M�rcius 3. Kedd, este h�t:

V�gre elolvadt a h� �s kis�t�tt a nap, b�r a szabadid�nket �gy sem t�lthett�k nagyon a parkban, mert n�ha esett az es�, meg tanulni kellett a k�zeled� vizsg�kra. Sz�rny� ez a hiszti �s, ha a bar�tn�d egy str�ber (bocs Lil), akkor nincs menekv�s.

R�ad�sul itt voltak ezek a brazil emberk�k is. M�r kezdem nagyon unni a fej�ket! Minden edz�sen ott b�mulnak, a klubhelyis�gben tobz�dnak �s az a Juan-Pablo Picasso vagy ki szemmel l�that�an r�startolt Lilyre! Pedig p�rszor m�r pr�b�ltam tudatos�tani, hogy � az �n bar�tn�m, de �gy l�tszik, nem fogta az ad�st. Azt�n ma betelt a poh�r. �ppen a vacsor�mhoz fogtam hozz�, amikor l�ttam, hogy Don Juan Cortez bel�pett a Nagyterembe, oldal�n Lilyvel, aki persze nem repesett a boldogs�gt�l (rem�lem) �s azt�n Don Juan letapizta a bar�tn�met! Az �n bar�tn�met! Persze Lily azonnal lekevert neki egy hatalmas pofont. �n meg lecsaptam a vill�m az asztalra �s d�h�sen f�jtatva indultam el az ajt� fel�. Bizony�ra a t�bbiek is hallott�k a pofon csattan�s�t, mert hirtelen mindenki az ajt� fel� n�zett.
- H�, �gas! – l�pett el�m Sirius. – Ne balh�zz!
- Engedj el! – mordultam r�, �s folytattam utamat Don Juan fel�. Mikor oda�rtem, az csak g�nyosan mosolygott r�m.
- James – l�pett fel�m t�tov�n Evans.
- Te bent maradsz – mondtam neki – te pedig kij�ssz – l�ktem ki az ajt�n a brazilt.
- Ugyan m�r Dzs�msz b�r�t�m! Ne k�pd fel � vizet ennyire. �rt az eg�szs�gnek – mondta g�nyosan.
- J�l figyelj, mert utolj�ra mondom el – ragadtam meg a gall�rj�t – Evans az �n bar�tn�m! Ha m�g egyszer, egy ujjal is hozz��rsz, elt�r�m a kezed! – sziszegtem d�h�sen az arc�ba.
- Potter – csattant f�l m�g�ttem McGalagony hangja. – M�gis mi folyik itt?
- Semmi tan�rn� – engedtem el Juan gall�rj�t – csak figyelmeztettem brazil bar�tunkat egy-k�t dologra.
- Ne higgyen neki, tisztelt pr�fessz�re! Ez �z �l�k h�l�l�s�n megfenyegetett!
- Gy�va f�reg! – ugrottam volna neki, de egy er�s k�z visszafogott.
- �gas, nyugi! Ne csin�lj m�g nagyobb balh�t – nyugtatott Sirius.
- Ez egy d�h�ng� �r�lt! – mutatott r�m. – Nem �rdemes � v�r�zsl� n�vre!
- Te rohad�k! – indultam meg �jra, de Sirius lefogott. Egyik kez�vel h�traszor�totta mindk�t karom, a m�sikkal h�tulr�l elkapta a nyakam.
- Mr. Black, k�rem, nyugtassa le a bar�tj�t. Potter, h�sz pont a Griffend�lt�l, Mr. Cortez, maga velem j�n – z�rta le a vit�t McGalagyony Amikor elt�ntek a folyos� v�g�n Sirius v�gre elengedett.
- Mi�rt nem hagytad, hogy beverjem a k�p�t? – ord�tottam.
- Ki akarod magad r�gatni? Gondolkozz m�r el! Ezek nemsok�ra �gyis elmennek. Meg�rn�?
- �s addig n�zzem t�tlen�l, hogy ez a mocsok folyton fl�rt�lget a bar�tn�mmel?
- Figyelj m�r r�m �gas, Evans nem h�lye! Szerinted, ha tetszene neki ez az alak, akkor f�lpofozta volna? Nem! �s k�l�nben is, Cortez minden csajra nyomul! Ne foglalkozz vele! Evans veled van, �r�lj neki! Nem kell k�l�n f�lt�kenys�gi jeleneteket csapnod. Az senkinek sem tesz j�t! Ellenvet�s? – �lt le mell�m a l�pcs�re. Nem sz�ltam semmit, mert Siriusnak igaza volt. – Jaj, de szeretem, amikor igazam van. Na gyer�nk, menj�nk vissza, mert �hes vagyok. Te meg menj oda Evanshoz, t�rden �llva esedezz a megbocs�t�s��rt, azt�n sm�rold le, vagy mit tudom �n. Na gyere haver – borzolta �ssze a hajam �s elindult vissza a Nagyterembe.

