K�t nappal hamarabb hazaengedtek, mint Siriust, �gy lassan baktattam be a nagykapunk arra a csom� anyagra gondolva, amit be kell majd p�tolnom. S�hajtva indultam el a Griffend�l torony fel�. Ekkor m�g �r�k voltak. �pp kics�ngettek. �ssze is akadtam Lilyvel. Mind a ketten megtorpantunk. Egy percig n�zt�k egym�st, majd megsz�lalt. - Ostoba liba? - k�rdezte. Fels�hajtottam, gondoltam, hogy a kijelent�sem nem fog neki tetszeni. Ezek ut�n m�r csak az lepett meg, mikor a nyakamba borult. - Jaj, Mea... annyira sajn�lom! - Paff voltam. Erre nem sz�m�tottam. - Lily... - suttogtam rekedtes hangon. Elengedett. - Seg�tek neked bep�tolni mindent, �g�rem! - mondta k�nnyes szemmel. Pislogtam, mint hal a sz�razon. Azt�n elmosolyodtam. - K�sz�n�m... Mi van veled �s Jamesszel? - k�rdeztem. Les�t�tte a szem�t. - Megbesz�lt�k, de nem... - �rtem, m�g nem vette r� mag�t, hogy �jra vele j�rjon, de legal�bb megbesz�lt�k. Ekkor j�tt James �s Remus besz�lgetve. Mikor megl�ttak odarohantak hozz�nk. - Mea! - ki�ltott fel James, majd meg�lelt. Ek�zben neheztel� pillant�st vetett Lilyre, aki megint les�t�tte a szem�t. - Sirius? - K�t nap m�lva j�het ki – v�laszoltam. Mosolyogva b�lintott, majd kotor�szni kezdett a t�sk�j�ba. El�h�zott egy csom� jegyzetet. - �n sose szoktam jegyzetelni, de gondoltam nektek megteszem. K�nnyebb legyen felz�rk�zni. - K�sz�n�m – mosolyogtam. Ett�l kezdve �gy figyeltek r�m, �s t�r�dtek velem a k�vetkez� k�t napban, mintha porcel�nbaba lenn�k. �n meg �lveztem. Amikor megunom, majd le�ll�tom �ket. Most �lvezem, hogy lelki furdal�suk van. Gonosz dolog, tudom, de nekem tetszik. Az�rt alig v�rtam, hogy Sirius is meg�rkezzen. K�t nappal k�s�bb, naplementekor meg is t�rt�nt. �pp a parkb�l j�ttem visszafele, mikor valaki csukl�n ragadott. - Sirius! - ny�gtem k�ts�gbeesetten, �s megpr�b�ltam talpon maradva ut�na menni. - �llj meg! - Nem lehet, k�l�nben lek�ss�k! - mondta. Nem �rtettem mire gondol, �gy csak futottam ut�na, egyre magasabbra �s magasabbra, mikor el�rt�k a csillagvizsg�l� tornyot. Kimutatott az ablakon. Leesett az �llam. A naplemente csod�latos l�tv�nyt ny�jtott. Aranyl� sz�nekben pomp�zott a Fekete-t� alattunk, ahogy v�gigs�t�tt rajta. El�multam. Sirius h�tulr�l �tkarolt, �s fej�t a v�llamra tette. - Tetszik? - k�rdezte b�g� hangon. Olvadoztam. M�r csak az�rt is, mert ilyen esz�be jut. Ez�rt im�dom. Ki nem n�zn� bel�le az ember a romantik�t. - Csod�latos – suttogtam szinte k�nnyez� szemmel. Belecs�kolt a nyakamba, mire �sszer�zk�dtam. Im�dtam, amikor ezt csin�lta. Azt�n egy apr� puszit nyomott a m�sik oldalra is. - Amikor megl�ttam te jutott�l az eszembe, gondoltam, biztos tetszeni fog. Az�rt rohantam, hogy megtal�ljalak. M�g James�k is csak egy pillanatig l�ttak. - Pedig ez biztos j�t�kony lenne Lilynek �s Jamesnek. - Ne t�r�dj most vel�k – mosolygott. - Most csak mi ketten vagyunk – mondta. Elmosolyodtam �s megfordultam. A nap lebukott a horizont alatt. Megcs�koltam. Most m�g jobban �reztem, hogy szeret, mint eddig. - Te most teljesen bel�m vagy z�gva – jegyeztem meg kaj�n vigyorral. Erre megint megcs�kolt. - Az nem kifejez�s – suttogta. Lassan k�z a k�zben baktattunk le, majd indultunk el vacsor�ra a nagyterembe. Az el�csarnokban akadtunk �ssze a t�bbiekkel. - Akkor t�nyleg Sirius volt az a sz�guld� fekete folt – jegyezte meg Remus, miut�n kezet r�zott vele. - Jaja, csak volt egy kis dolgom – mondta, �s r�m kacsintott. - Mit csin�ltatok? - k�rdezte James. - Romantik�ztunk – v�laszoltam mosolyogva. - Naplement�t n�zt�nk a csillagvizsg�l� toronyb�l. - Oh, Tapi, nem is tudtam, hogy ilyen romantikus vagy! - mondta Peter. A t�bbiek is elvigyorodtak, Sirius s�rt�d�tten r�juk n�zett, mire James v�llon veregette. - Majd adhatn�l p�r tan�csot – mondta elkomorodva. - H�tha bej�nne Lilyn�l... - M�g nem b�k�ltetek ki? - Nem, m�g nem. Nem �rtem mi baja, pedig m�r megbesz�lt�k. - Majd m�g egyszer leidi�t�zom, �s k�sz... - mondtam. Erre mind elmosolyodtak, Sirius pedig hozz�m hajolt, majd valamit a f�lembe s�gott, amit�l teljesen elv�r�s�dtem. - Ajaj, mir�l sugdol�zol, Tapi? - Semmi olyanr�l, amihez k�z�d lenne, �gas – mondta. - Ebben egyet �r�nk – motyogtam, majd hasba �t�ttem Siriust. - Ilyet ne itt t�rgyaljunk meg! - Ki mondta, hogy meg kell t�rgyalni? - k�rdezte kaj�n vigyorral az arc�n. Felh�ztam az orrom, �s fak�pn�l hagytam. Kiv�telesen nem j�tt ut�nam. Nem is besz�lt�nk m�snap reggelig. M�r kezdtem megijedni, hogy megs�rt�d�tt, mivel este a klubhelyis�gben is egyb�l felment, nem is sz�lt hozz�m, j� �jt puszit se adott. Reggel direkt kor�n keltem, hogy megv�rjam. J�tt is, �s el is ment mellettem. K�sz�n�s n�lk�l... Paff... �n t�nyleg... t�nyleg azt hittem, hogy a kapcsolatunkat nem rombolhatja le ilyen kis semmis�g... De most... M�ly csal�d�st �reztem. Vagy csak j�tszik velem? Vagy dobott? Most mi van? Pedig �n �reztem, hogy szeret... �n tudom, hogy szeret! S�hajtva mentem le ut�nuk, el is felejtettem megv�rni Lilyt. M�sik �ton mentem, hogy hosszabb legyen, de nem gondoltam, hogy ennyire. M�r csak t�z perc volt a reggelib�l, mikor gondolataimb�l felocs�dtam. Elindultam h�t el�re a nagyterembe, mikor Lucius l�pett mell�m. - Szia, kedves – mondta b�g� hangon. Megtorpantam. Egy j� ideje nem sz�lt �gy hozz�m. - Tudod, sok�ig tartott, de v�gre lenyeltem a b�k�t. M�g mindig tetszel. - Ez nagyon kedves t�led, Lucius – mondtam. Megfogta a kezem. Ebben az idegi �llapotban csak ez kell nekem. Elcs�b�t, �s �r�kre �sszeveszek Siriusszal. - De, �n most, mint tudod Siriusszal j�rok... - Tudom, de h�t b�rmikor dobhatod azt a fafej�t... - Aha – ny�gtem k�ts�gbeesetten. - De az a helyzet, hogy