Remusszal mint j� prefektusok s�t�ltunk a folyos�n, rendet tett�nk az els�s�k k�r�ben, vagy seg�tett�nk nekik eligazodni a kast�lyban. B�r furcsa, hisz m�r November van. Furcs�k a mostani els�s�k.   K�zben besz�lgett�nk az est�r�l.

   -  Szerinted haragudtak az�rt, mert elj�tt�nk j�r�r�zni?   -  k�rdeztem.

   -  Nem hiszem! Ilyenek�rt nem haragszanak. F�lsz?

   -  Mi�rt?

   -  Hogy lebukunk e. Tudom, hogy m�g nem csin�lt�l ilyet!

   -  Nem f�lek, de m�gis csak veletek megy�nk, m�rmint a Tekerg�kkel! F�lre ne �rts, nem baj csak… Nem akarom, hogy l�rm�t csapjanak.

Remus felnevetett.

   -  Ti l�nyok is ott lesztek, �ppen ez�rt nem fognak l�rm�zni. Tudod, nem akarj�k, hogy ti menjetek b�ntet�munk�ra. Az nem �rdekli �ket, ha �k mennek, csak titeket nem akarnak bajba sodorni.

Tal�n igaza van. H�l�san mosolyogtam.

  -  Siess�nk, mert m�r ideje indulni  -  mondtam.

�tk�zben azon gondolkodtam, milyen j�ba is lettem a Tekerg�kkel. Remusszal egy�bk�nt is j�ba voltam, de Siriusszal �s Jamesszel nem. Soha, m�g �lmomban sem gondoltam hogy Sirius lesz az egyik legjobb bar�tom, James pedig a… a szerelmem. Mert beleszerettem. Nagyon is! Arra is r�j�ttem, hogy � j� ember, �s b�rmit megtenne a bar�tai�rt, �s �rtem. �rzem, �s azt is �rzem, hogy szeret. Viszont Sirius �s Rachel m�r nem vannak annyira oda egym�s�rt, mint r�gen. Vagyis Rachel igen, de Sirius nem. Csak ne legyen baj bel�le! Meg�rkezt�nk a negyedik emeletre a t�k�r el�. Onnan megy�nk ki Roxmortba. Mikor megl�ttam Jamest, gyorsabban vert a sz�vem a szok�sosn�l.

  -  V�gre itt vagytok!  - James �lelt �t, �s a nyakamra adott egy puszit.

  -  Siett�nk  -  v�laszoltam.

  -  Akkor indulhatn�nk is  - javasolta Peter.

Bem�sztunk a t�k�r m�g�. Sirius ment el�l, m�g�tte Rachel, Mia, Remus, �n, James �s h�tul Peter. A hely, ahol ment�nk, olyan volt, mint egy barlang. Dohos illat, s�t�ts�g, �s hideg volt. A p�lca n�lunk volt, �s egy egyszer� „Lumos” megvil�g�totta a barlangot. �gy jobban szem�gyre tudtam venni mindent. A barlang oldal�n rajzok voltak. Olyan rajzok, amiket a gyerekek rajzolnak, jobb esetben lapra.

  -  Nem azt mondt�tok, hogy err�l a helyr�l csak ti tudtok?  - k�rdeztem mindenkit�l.

  -  De igen! �s az �gy is van  -  felelte Sirius.

  -  Akkor ki rajzolta ezeket a falra?  - Mia is �szrevette ezek szerint.

  - Mi voltunk  - mondta James b�szk�n. – M�g akkor k�sz�tett�k a rajzokat, mikor m�sodikosok voltunk. J�k lettek, nem?  

A v�lasz egy kis kuncog�s volt. Egy �t �ves is szebben rajzol n�luk. M�r egy f�l �r�ja menetelt�nk, �s �gy t�nik, m�g mindig nincs v�ge. Mi l�nyok hangot is adtunk annak, hogy eleg�nk van.

   -  F�j a l�bam!

   -  F�zok, itt nagyon hideg van! Mintha kint lenn�nk a szabadban!

   -  Nem b�rom tov�bb, hogy ezt az illatot kell szagolnom m�r f�l �r�ja!