*

M�rcius 4. F�l tizenegy, �tv�ltoztat�stan:

- J� napot! K�rem, �ljenek le, ha lehet cs�ndben. Mr. Black, k�pje ki azt a r�g�gumit… �s ne forgassa a szemeit, ha k�rhetn�m. K�sz�n�m. Mai �r�nkon a metamorfm�gusokr�l lesz sz�, �s term�szetesen elkezdj�k az emberi transzform�ci�kat is. Vegy�k el� a felszerel�st �s hegyezz�k a f�l�ket – kezdett bele McGali az �r�ba. Komolyan nem �rtem, hogy b�r olyan gyorsan magyar�zni, ez m�r term�szetellenes. R�ad�sul ez az elm�leti r�sz annyira unalmas, hogy majdnem lefejeltem a padot. �s akkor… Van p�r el�nye annak, hogy �v elej�n McGalagony Lily mell� �ltetett. P�rgess�k fel kicsit ezt az �r�t.

K�rben�ztem, mindenki k�rm�lt. Gyorsan kezembe vettem a penn�mat, azt�n… gonosz vigyor. Evans a jobboldalamon �l, h�l’ Isten. Jobb kezet le az asztal al�, balk�zbe penna, (ilyenkor �ldom a sorsot, hogy balkezes vagyok) igen, Evans tal�rja kiv�telesen nincs �sszegombolva, ezaz! K�vetkezett a t�k�letes p�kerarc… �s a kezem hirtelen Lily combj�n landolt. Az eml�tett kez�ben meg�llt a penna, de nem n�zett r�m. Kezemmel v�gigsim�tottam Evans combj�n, �s kicsit megmarkoltam.
- Khm – meredt a pergamenj�re Lily, �s arc�n megjelent egy kis p�r. J�! M�g mindig faarccal n�ztem el�re, kicsit lejjebb cs�sztam a padban, a kezemet is lejjebb cs�sztattam, �s igen! Megtal�ltam a szoknya szeg�ly�t. Bevallom, nagyon ideges�tett, hogy ott van, ez�rt… a tenyerem sz�pen becsusszant a szoknya al� �s v�gigsim�tott a csupasz b�r�n. Reakci� a m�sik f�l r�sz�r�l: szapor�bb leveg�v�tel, l�ngol� arc. R�szemr�l: szem�ld�kfelvon�s �s egy gonosz vigyor volt.
- …vegy�k el� a k�nyveiket, n�zz�k meg a helyes p�lcamozdulatot �s mehet a hajsz�nez� b�b�j – magyar�zott tov�bb az �reg, �n pedig �szrev�tlen�l folytattam tov�bb a „m�k�t”. Vagyis majdnem �szrev�tlen�l…
- Teh�t k�nyv k�tsz�ztizedik oldal, Mr. Black k�t pont a Griffend�lt�l. Ha megl�tom, hogy m�g egyszer pap�rgalacsinokat dob�l Mr. Trent haj�ba b�ntet�munk�t kap – arcizmaimnak ezek ut�n m�r nem tudtam parancsolni, id�tlen�l vigyorogtam, hogy az �reg mindent kisz�r csak engem nem… vagyis… - �s Mr. Potter, ha k�rhetn�m, ne az �n �r�mon ny�lk�ljon a bar�tn�je szokny�ja al�. T�z pont a Griffend�lt�l. – Basszus! Ekkora �g�st.
- Khm – ny�gtem ki, kezemet gyorsan visszatettem a padra. Evans egyre lejjebb �s lejjebb h�z�dott a padban, k�r�l�tt�nk halkan kuncogott az oszt�ly, Sirius halkan f�ttyentett.
- �ra ut�n itt maradnak mindketten – szor�totta �ssze a sz�j�t, majd tov�bb magyar�zott. Az utols� t�z percben mindenki a hajsz�n�t pr�b�lgatta v�ltogatni. Megjegyzem gusztustalanul n�zek ki sz�k�n…

