Egy h�t m�lva James Potter �gy d�nt�tt meglepi feles�g�t. Nem volt semmi k�l�nleges alkalom, a h�zass�gi �vfordul� is elm�lt m�r, de egy nagyon finom reggelit k�sz�tett sz�ve h�lgy�nek. Aki m�g m�lyen aludt. Bel�pett a szob�ba egy t�lca reggelivel, �s egy kis vir�ggal, ami a t�lca sark�n volt elhelyezve. Cs�kkal �bresztette fel Lilyt.

Hirtelen nem tudta, ki is van el�tte, de azt�n l�tta azt  a  koromfekete k�cos hajat, �s a szem�veg m�g�l kin�zett barna szemp�rt, �s egyb�l tudta, ki van el�tte. A reggeli cs�k ut�n James odavitte a t�lc�t Lily �l�be, �s reggelizni kezdtek.

   -  Hogy hogy, ilyen pazar reggelit kapok?  - k�rdezte mosolyogva.

   -  Nem tudom, meg�rdemled   - egy puszi. – �s k�l�nben sem tudtam aludni, gondoltam megleplek.

   -  K�sz�n�m!

Majdnem v�geztek az ev�ssel, mikor James odaadta azt a kis vir�got Lilynek. Mikor �tadta azt neki, a n� olyan feh�r lett mint a fal, �s a vak is l�thatta rajta, rosszul van.

   -  James, k�rlek, vidd innen!

Sz� n�lk�l teljes�tette a k�r�st. P�r perc m�lva kutya baja se volt.

Bementek a munkahelyre. Semmi �j h�r nem volt se Voldemortr�l, se a hal�lfal�kr�l. Dumbledore azt a parancsot adta ki, k�mkedjenek  - ism�t. 

  -  Nagyon fontos, hogy min�l el�bb megtudjuk, Voldemort Nagy�r miben mesterkedik, �s kik azok a v�dtelenek, akiket meg kell nek�nk, a F�nix Rendj�nek tagjainak v�den�nk.

Figyelemmel k�s�rt�k v�gig a besz�det. Jamesnek olyan �rz�se t�madt, �jra a Roxfortban van, az �vnyit� lakom�n, amin a szok�sos besz�det tartotta. De azok az id�k m�r r�g elm�ltak. Sajnos.

Azok a szerencs�sek(?) akik k�mkedni fognak p�r napig James Potter, Sirius Black, Nicolas Stell. Nekik h�rman.

  -  Az�rt, mert �k h�rman, a legtalpraesettebbek vesz�ly eset�n, �s a t�bbieknek m�s munk�t adn�k  - magyar�zta a d�nt�st Dumbledore.

Senki nem s�rt�d�tt meg azon, amit mondott. Lily nem �r�lt a d�nt�snek. S�t. A megbesz�l�s ut�n, odament az iskolaigazgat�hoz, �s megk�rte, cser�lje le James-t. A k�r�s�re a v�lasz a „Nem” volt. Megpr�b�lta meg�rtetni Lilyvel, ebbe semmilyen vesz�ly nem lehet, csak egy kicsi, de mivel James nagyon j� p�rbajoz�, �s m�g k�t f�rfi vele lesz, akik szint�n azok, nem lesz semmi baj.

   -  �rtem  -  mondta v�g�l.

   -  Ne agg�djon Mrs. Potter, semmi baj nem lesz!  - mosolygott j�s�gosan.

Remus, Sirius �s Peter is vel�k tartott haza. Mikor be�rtek a h�zba Lily, j� h�ziasszonyhoz m�lt�an f�z�tt k�v�t, �s kivitte a nappaliba, ahol a n�gy f�rfi besz�lgetett. Mindenkinek adott egy cs�sz�vel, �s le�lt a f�rje mell�.

   -  Mikor j�jjek �rted holnap?  - k�rdezte Sirius James-t�l.

   -  Majd �n elmegyek �rted. D�lut�n. �gy j� neked?

   - T�k�letes.

   - Lily neked a pap�rmunka marad. J�l tudom?

   -  Igen, Remus. El j�szt�k majd hozz�m, hogy ne…

   -  Ne legy�l egyd�l? -  mosolygott Remus �s Peter. – Persze, ha akarod.

   -  J� lenne  - felelte.

   -  Nem lesznek �k sok�ig. Szerintem nem fognak semmit se tal�lni  - minden szem Peter fel� n�zett.

  -  Ezt honnan veszed?

  -  Eddig se tal�ltak semmit. Nem hiszem, hogy most fognak.

  -  Ne legy�l pesszimista! – sz�lt r� James.

M�g j� p�r �r�ig ott voltak a Potter�kn�l. Nevetg�ltek, var�zsl�sakkot j�tszottak, �s komoly dolgokr�l is sz� volt. V�g�l s�t�ted�skor hazamentek.

  -  Akkor majd, v�rlak, haver!  - sz�lt vissza Sirius.

  -  Ne izgulj, majd megyek!

Lily ment be az ajt�n, �s elment f�r�dni. Miel�tt belem�szott a forr� k�dba, megsz�d�lt, de hamar el is m�lt. Napok �ta nem f�rd�tt ilyen  j�t. Azt�n, mint egy vill�mcsap�s esz�be jutott valami.

James �pp ruh�t pakolt be egy kis t�sk�ba, a holnapi �tra. A k�peny�t m�r el is tette, az volt az els�. Gyorsan h�tra fordult, mikor neje kirohant a f�rd�b�l. �sszer�ncolt szem�ld�kkel figyelte, ahogy el�vett egy napt�rt, �s sz�molni kezdett.

  -  Sz�vem, mond, mit csin�lsz?  - k�rdezte gyanakv�an.

  -  Sz�molok.

  -  Aha. �s mit? Minek?

  -   Nem �rdekes – legyintett. Nem akart addig semmi biztosat mondani, am�g maga sem biztos  a dolgokban. De minden egybev�g!   - Holnap azt hiszem, elmegyek egy orvoshoz.

  -  Igen, m�r �n is tan�csolni akartam! Figyelj  - megfogta a n� kez�t, �s le�ltek az �gyra. – Ha gondolod, besz�lek Dumbledorral, �s itt maradok veled. Nem biztos, hogy j� �tlet lenne, ha most elmenn�k itthonr�l.

  -  Nem, erre semmi sz�ks�g! T�nyleg! �des vagy  - suttogta, �s adott egy cs�kot a f�rfinak.

M�r belet�r�d�tt abba, hogy el kell mennie �lete szerelm�nek, �s meg�rtette. Dumbledornak igaza van. James m�g pakol�szott egy kicsit, �s azt�n befek�dt az �gyba, �tkarolta Lilyt, �s �gy aludtak el, k�z a k�zben.

Hamar elj�tt a d�lut�n. Lily ett�l a perct�l f�lt. Sok�ig tartott a b�cs�z�s.

  -  Nemsok�ra hazaj�v�k. Meg�g�rem! Te pedig vigy�zz magadra!

  -  Neked kell vigy�znod magadra! Jaj, James, legyetek nagyon �vatosak! Ne csin�lj semmi h�lyes�get! Ezt Siriusnak is mond meg! �s…

  - Lily, tudom – mosolygott. Titokban �lvezte, hogy a n� ennyire agg�dik �rte, �s �lvezte is. Megcs�kolta.

  -  Nagyon szeretlek!

  -  �n is t�ged!  - mondta a n� v�laszk�pp. Elk�sz�ntek egym�st�l, Lily lopott m�g egy cs�kot, �s James m�r hoppan�lt is.

Lily pedig k�sz�lt az orvoshoz.