   -  Igen, ha kimegy�nk is, ezt fogom �rezni!

   -  Mikor �r�nk m�r oda?

   -  Nem tudom, de m�g a H�rom sepr�be is s�t�lni kellesz majd.

   -  Jaj ne!

   -  Merlinre! Hagyj�tok m�r abba!  - Sirius m�rgesen h�trafordult, �s a haj�t borzolta idegess�g�ben.  – Veletek elj�nni valahova! M�g �t perc �s ott vagyunk! B�rj�tok ki! Egy�bk�nt, ha ki�r�nk, hoppon�lhatunk majd! Mindenkinek tud.

Visszafordult. Kicsit elsz�gyelltem magam. Rachel odament hozz�, �s valamit a f�l�be suttogott, de nem hatott. J�l felideges�tett�k. Remus nem sz�lt semmit, olyan arckifejez�se volt, mintha tudta volna, hogy ez v�rhat� volt. H�tran�ztem Jamesre. Kicsit � is m�rges volt. Peter pedig �lmos volt. Legal�bbis egyszerre h�rmat �s�tott. Megv�rtam Jamest. R�m n�zett.

  -  Haragszol?

  -  Nem  -  s�hajtott.  – Csak m�r �n is f�zok, �s �n is ki szeretn�k jutni innen.

Tudtam, hogy nem igaz. Ezt csak �gy mondja.

Ki�rt�nk, �s megcsapott a kinti friss leveg�. M�lyet, �s sokat sz�vtam be a t�d�mbe.

   -  Akkor tal�n hoppan�lhatunk is a H�rom Sepr�h�z   - tan�csolta Remus.

   -  Helyes! Ott tal�lkozunk! Velem j�ssz?  - k�rdezte t�lem James.

   -  Igen!

Megfogta a kezem, �s hoppan�ltunk. Ut�lom azt az �rz�st, de m�r kezdtem hozz�szokni. M�r ott is voltunk a H�rom Sepr� bej�rat�n�l, �s egy kis pukkan�ssal mindenki ott termett. James l�pett be el�sz�r, �s libasorban mindenki bement. H�tul elfoglaltunk egy nagy asztalt, ahol mindenki k�nyelmesen elf�rt. A fi�k hoztak inni, term�szetesen vajs�rt, mindenkinek a nagy kedvenc�t. Rajtunk k�v�l, m�g h�rom ember tart�zkodott a kocsm�ban. Ketten egy asztaln�l �ltek �s besz�lgettek, a harmadik pedig egyed�l iszogatott az ablak mellett. Pedig m�r �gy is el�g alkohol volt a f�rfiban.

   -  Im�dom a vajs�rt! Mindig felmeleg�t  - mondta Rachel.

   -  �n nem meleg�telek fel?!  - h�rd�lt fel Sirius.

   -  De igen, csak te nem �gy…  -  kaj�nkodott.

   -  K�r! Pedig most akartalak az �lembe �ltetni, de ha te ink�bb a s�rt v�lasztod, mint engem… 

   -  Dehogy is!  - R�gt�n �tpattant Sirius �l�be, aki egy cseppet sem ellenkezett.  -  Ez �gy m�r sokkal jobb.

Mindenki mosolygott.

  -  Ki mond t�sztot?  - k�rdeztem.

  -  Majd �n  - James fel�llt, a vajs�rrel a kez�ben. Megk�sz�r�lte a tork�t. – Igyunk arra, hogy a l�nyok most vannak itt el�sz�r, �s rem�lem, nem utolj�ra! 

Velem koccintott el�sz�r, �s �gy egym�s szem�be n�zt�nk. Im�dom azt a szemp�rt. � is ilyesmit sugallt fel�m.

A fi�k egy kicsit sokat ittak, de nem voltak r�szegek. Szerencs�j�k van! Adtam volna nekik!