�ra ut�n:

- Teh�t, nem is tudom, hogy mit mondjak, erre a min�s�thetetlen viselked�sre. Miss. Evans, mag�t�l f�leg nem ezt v�rtam el!
- �n…
- Tan�rn�! ���, sz�val szeretn�k eln�z�st k�rni. Nem tudom, mi �thetett bel�m – �h, dehogynem. Csak az unalom… - T�bbet nem fordul el�! Minden az �n hib�m – v�gtam nagyon b�nb�n� arcot.
- Rendben van Potter, a bocs�natk�r�st elfogadom, de a b�ntet�st�l nem tekintek el. Var�zslat n�lk�l feltakar�tja a negyedik emelet, harmadik folyos�j�t. Most mehetnek.

Nagyterem, eb�d:

- Neked teljesen elment az eszed? – esett nekem Lily, ahogy kil�pt�nk a teremb�l.
- Unatkoztam – mondtam t�rgyilagosan, azt�n l�ttam, hogy kezd vadulni az arckifejez�se, ez�rt m�g hozz� tettem – de, ahogy eln�ztem, nem ellenkezt�l.
- �n… �n… - h�pogott.
- Igen? Te? Fogadjunk, hogy valamennyire �lvezted a helyzetet – �lltam meg a Nagyterem ajtaja el�tt keresztbe font k�zzel �s nekid�ltem a falnak. R�n�ztem. El�ttem �llt, als� ajk�t beharapta �s az arcsz�ne lassan vetekedett a hajsz�n�vel. – Hallgat�s, beleegyez�s – n�ztem a szem�be.
- Olyan gonosz vagy – mondta halkan.
- Tudom – l�ktem el magam a falt�l �s adtam neki egy puszit �s k�zenfogtam. – Na, menj�nk kaj�lni, mert �hen halok – s�hajtottam sz�npadiasan �s bel�pt�nk a terembe.
- �h, itt j�n a mi kis huncutunk – n�zett f�l a t�ny�rj�b�l Sirius, amikor le�lt�nk az asztalhoz. – Mond csak pajt�s, mi�ta vagy ilyen perverz? – k�rdezte cseveg� hangon. Megvontam a v�llam �s szedtem a m�zes must�ros csirk�b�l. �ppen neki kezdtem volna, amikor meghallottam Cortez hangj�t.
- Lili, kedvesem! V�gre h�gy l�tl�k! M� este r��rsz? G�ndolt�m, elh�vn�lak egy kellemes v�csor�ra, �s elm�gy�r�zhatn�l nekem n�h�ny b�jit�lth�n p�ld�t. �gyis p�r n�p �s h�z�megyek – mondta szenvtelen�l �s �tny�lt az asztal f�l�tt, hogy megszor�tsa Lily kez�t. Mindenki v�szesen n�zte, hogy �sszeroppantottam a poharat a kezembe �s az asztalr�l mindent lesodorva r�ugrottam erre a rohad�kra. Azt�n talpra r�ngattam �s nekil�ktem a falnak. A h�tam m�g�tt mozg�st �rz�keltem, de nem �rdekelt.
- Elsz�rtad a lehet�s�get Cortez. Tegnap m�r elmondtam neked, Evans az �n bar�tn�m, �s most v�dd magad! – r�ntottam p�lc�t �s l�ptem t�volabb.
- Elfog�dom � kih�v�st, Potter, de p�rb�j�zzunk �gy, minth �seink! – mutatott egy p�nc�l lovag kardj�ra.
- Rendben! – tettem el a p�lc�m, �s �n is a p�nc�lhoz l�ptem. Egyszerre h�ztuk ki a kardot. A Nagyterembe minden di�k megk�v�ltem n�zett, a tan�rok akkor �rtek oda.
- M�gis mit jelentsen ez? Azonnal tegy�k le a kardokat, mind a ketten! – l�pett k�zbe McGalagony.
- Att�l tartok Minerva, ha akarn�k se tudn�k letenni a kardokat – l�pett ki a t�megb�l Dumbledore. – A kobold, aki kov�csolta, megb�v�lte �ket, hogy egy tisztess�ges p�rbajkih�v�sn�l �s annak elfogad�sakor ne lehessen visszakozni.