nem akarom, mert szeretem – v�laszoltam. - Nevets�ges – morogta, majd megszor�totta a kezem. - Malfoy eressz el! - ki�ltottam r�, majd megpr�b�ltam a kezem kih�zni az �v�b�l. - Eressz! - sik�tottam. - Nem! - mondta, majd meg akart cs�kolni, de akkor... egy �tok telibe tal�lta. Sirius �llt a folyos� v�g�n, majd gyilkos tekintettel, kivont p�lc�val elindult Lucius fel�. - Hogy mer�szelsz kezet emelni a bar�tn�mre?! - d�h�ng�tt. Min� megnyugv�s, m�g a bar�tn�je vagyok. Kicsit h�tr�bb l�ptem. Egy �jabb �tokkal elk�b�totta, majd hozz�m l�pett. - J�l vagy? - k�rdezte. Egy pofonnal v�laszoltam, mire az arc�hoz kapott, �s megszeppenve n�zett r�m. - Ezt mi�rt kaptam? - k�rdezte. - Tudod te azt j�l – sziszegtem, majd megfordultam, �s �jra fak�pn�l hagytam. De most ut�nam sietett. - Jaj, Mea ne csin�ld m�r! - megfogta a kezem, majd maga fel� ford�tott. Kiskuty�s tekintettel n�zett r�m. - Ne haragudj! - Nem k�sz�nt�l, csak elment�l mellettem! - Fak�pn�l hagyt�l tegnap! - v�laszolt, de m�g mindig aranyos tekintettel. A szemei k�ny�r�gtek a megbocs�jt�somra. Tudtam, hogy nem sok�ig fogom b�rni, de t�rtem, am�g lehetett. K�zben k�zelebb l�pett, �s a keze is m�r a derekamn�l volt, de m�g mindig d�h�sen n�ztem r�. - Este se k�sz�nt�l el – mondtam. - Na, szerelmem! - k�sz. Ezt �gy m�g sose mondta. - Szeretlek, im�dlak, bolondulok �rted! Csak... kicsi b�ntet�s neked is j�r... - Egy l�ny fak�pn�l hagyhat t�ged, de ez�rt te nem b�ntetheted! �rtetted? - Igen! - mondta, majd mag�hoz h�zott �s megcs�kolt. Szent a b�ke! D�lut�n �n r�naismeretre mentem, mert �rdekelt, addig a t�bbieknek lyukas �r�juk volt. �ppen visszafel� j�ttem, mikor valaki elkapott a folyos�n, sz� szerint. Elrabolt. A sz�jamra tette a kez�t, lefogta az eny�imet, majd elr�ngatott valami �res terembe. Nem l�ttam ki az. Harcoltam, pr�b�ltam szabadulni, de nem tudtam. Azt�n le�ltetett egy sz�kre, megk�t�z�tt, bek�t�zte a szemem. Azt�n ajt� csap�dott. Egyed�l maradtam. Nem tudtam megsz�lalni, nem l�ttam. Nem tudtam tudatni senkivel, hogy hol vagyok. �s ez egy kicsit zavarni kezdett m�r a harmadik m�sodpercben. Megpr�b�ltam hangot kiadni. Leesni a sz�kr�l, recsegni, vagy b�rmi... Szerencs�re j�l j�rtam. Valaki benyitott. - Ki zajong? - k�rdezte. - Mea! - L�pteket hallottam, majd valaki levette a szememr�l a k�t�st. Lucius volt az. Elv�gta a k�teleket, majd fel�ll�tott. - Mi t�rt�nt? - Valaki elrabolt – mondtam. - Oh... ki? - Nem tom... v�letlen nem te? - k�rdeztem k�v�ncsian, mire s�rt�d�tten fel�llt, �s elment. Vajon igaz a s�rt�d�s, vagy csak megj�tssza a szentem? Ekkor valaki h�tulr�l der�kon ragadott, de mivel a rabl�s �lm�nye m�g bennem volt sik�tottam egyet, �s fejbe v�gtam. Majd mikor megl�ttam ki az a sz�m el� kaptam a kezem. Sirius f�jdalmasan d�rzs�lgette a fej�t, majd s�rt�d�tten r�m n�zett. - Mi