Hajnali hat �ra van, �s csak forgol�dok az �gyban. Nem �rtem, mi bajom van, de m�r kezd elegem lenni. Vagy tizedszerre fordulok meg, �s vagy hetedszerre r�gok bele a falba. ����cs! M�r megint!
- A rohadt �letbe! – Hopsz. Ezt hangosan kimondtam?
- He? Mi? �g a Roxfort? – ugrott fel F�regfark. K�b�n k�rben�zett, majd „holtan” visszaesett. J� �jt!
- Ej, �gas! Tal�n Evansszel �lmodt�l? – k�rdezte Tapi.
- K�m�lj a h�lyes�geidt�l, haver!
- �n is szeretlek… - vetette oda, azt�n kifordultam, �s mivel m�r �gy is az �gy sz�l�n fek�dtem, lev�g�dtam a f�ldre. Ennyit a form�s kis popsimr�l… R�ad�sul az �jjeli l�mp�t is levertem, ami a fejemen landolt. Csillagokat l�tok…!

- �gas! H�! �gas! – Sz�net. – ���. Evans haldoklik…!
- Mi? Hol? Mikor? Hogyan? Mi�rt? – �ltem gyorsan fel, �s majdnem lesm�roltam Tapit, de szerencs�re „csak” a fej�nk koccant. H�trad�ltem, mik�zben a fejem fogtam, de valaki elkapott.
- H�! �llj csak meg! Nehogy m�r lefejeld a szekr�nyt is! – hallottam Remus hangj�t olyan k�zelr�l, mintha a f�lembe ord�totta volna.
- Halkabban Holds�p, halkabban! – motyogtam, �s d�rg�ltem a fejecsk�met. Ek�zben valaki felh�zott �s valami puh�ra nyomott. Ja, az �gyamba.
- Ok�, �gas, van k�t �r�d, hogy kiheverd ezt a kisebb agyr�zk�dtat�st! – sz�lt Tapi.
- Mi�rt csak kett�? – ny�gtem fel.
- Mert m�g fel kell k�sz�lni a meccsre… - mondta, �s mikor k�rd�n r�n�ztem, hozz�tette: - …lelkileg… - Mindent tud� pillant�st k�ld�tt, �n meg d�nny�gtem egy ah�t.

P�r �r�val k�s�bb ki is m�sztam sikeresen az �gyb�l, �s m�g fel is tudtam �lt�zni! Nagy kunszt, mi? No de ezzel nem dicsekedtem el csapatomnak, meg rem�nykedtem, hogy Sirius is hallgatott, �s nem k�rt�lte sz�t a reggeli incidenst. A csapatom tagjai k�kadtan �ltek az asztaln�l, �s r� se n�ztek a kaj�ra. Na j�, nem mindenki! Sirius pr�b�lt �letet vinni a t�rsas�gba Hestia �s Kate seg�ts�g�vel, �m nem mentek valami sokra. Persze, Frank egyb�l felvillanyoz�dott, mikor Alice megjelent…

�n is ilyen �llapotban lenn�k, ha Lily megjelenne. Tal�n beugrok hozz�, hogy adjon egy kis er�t. Rem�lem, beengednek azok az undok n�v�rek. Alig van p�r h�t, sz�val, ha erre hagyatkozok, biztosan beengednek.
- Mi ez a ny�g�ss�g, emberek? – k�rdeztem, �s le�ltem Hestia �s Sirius k�z�.
- Semmi – felelte Sturgis, �s vill�j�val belekavart abba az iz�be a t�ny�rj�ba, ami �gy n�zett ki, mint az a z�ld l�tty, amit a hasukon kellett cipelni�k. Sz�vder�t� l�tv�ny, azt meg kell hagyni.
- Na figyeljetek ide! – hajoltam k�zelebb, mire a t�bbiek is �gy tettek. – Most elmegyek Lilyhez, �s mire vissza�rek, mindannyian – mutattam r�juk – legyetek a klubhelyis�gben teljes nyugalomban. A stresszeteket z�rj�tok be egy kis l�dik�ba! – kacsintottam r�juk, �s vigyorogva felkeltem.

�t perccel k�s�bb m�r egy nagy csokor v�r�s r�zs�val t�rtem be a gyeng�lked�re, mivel id�k�zben r�j�ttem, hogy m�jus 24-e van, azaz Lilyvel ma vagyunk �t h�naposak. Tudom, tudom! A pasik el szokt�k felejteni az ilyen jellegzetes napokat, de �n nem vagyok �tlagos pasi… teh�t, eml�kszem az ilyen apr�s�gokra is!