- De…
- Nyugi Lily, nem teszek benne nagy k�rt, csak egy kicsit �tszabom a k�p�t – vetettem oda neki. A t�bbiek h�tr�bb h�z�dtak, a tan�rok agg�dva t�rdelt�k a kez�ket, egyed�l Dumbli �cs�rg�tt a tan�ri asztalon, der�sen l�b�lva a l�b�t. Komolyan ez az ember kiakaszt. F�lvett�k az alap�ll�st �s Cortez t�madott. H�r�tottam… Azt�n csak a k�t kard cs�rren�s�t lehetett hallani. Cortez f�lugrott az asztalra, �gy csak a lebben� tal�rja sz�l�t v�gtam sz�t.
- Sz�p v�g�s, Potter! – mondta �s levette mag�r�l a haszn�lhatatlan k�penyt. Alatta csics�san h�mzett z�ld inget �s nadr�got hordott, de t�ny, hogy �gy sokkal f�rg�bben mozgott, mint a nagy tal�rban. Az asztalon h�tr�ltam a kardja el�l, amikor hanyatt v�g�dtam a h�sos t�lban. Cortez lecsapott, �n az utols� pillanatban h�z�dtam f�lre, �gy nem a l�bamat, hanem a tal�romat szegezte az asztalnak. Megszabadultam a tal�rt�l, f�lgy�rtem az ingujjamat �s t�madtam. A kardok egyszerre cs�rrentek, de egyik�nk sem tudta lenyomni a m�sikat. Ekkor h�zott be egyet Cortez. Szerencs�re nem estem el, de �reztem a v�r �z�t a sz�mban. F�j! Azt hiszem kilazultak a foggy�kereim. A brazil leugrott az asztalr�l �n ut�na vet�dtem. A kardok kirep�ltek a kez�nkb�l. Cortez megint �k�llel t�madott, �s am�g �n megcsod�ltam a csillagokat, a rohad�k felpattant �s rohant volna a kardj��rt, de egy �gyes r�g�ssal kibuktattam. Csak �gy csattant a k�padl�n. A kardomhoz ugrottam �s Cortez nyak�nak szegeztem.
- Nocsak – zih�lta a f�ld�n fekve – tartogatsz m�g meglepet�seket… J�! Gy�zt�l, Potter, gratul�lok – ny�jtotta a jobbj�t. �rdekes m�don hangj�ban m�r nyoma sem volt az akcentusnak. Ledobtam a kardot, �s vonakodva b�r, de kezet fogtam vele �s f�lseg�tettem a f�ldr�l. Biccentett m�g egyet, azt�n lel�pett. A t�meg meg�l�nk�lt, mindenki elkezdett besz�lni, azt�n vagy vissza�ltek enni, vagy kimentek a teremb�l. Dumbli csak somolygott �s folytatta a kaj�l�st, McGali szemforgatva t�vozott. Sirius egyb�l nekem esett a h�lye sz�veg�vel, de stopot intettem neki a kezemmel, hogy v�gre kif�jhassam magam. N�h�ny perc m�lva �reztem, hogy lassul a sz�vver�sem, a l�gz�sem is norm�lis lett, ekkor intettem Siriusnak, hogy folytassa.
- Tudod �gas, te nem vagy �p esz�. S�t komolyan mondom, ez m�r beteges, elfajzott, gy�gy�thatatlan idi�tas�g, de ez�rt szeretlek te kis t�rpe – borzolta �ssze a hajam. K�rben�ztem, Evans lehajtott fejjel �lt Pinky mellett az asztal m�sik v�g�n. �sszer�ndult a gyomrom. Elindultam fel�, k�zben a k�zfejemmel gyorsan let�r�ltem a v�rt a sz�m sark�b�l.
- Lily? – k�rdeztem t�tov�n.
- Most hagyj b�k�n, James – mondta a t�ny�rj�nak.
- De…
- K�rlek sz�pen – suttogta. J�l van, gondoltam �s elindultam kifel�. �tk�zben p�ran m�g odaki�ltottak egy-egy „Sz�p volt, Pottert!”.