rosszat tettem? - k�rdezte. - Vagy csak vissza akarsz juttatni a Mung�ba? - �n... - vettem egy m�ly leveg�t, felk�sz�ltem d�h�s kirohan�s�ra, majd elmondtam, hogy mi t�rt�nt. H�t j�l sz�m�tottam. Tombolt a d�ht�l. - Meg�l�m Malfoyt – sziszegte. Megfogta a karj�t, majd hozz�b�jtam. - Nyugi, �des – mondtam neki, majd megsimogattam az arc�t, de mivel erre sem nyugodott le s�rt�d�tten elh�z�dtam. - Nem is biztos, hogy � volt! - Mellette �llsz? - horkant fel. Most m�g s�rt�d�ttebb lettem, mire megenyh�lt. Meg�rezte a kit�rni k�sz�l� vihart. - Az nem baj... - mondta gyorsan, majd egy puszit nyomott az orromra. -T�nyleg nem? - k�rdeztem, de hideg volt a hangom. Erre �t�lelt, majd adott egy puszit az arcomra, majd a nyakamra, majd az ajkaimra. - Nem, t�nyleg nem... - Na l�tod – mondtam neki. - Zseni vagyok. - Mire gondolsz? - k�rdezte. - M�r nem vagy d�h�s – mondtam, �s r�ny�jtottam a nyelvem. Erre elmosolyodott, majd m�g egy cs�kot adott. - Zseni vagy – s�hajtott, majd elindultunk. Ett�l kezdve egy percre sem hagyott magamra. Minden �r�ra elk�s�rt, �s mindig v�rt r�m. Hopp�, v�delem alatt �llok, de j�... Csakhogy... mennyi ideig ker�lhet� el, hogy Sirius ne tal�lkozzon Luciusszal? Semennyi... - Malfoy! - horkant el. Ijedten megragadtam a kez�t, de kit�pte, �s elindult Lucius fel�. A folyos�n �ll�k meg�lltak �s k�v�ncsian n�zt�k mi t�rt�nik. Lucius meg�llt, majd csod�lkozva n�zte Siriust. - Mi bajod van, Black? - k�rdezte. - Elraboltad Me�t? - k�rdezte. Odarohantam, majd megragadtam a p�lc�t tart� kez�t. - Nem � volt... legal�bbis nem biztos! - mondtam, majd k�z�j�k �lltam. - Sirius higgadj le, k�ny�rg�m! - Nem... biztos � volt – sziszegte. - �s ez�rt most meg�l�m! - Sirius, ha meg�tkozod, k�zt�nk v�ge! - mondtam hat�rozottan, mire megtorpant, �s d�bbenten n�zett r�m. - Nem mondod komolyan – suttogta. Vettem egy m�ly l�legzetet. - De igen... - H�t ennyit a pici Sijiusj�l – g�gy�gte Lucius. Az �tok �gy suhant el az arcom mellett, mint egy vill�m, �s tal�lta telibe a fi�t. Siriusra n�ztem, � meg r�m. Mindenki fesz�lten hallgatott, m�g Lucius se nyekkent meg. - Megmondtam – mondtam halkan. - Mea... - Hallhattad, �n mondtam – suttogtam, megfordultam, majd k�nnyekkel k�zdve elindultam visszafele a folyos�n. Ut�na j�tt. - Mea, k�rlek! - fogta meg a kezem. Nem szor�totta meg, csak gyeng�den fogta. - K�rlek... - Nem... Sirius, �n mondtam... - Hozz�m hajolt �s megcs�kolt. - Ez �gy nem j�, �gy sose fogsz r�m hallgatni... - Adj egy es�lyt, k�rlek. Egy es�lyt k�rek... - Nincs t�bb ilyen... Rendben, am�g nem bizony�tjuk, hogy Lucius... - Rendben, nem �tkozom meg! - mondta, majd �jra megcs�kolt. - De nincs v�ge ugye? Szeretsz m�g? - olyan k�ts�gbeesetten k�rdezte, hogy elnevettem magam, majd hozz� b�jtam. Erre megnyugodott. Egy �jabb v�ls�gon vagyunk t�l...