vedt�l nagyot – t�n�d�tt a n�. – De tekintve, hogy m�g kor�n van, �s a f�rjem felettem fekszik, lenne n�h�ny szabad r�pke �r�m…

- ���… �gy m�r �rthet�bb – b�lintott.

- Fogd m�r be az istenit! – cs�kolta meg, hogy elhallgatassa a f�rfit.

- Ok�. – cs�kolt vissza.

- Ti mi a j� b�d�s francot kerestek itt?! – h�k�lt vissza Sirius, bel�pve az ajt�n.

- Bes�t�ltunk – itta a k�v�j�t James.

- Pontosan, nem �gy, mint egyesek – mondta szemreh�ny�an Lily, mik�zben � is belekortyolt a k�v�j�ba. – Ez fantasztikus, tudom m�r mi hi�nyzott.

- Mi meg abba a hittbe ringattuk magunkat, hogy mi – h�zta fel az orr�t Carmen.

- Ne is haragudj, de az lehetetlen lett volna, mivel napi t�bb �r�t besz�lt�nk, �s folyamatos bagoly kapcsolatban voltunk. Napi t�bb oldal levelet kaptam – hadarta Lily.

- Mondt�k m�r nektek, hogy munka m�ni�sok vagytok? – �s�tott Sirius.

- Veled ellent�tben – pir�tott r� Lily, mikor a f�rfi asztal�n l�v� akta kupacra rakta a kez�t. De Sirius nem sz�gyellte el mag�t, s�t pof�tlanul vigyorgott.

- Csak nem akarjuk, hogy… hagyjuk – ingatta a fej�t James. M�r r�g megtanulta, hogy ne sz�ljon bele Lily �s Sirius vit�iba. – Kezdj�nk. Hogy halad a Kim�ra-�gy?

- Arr�l honnan tudsz? – pislogott Anna.

- Ti besz�ltetek r�la tegnap.

Sz�val ennyit a j�l meg�rdemelt pihen�sr�l. B�r kinek mi a pihen�s, ugye. �s, mint tudjuk a Potter h�zasp�r, akkor van elem�ben, ha azt csin�lhatj�k, amihez �rtenek, �s �k ehhez �rtenek