D�lut�n �t, H�l�:

Eb�d ut�n r�gt�n a Griffend�l toronyba mentem. Egy-k�t di�k t�nfergett, akik a d�lut�ni �r�kra k�sz�ltek. Szerencse, hogy nekem ma nincs. Ahogy fel�rtem a h�l�ba, ler�gtam a csuk�m, kilaz�tottam a nyakkend�m �s belen�ztem a t�k�rbe. Ez kellett m�g. Az arcom baloldala f�l van dagadva �s f�lrepedt a sz�m is. Levettem a szem�vegem, �s a fejemet benyomtam a csap al�. Azt�n kir�ztam a hajamb�l a vizet, �s ruh�st�l bed�ltem az �gyik�mba �s elaludtam. Pontosabban aludtam volna, am�g Sirius sz� szerint be nem esett az ajt�n.
- Francba �gas! Mi�rt kell mindig sz�thagynod a b�d�s cip�idet?
- Mi? – �ltem f�l az �gyban.
- Csak annyi, hogy megint pof�ra estem az egyik csuk�dban, r�ad�sul a m�sik csuk�d az orrom alatt �rt f�ldet �s k�zl�m veled, hogy nemes l�bad nem t�l nemes arom�j� illatot �raszt.
- Te mir�l besz�lsz? A te csuk�d sokkal b�d�sebb, mint az eny�m!
- Micsoda? Mond te nem �rzed ezt a rohadt zokni szagot? Ez a te cip�db�l j�n! J�? N�zd meg! Az �n cip�m fele annyira sem b�d�s, mint a ti�d! – vette le a csuk�j�t �s az egyik kez�be az eny�mmel, a m�sik kez�ben az �v�vel k�zeledett fel�m.
- F�j, Sirius! Ne legy�l m�r ilyen primit�v! Vidd m�r innen! Ez rohadt b�d�s!
- Min vitatkoztok m�r megint? – l�pett be a h�l�ba Holds�p.
- Azon, hogy melyik�nk csuk�ja b�d�sebb. �gas szerint az eny�m, szerintem meg az �v�!
- H�t ti betegek vagytok! Mindenki tudja, hogy Peter csuk�ja a legb�d�sebb! Szerintetek mi�rt szoktam kilebegtetni az ablakp�rk�nyra? Hogy szell�zz�n! Meg persze, �n hozz� nem ny�lok.
- Mir�l van sz�? – dugta be a fej�t Peter az ajt�n, mire h�rmunkb�l kit�rt a nevet�s.
- �� – kaptam az arcomhoz.
- Na mutasd a k�ped – huppant le mell�m Remus. – H�t egy ilyen �t�sre nem nagyon van gy�gy�r, csak halv�ny�tani tudom – mondta �s elv�gzett egy-k�t p�ccint�st a p�lc�j�val.
- K�sz�n�m, Holds�p!
- Javaslom, jegeld! Az hat�sos lesz – tette m�g hozz�, azt�n levette a tal�rj�t, f�lgy�rte az ing�t, a nyakkend�j�t a l�d�j�ba dobta �s egy halom k�nyvvel a kez�ben r�vetette mag�t az asztalra.
- Hogyhogy idef�nt tanulsz? – n�ztem r� k�rd�n.
- Ja, h�t Pinky �s egy-k�t csaj kital�lt�k, hogy �nekelni fognak… �s… sz�val �gy gondoltam nem akarom h�tr�ltatni �ket ebben.
- Aha! Sz�val nem akarod, hogy h�tr�ltassanak a tanul�sban – nevettem el magam.
- Valahogy �gy.
- Micsoda? Pinky �nekel? – dugta ki Sirius a fej�t a f�rd�b�l.
- Ja – v�laszoltunk egyszerre.
- �risten! �s �n nem hallom?
- H�’ menj�l le! – mutattam az ajt� fel�.
- De nem lehet! N�tt egy pattan�som! – mondta Sirius k�ts�gbeesetten.
- �n nem l�tok rajtad semmit – m�rte v�gig Remus.
- Hogyan lehet elt�ntetni egy pattan�st? – k�rdezte egyre k�ts�gbeesettebb fejjel. Remus r�n�zett �s megk�rdezte.
- Hol n�tt pattan�sod, Tapmancs?
- J�l van, akkor ne seg�tsetek! – csapta be az ajt�t.
- Ha a hi�s�g f�jna – s�hajtott Remus, �s bedobta a pattan�s elt�vol�t� b�b�jt tartalmaz� k�nyvet a f�rd�be. P�r perc m�lva Sirius kil�pett a f�rd�b�l.
- Melyik becses testr�szedet mer�szelte elcs�f�tani az az elfajzott ragya? – k�rdeztem t�le cseveg� hangon.
- A h�ts� felemet – mondta vicsorogva.
- A seggedet? – pr�szk�ltem a nevet�st�l a te�mba. Remus is elnevette mag�t, Sirius pedig morcosan t�vozott. Ahogy becsukta az ajt�t mindketten a padl�n, fetrengt�nk a nevet�st�l.
- Besz�lt�l m�r eb�d �ta Lilyvel? – n�zett f�l f�l �ra m�lva a k�nyvb�l
Remus.
- H�t, nem nagyon – vakartam meg a fejem.
- Pedig szerintem k�ne. El�gg� rosszul viselte ezt a d�lut�ni incidenst. Miut�n elment�l elkezdett s�rni. Lehet nem kellett volna csak �gy otthagynod – cs�v�lta a fej�t.
- De… � k�ld�tt el.
- N�k – legyintett Remus – �n a helyedben besz�ln�k vele, min�l el�bb.
- Igazad van, besz�lek vele, csak m�g ki kell der�tenem, hogy hol van. Invito Tekerg�k T�rk�pe!
- Megtal�ltad?
- Basszus! Hogy jutok be a l�nyh�l�ba? Idi�ta alap�t�k!
- Egyszer�bb, ha lehivatod.
- J�l van… K�v�nj sok szerencs�t – l�ptem az ajt�hoz.
- Sok szerencs�t! A Tekerg�k Ereje legyen veled!