Az ajt� nyikordult egyet, mikor bel�ptem rajta. Hm. Piton nem volt m�r a gyeng�lked�n, egyed�l Lily fek�dt a szok�sos �gy�ban, �s olvasott, az �j n�v�rke pedig egy szekr�nyben pakol�szott.
- �, Mr. Potter! Nem j�tt t�l k�s�n? – k�rdezte g�nyosan.
- �nnek is sz�p j� reggelt! – k�sz�ntem nagy vid�man, �s le�ltem Lily �gya sz�l�re, aki azon nyomban letette a k�nyv�t, �s �rgus szemekkel figyelt r�m.
- H�t te?
- Ezt neked hoztam – ny�jtottam �t a csokrot.
- Nekem?
- Boldog �th�napot! – A kis dr�g�mnak leesett mir�l van sz�, �s �tvette, majd karj�val mag�hoz h�zott �s forr�n megcs�kolt.
- Miss. Evans, ne er�ltesse meg mag�t!
Lily belevigyorgott a cs�kba, var�zsolt egy v�z�t, majd belerakta a vir�got.
- Nem fognak elhervadni – tettem hozz�. Lily felvonta szem�ld�k�t, �s �gy n�zett r�m, mintha egy �r�lt lenn�k. – Megb�v�ltem �ket, hogy addig vir�tsanak, �s pomp�zzanak, m�g a szerelm�nk �l. Nekem is van egy.
- Szeretlek – suttogta, miut�n megem�sztette a hallottakat.
- Megk�rem Mr. Pottert, hogy t�vozzon! Miss. Evansnek pihen�sre van m�g sz�ks�ge! – sz�lt szigor�an a n�v�rke.
- Makk eg�szs�ges vagyok! – jelentette ki Lily.
- Aha. Ez�rt volt rosszul az �jjel?
- Azokt�l a h�lye l�tty�kt�l van a rosszull�t! – d�rrent fel. Kezdem elveszteni a fonalat…
- Szerintem, Lily, a n�v�rk�nek van igaza. V�g�l is, � tudja, mit csin�l…
- Rendben. Ennyit arr�l, hogy mi a fontosabb neked a k�ls� �s az �sz k�z�tt!
- Na de Lily! – n�ztem r� kig�vadt szemekkel.
- �, ha m�r itt tartunk, mit csin�lsz a Roxfortban, m�g �n itt punnyadok? – szegezte nekem a k�rd�st.
- Ha m�r itt tartunk: h�s�get fogadtam �s nem vaks�got!
- Igen? Rendben – felelte duzzogva.
- El�g legyen, Lil! – sz�ltam r� megunva a hisztit. - Mi�rt akarsz m�ris �sszeveszni? Legyen m�r veszeked�smentes ez a nap. �s att�l m�g, hogy nem neked van igazad, nem jelenti azt, hogy m�st szeretek, vagy hogy megcsallak, esetleg, hogy nem szeretlek. Ok�?
- Ok�.
- Ne pukkadj m�r, sz�vem! – h�ztam magamhoz, �s adtam egy puszit homlok�ra. – Naaaa! Szeretlek.
Semmi v�lasz.
- Szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek... – Nagy leveg� v�tel. – Sz…
- Elhiszem – mosolyodott el. – �s �n is.
- Legy�l j�! – b�cs�zom. - �s szor�ts a mai meccsre!
- Te leszel a legjobb! – kacsintott, �s m�g utolj�ra mag�hoz h�zott. Utolj�ra? Miket besz�lek �n?! Csak addig utolj�ra, m�g nem tal�lkozunk ma!

Gyorsan elk�sz�ntem, �s mivel el�gg� elh�z�dott az id�, rohanva tettem meg az utat a klubhelyis�gig. A K�v�r D�m�n�l m�r lelass�tottam, �s kif�jtam a leveg�t.
- Jelsz�?
- Olvadoz� B�borka!
- Hol? – k�rdezett vissza Miss. R�zsasz�n Malacka.
- A jelsz� ez! – feleltem inger�lten.
- Ja, t�nyleg – kapott a fej�hez. – Azt hittem, a bar�tn�mre gondolsz…
- Ok�-ok�, most m�r beenged, vagy holnapig itt kell szobroznom?
A portr� kiny�lt, �n bementem, �s m�g hallottam a D�ma hangj�t:
- Ezek a mai fiatalok, milyen szemtelenek…! Bezzeg a mi id�nkben…!
Bla-bla. L�ri-f�ri. Akkor is ez volt, csak akkor � volt a fiatal, �s neki kellett elviselnie az �regek zagyv�l�s�t.
- Mi tartott ennyi ideig, dr�ga �gas? – faggatott Sirius, amint bel�ptem.
- Nem �rdekes. A K�v�r D�m�val volt egy kis besz�lget�sem – v�laszoltam ironikusan.
- ���, ma mindenkit szek�l – vetette oda f�lv�llr�l Sirius. J� tudni…
- Ne h�zd fel magad ilyen apr�s�gokon! – nyugtatott Hestia, mikor le�ltem mell�.
- Nem ez miatt vagyok ilyen ny�g�s!
- Csak nincs valami k�ze Evansnek? – k�rdezte Tapi.
- Lilynek! – sz�ltak er�lyesen a csapat tagjai. Eh…
- De igen, k�ze van… - n�ztem fel Siriusra, aki egy „Na ugye, hogy megmondtam” pillant�st k�ld�tt mindenki fel�.
- �s mi van a kisasszonnyal? – �lt le el�nk bar�tom.
- �pp ez az! Nem tudom… Olyan…olyan… - kerestem a szinonima sz�t�ramban a megfelel� sz�t, de csak eddig jutottam - : …furcsa volt… - D�bbent tekintetek vettek k�r�l. Ilyet is ritk�n hallani az �n sz�mb�l!
- Hogy-hogy? – k�rdez�sk�d�tt tov�bb Tapmancs. – Tal�n r�d vetette mag�t, �s megfeledkezett a k�nyvekr�l?
- Pofa be, Sirius! – csapott le r� Hestia, �s egy b�b�jjal beragasztotta a sz�j�t.
- �hmsskpf! – pr�b�lkozott Sirius.
- Igen, Black, hogyne Black! – v�laszolgatott k�szs�gesen Hestia. – Visszat�rve az eredeti t�m�ra! Mi t�rt�nt?
- Mindegy. Gyer�nk kviddicsezni! – mondtam fel�llva, mire az eln�m�tott arca hirtelen felder�lt. Vajon mi�rt? – Haszn�ljuk ki az utols� alkalmat… - Ahogy ezt kimondtam, mindenki elhallgatott, �s r�d�bbentek, hogy t�nyleg az utols� edz�s. Azt�n m�r nem lehet egy�tt ez a kis csapat…