�n csak azt a kors� vajs�rt ittam meg, de el�g is volt. T�bbet nem is k�v�ntam. James �l�ben �ltem, �s h�rmasban besz�lgett�nk Peterrel. Sirius �s Rachel k�z�tt �gy l�tszik semmi baj nincs  - most m�r. Az viszont meglepett, hogy Remus �s Mia mennyire j�l elbesz�lgetnek. J�, eddig is j�ban voltak, de nem �GY. �t�ltek egy m�sik asztalhoz, nevettek, iszogattak, �s n�ha fogt�k egym�s kez�t is. Ezzel semmi gond nem lenne, de furcsa p�ros lenne egy kicsit. Remus egy visszah�z�d� fi�, udvarias, k�r�ltekint�, szer�ny.  Mia pedig egy szeleburdi, aki szereti, ha zajlik az �let k�r�l�tte. Remus mellet pedig ez lehet nem lesz meg. De sose tudni.

Madam Rosmerta odaj�tt hozz�nk, miut�n fizetett a k�t f�rfi, �s t�voztak.

   - �lj�n le Madam Rosmerta! Igyon valamit, a vend�gem!

Kicsit furcsa volt hallani, hogy Sirius k�n�lja hellyel az itt dolgoz� n�t, de az sz� n�lk�l le�lt.

   - Megtudhatn�m, mit csin�ltok ti itt ilyenkor? Dumbledore professzor tud r�la, hogy ti kint vagytok, ilyen k�s�n?  - k�rdezte szemreh�ny�an.

   -  Ugyan Madam Rosmerta, mi tudunk vigy�zni magunkra! Hiszen mi vagyunk a h�res Tekerg�k! Egy�bk�nt titokban sz�kt�nk el. Ezt az�rt mondom el, mert tudom, hogy nem fogja tov�bbadni senkinek  - mondta James vigyorogva.  – Ugye?

   -  Nem, nem adom tov�bb senkinek! De akkor sem helyes, hogy itt vagytok ilyen k�s�n a kast�lyon k�v�l!  Most sz�pen megissz�tok az italt, �s visszamentek a Roxfortba! Vil�… H�! Uram, itt fizetni kell! Nem hallja?

Az a f�rfi, aki eddig egyed�l �lt, fel�llt, �s fizet�s n�lk�l akart t�vozni. De nem siker�lt neki. Mindenki r�n�zett, mert visszafordult, �s csak �llt. Nem csin�lt m�st. Madam Rosmerta odament hozz�, meg�llt vele szembe.

   -  Itt fizetni kell az italok�rt, mint mindenhol! T�z galleon lesz �sszesen!   - Madam Romsmerta egy percet v�rt a p�nzre, mikor James, Sirius �s Remus megel�gelt�k, �s �k is odamentek. James sz�lalt meg el�sz�r.

   -  Nem hallottad mit mondott a h�lgy? Fizess azonnal, vagy megb�nod! 

   -  Fizess, ha nem akarod, hogy megleck�ztess�nk!

Semmi.

   -  Ne legy�l ilyen szeg�ny! Fizess!

Most l�ttuk meg, hogy n�zett ki a f�rfi. Magas volt, s�padt, �s a szeme ijeszt�. A szeme sz�ne mintha vil�gossz�rke lett volna. Kezdtem f�lni. A f�rfi el�vette a p�nzt, fizetett, majd oda�llt James el�. El�vette a p�lc�t, �s m�r James kez�be is ott volt.

Valami az�rt furcsa volt. Olyan volt, mintha a fi�k m�r ismert�k volna a f�rfit.

Odaszaladtam Jameshez, megfogtam a karj�t, �s a tal�rj�t, h�zni szerettem volna, de nem ment. T�l neh�z volt.

   -  James! Gyere, menj�nk vissza! Gyere m�r, nem hallod?   - k�rdeztem. Kezdtem m�g jobban megijedni.  -  James, k�rlek! Menj�nk vissza a Roxfortba!

M�r szembefordultam vele, k�r�en n�ztem a szem�be, mondtam.

Megpuszilta a homlokom, megfogta a kezem, elrakta a p�lc�t, k�zben Remus fizetett. Mindenki megindult az ajt�hoz, James m�g r�n�zett a f�rfira, aki azt mondta iszony� m�ly hangon:

   -  Tal�lkozunk m�g, James Potter!

Jamesre n�ztem, mert azt hittem visszamegy. Nem ment. Volt egy olyan �rz�sem az�rt nem, mert ott voltam �n is.