Este tizenegy, �szaki-torony, tet�p�rk�ny:

Miut�n lementem a klubhelyis�gbe egy csajjal lehivattam Evansot. Kiment�nk a folyos�ra.
- Figyelj, Lil. Szeretn�k bocs�natot k�rni, h�ly�n viselkedtem, de…
- Nem… ne k�rj bocs�natot. �n ezt nem b�rom �gy. Folyton bajba kevered magad miattam, vagy csak az�rt, hogy felt�nj valamivel. Azt hittem megv�ltozt�l, de nem. Ugyanaz a bek�pzelt h�lyag vagy!
- Te bolond vagy, Evans! Nem vetted �szre, hogy t�ged v�dtelek?
- De nincs sz�ks�gem v�delemre! Meg tudom v�deni magamat is!
- Bocs, hogy v�dtem a bar�tn�m, t�nyleg mekkora bakl�v�s! Hogy is k�pzeltem? – v�gtam vissza g�nyosan. – V�g�l is b�rki fogdoshat, nem �gy! Ha te ezt szeretn�d.
- Nem vagyok csak a ti�d! – ord�totta a k�pembe.
- Akkor menj, �s risz�ld magad k�rbe a f�l Roxforton! Szarok r�! - H�t ez egy kicsit er�s volt… beismerem.
- �risten! Hogy is �llhattam �ssze veled, te egom�ni�s, bunk� paraszt! Soha t�bbet ne sz�lj hozz�m! Nem is akarlak l�tni! – ord�tott m�g mindig… k�nnyes szemmel.
- Neh�z lesz! Oszt�lyt�rsak vagyunk! �s m�g �n vagyok a h�lye…
- Bed�ltem a j�pofa �nednek! Mekkora kis sz�nalmas vagyok!
- Igen! Az vagy! De �n vagyok a legsz�nalmasabb… mert rem�nykedtem, hogy Miss. Sz�vtelen Evans t�nyleg megl�tta bennem a j�t!
- Soha nem is szabadott volna, hogy sz�ba �lljak veled! Tudtam, hogy ez lesz a v�ge! Ut�llak! – g�rd�lt le egy k�nnycsepp az arc�n.
- Akkor mi�rt s�rsz? – tettem fel a nyilv�nval� k�rd�st.
- Hagyj�l b�k�n James Potter! Elegem van bel�led! – vette el� a r�gi lemezt.
- J�l van, ut�lj csak! �s tudd meg �n is, ut�llak! Csak a sz�vemet t�pted ki, de nem baj! �r�lj! Megt�rted a „nagy” James Pottert! Rem�lem most boldog vagy – �reztem, hogy k�nnyek sz�rj�k a szemem, �s egy k�nnycsepp folyt v�gig az arcomon. – Menj csak! Mes�ld ez a bar�tn�idnek a „Nagy” diadalodat, �s rem�lem j�t r�h�gt�k majd! – mondtam neki �s elindultam az ellenkez� ir�nyba, de p�r l�p�s ut�n visszafordultam. – Gy�l�llek! – mondtam elcsukl� hangon �s otthagytam Evansot a folyos� k�zep�n.

Az utam McGalihoz vezetett, hogy elv�gezzem a b�ntet�munk�t. Azt�n szok�sos gondolkod� helyemre mentem, vagyis kim�sztam az �szaki-torony tet�p�rk�ny�ra. �pp le�ltem a cserepekre �s �sszeh�ztam magamon a tal�rom, amikor �reztem, hogy valaki megmozdul a k�zelemben.
- Ki van ott? – vettem el� a p�lc�m gyanakv�an. A hangomra az illet� odafordult, de a s�t�tben csak egy par�zsl� piros foltot l�ttam.
- Lumos – motyogtam. A f�nyben v�gre megl�ttam az idegent.
- Hello James! Nyugi, nem �ll sz�nd�komban lel�kni t�ged a tet�r�l, elteheted a p�lc�d – mondta Cortez.
- Mit keresel itt? – mordultam r�.
- Szell�ztetem a fejem. Cigarett�t? – ny�jtott fel�m egy dobozt. Elfogadtam.
- K�sz… Hov� lett az akcentusod? – k�rdeztem, mert f�lt�nt, hogy teljesen tiszt�n besz�li a nyelvet.
- Ja, hogy az? El�tted minek j�tsszam meg az idi�ta majmot? N�gyszemk�zt vagyunk, v�gre besz�lhet�nk �rtelmesen is.
- Nincs mir�l besz�lnem, f�leg nem veled – szippantottam bele a cigibe.
- Szerintem, igenis van.
- Mi�rt �llsz velem sz�ba, azok ut�n, hogy �n mindig bunk� voltam veled?
- Tisztelet! N�lunk hagyom�ny tisztelni az ellenfeleinket. B�r �n nem tekintelek annak – jelentette ki �s �jabb sz�lat vett ki a dobozb�l. Megvontam a v�llam. – Tudod, mi�rt j�ttem ide? – k�rdezte �s r�mn�zett. De furcsa, olyan barna szeme van, mint nekem. – Az�rt j�ttem, mert kerestem valakit.
- �s megtal�ltad? – k�rdeztem unottan.
- Igen… �s nem hiszed el, de el�g j�l kiismertem, mert ugyanolyan, mint �n. - Csod�s – morogtam.
- Tudod, any�m egy �si brazil aranyv�r� csal�d egyetlen l�nya volt, �s a hagyom�nyok szerint f�rjez kellett volna mennie, egy el�re kijel�lt gazdag aranyv�r� f�rfihez, de � megsz�k�tt �s ide j�tt, Angli�ba.
- �s mi�rt mes�led el pont nekem?
- Mert amikor any�m idej�tt, A Miniszt�riumban kapott munk�t, egy bizonyos Ewan Potter aurort�l. Gondolom ismer�s a n�v, ugye?
- Igen… az ap�m…
- Any�m titk�rn�k�nt dolgozott �desap�dnak, akir�l nem tudom, hogy tudod-e, de nem �ppen a legh�s�gesebb f�rfi volt a f�ld�n.
- Hogy mered a sz�dra venni az ap�m nev�t? – l�ktem hanyatt a cserepeken.
- �gy, hogy a bizony�t�k itt van a szemed el�tt, te vak! N�zz m�r r�m! Nem ismer�sek a von�saim? Mert, ha �n r�d n�zek, majdnem olyan, mintha t�k�rbe n�zn�k – megdermedtem �s riadtan vettem �szre, hogy van igazs�galapja annak, amit mond. A szeme ugyanolyan, mint az eny�m, az orra kicsit kisebb… de az arcform�ja… r�ad�sul �r�k�lte a Potterekre jellemz� k�cos hajat is, csak neki hosszabb volt a haja, ez�rt nem volt olyan szembet�n�.
- Te j� �g! – engedtem el �s hanyattfek�dtem a tet�n.
- Bizony… Amikor ap�nk �sszej�tt any�mmal, akkor a te �desany�d hat h�napos terhes volt. Azt�n, ha j�l tudom egy h�nappal kor�bban sz�lett�l a kellet�n�l �s a gy�gy�t�k alig tudtak megmenteni, mert maga a sz�l�s sem volt komplik�ci� mentes.
- Te honnan tudod ezt mind r�lam? M�g a legjobb bar�taim sem tudj�k…
- Onnan, hogy any�m h�vta a gy�gy�t�kat �desany�dhoz. Igaz akkor � m�r egy h�napos terhes volt. Teh�t,ha j�l sz�molom nincs egy teljes �v k�zt�nk. Azt�n any�m elmondta ap�dnak, hogy gyereket v�r. � meg teljesen kiakadt, hiszem most sz�letett egy fia, aki nem biztos, hogy �letben marad, nem lesz �r�k�s. J�tt a dilemma, hogy mit is tegyen de benned m�r akkor is nagy volt a t�l�l�si �szt�n, �gy eld�lt. Any�mnak f�laj�nlott rengeteg p�nzt, de nem vett a nev�re, mert nem akart botr�nyt. �gy any�m visszament Braz�li�ba, ahol megsz�lettem �s anyagi javakban nem szenvedve hi�nyt feln�ttem. P�r h�napja any�m s�lyos beteg lett, �s a hal�los �gy�n mondta el mindezt, amit most �n is elmondtam neked. Eld�nt�ttem, hogy ide kell j�nn�m, rem�lve, hogy megtal�lom a b�ty�m. �s ennyi a t�rt�net.
- Istenem – temettem a kezembe az arcom. – Hogy tehette ezt valaki a saj�t gyerek�vel? S�t gyerekeivel – k�rdeztem k�ts�gbeesetten, �s a k�p, amit kialak�tottam ap�mr�l ezer darabra esett sz�t.
- Ne hib�ztasd. �n nem haragszom r�. D�nt�st hozott, nem a legjobbat, de lehetett volna sokkal rosszabb is. �s nem mondhatom, hogy apa n�lk�l n�ttem fel, ugyanis any�m megh�zasodott m�g a sz�let�sem el�tt, �gy �n �t tekintem az igazi ap�mnak – magyar�zott, de nekem m�g mindig a fejemben d�b�rg�tt az a mondat, hogy ap�m nem volt h�s�ges any�mhoz. Az egyik p�ldak�pem volt, de most… ebb�l a napb�l is ez hi�nyzott. Megint �reztem azokat a mocsok k�nnyeket az arcomon.
- �n… sajn�lok mindent – suttogtam az �jszak�ba.
- Nem a te hib�d. Szeretn�m, ha szemet hunyn�nk a n�zetelt�r�seink f�l�tt. P�r nap m�lva visszamegyek Braz�li�ba, �s j� lenne azzal a tudattal mennem, hogy van egy b�ty�m, akire mindig sz�m�thatok.
- Persze – fordultam fel�. – Minden el van felejtve, s�t k�sz�n�k mindent! �gy legal�bb kider�lt, hogy Evans nem is szeret, �s…
- �s?
- V�ge van.
- Besz�lek vele! Most nehogym�r miattam…
- Hagyjuk ezt.
- Rendben. �n most visszamegyek a szob�mba. Gondolom, szeretn�d megem�szteni a dolgokat – b�lintottam, m�g jobban �sszeh�ztam magamon a tal�rom �s a tet�n fekve b�multam a csillagos eget.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s