M�rcius 9. H�tf�, SVK:

Nem aludtam semmit, f�radt vagyok, �s elegem van a vil�gb�l. Tov�bb� k�sz�n�m annak a pletykaf�szeknek, aki elterjesztette a suliban, hogy Evans szak�tott velem.
-… ez�rt eltehetitek a k�nyveket, �s sz�pen sorakozzatok f�l egyes oszlopba – szak�totta meg a gondolataimat Servoy Schakelbot, az idei SVK tan�r.
- Mit kell csin�lni, Sirius? – b�ktem oldalba Tapit.
- Pakolj �ssze, gyakorlati feladat lesz – s�gta.
- Mivel az �r�b�l van m�g f�l �ra, gyakoroljuk a Patr�nus – b�b�jt. �gy gondolom, hogy az r�f�rne mindenkire. James k�rlek, kezden�d Te?
- Igen, tan�r �r – mondtam �s kil�ptem a sorb�l. Ez gyerekj�t�k lesz.
- Kezdheted! – intett Mr. Schakelbot.
- Expecto Patronum! – mondtam magabiztosan, de nem t�rt�nt semmi. Az oszt�ly felmorajlott.
- Ex-expecto Patronum – ism�teltem meg, de kezdtem k�ts�gbeesni. Most mi van? R�n�ztem a professzorra, aki f�lvonta a szem�ld�k�t.
- J�l van, James, l�tom most nem vagy form�ban, le�lhetsz. K�rem a k�vetkez�t! – mondta nyugodtan. Mi�rt nem siker�lt? �n ezt nem �rtem…

Az oszt�ly fele csak ez�st�s f�stfelh�ket gy�rtott, Siriusnak siker�lt, Remusnak is, Franknek is, azt�n Evans k�vetkezett.
- Expecto Patronum! – p�ccintette meg a p�lc�j�t, pont �gy, ahogy mutattam neki. A p�lc�b�l ez�st�s f�nynyal�b robbant ki, majd kialakult bel�le egy gy�ny�r�… �risten! Egy szarvas! Pont olyan, mint az eny�m… Schakelbot r�mn�zett, azt�n Lilyre, aki kicsit r�m�lten n�zte a patr�nus�t.
- Lily j�l tudom, hogy ez az els� eset, amikor inkarn�l�dott a patr�nusod?
- Igen, tan�r �r.
- �rtem. Nos, akiknek nem siker�lt, azok gyakoroljanak, mert m�g vissza fogunk t�rni r�, s�t non-verb�lisan is meg fogunk tanulni patr�nust id�zni, tov�bb� a RAVASZ vizsg�kon is kiemelt helye van ennek a b�b�jnak. Akkor m�ra v�gezt�nk is, mehettek. Ja igen, James, ha idef�radn�l…

B�lintottam �s k�vettem a lakoszt�ly�ba.
- Foglalj helyet, k�rlek! – mutatott egy fotelra a kandall� el�tt, majd k�t b�gre te�t var�zsolt.
- K�sz�n�m – kortyoltam bele a te�ba.
- Nos…
- Mi�rt nem tudtam megid�zni a patr�nusom? – szak�tottam f�lbe k�ts�gbeesetten.
- T�rt�nt veled mostan�ban er�sebb �rzelmi behat�s? – k�rdezte bar�ts�gosan. Uh, �reg… ha te azt tudn�d…
- H�t egy-k�t dolog – mondtam kit�r�en.
- Nekem nyugodtan elmondhatod. A legtehets�gesebb di�kom vagy, James. Ap�ddal rengetegszer dolgoztunk egy�tt. Szeretn�k seg�teni neked, fiam! – r�n�ztem, fekete b�re �s z�ldesk�k szeme �les kontrasztot alkottak, elef�ntcsont f�lbeval�ja pedig egy kalandor benyom�s�t keltette.
- Nem sz�vesen besz�ln�k ilyen dolgokr�l – f�szkel�dtem.
- N�zd �n elhiszem, hogy ink�bb magadba fojtan�d, hisz’ minket, f�rfiakat �gy nevelnek, hogy oldjuk meg magunk a probl�m�ink, de gondolom tudod, hogy a Patr�nus – b�b�j er�s �rzelem alap� var�zslat.
- Tudom, tan�r �r, de ez ellen m�g �n sem tud mit tenni.
- Az lehet, de sz�vesen meghallgatlak. Nos?
- H�t kidobott a bar�tn�m, vagyis nem tudom, de most megint ott tartunk, hogy „Ut�llak Potter” r�ad�sul �n is azt mondtam neki, hogy ut�lom, ami persze nem igaz, mert biztosan tudom, hogy szeretem, �s m�r fizikailag is f�j, itt bel�l – mutattam a sz�vemre – hogy nincs velem. Pr�b�lom nem szeretni, de nem megy. Ha megl�tom, ami el�g gyakran el�fordul, akkor megdobban a sz�vem, �s alig b�rom visszafogni magam, hogy ne �leljem �t. Lehet, hogy ez betegesen hangzik, de… �h, eln�z�s, hogy �ssze-vissza besz�lek.
- Miss. Evans kisasszonyr�l van sz�?
- R�la, de n�lk�le �res minden. Eddig vicces volt �gy az eg�sz, hogy megh�d�tom meg sat�bbi, de azt�n, amikor a b�lon �sszej�tt�nk, akkor minden megv�ltozott. �s eleinte �n is azt hittem, hogy csak egy hirtelen fell�ngol�s, de �h, basszus �n t�nyleg szeretem tiszta sz�vemb�l.
- H�t igen, neh�z dolgok ezek. B�r el�gg� meglep�dtem, hogy a kisasszony patr�nusa pont olyan alakban jelent meg, mint amilyen a ti�d volt.
- Biztos tetszett neki az eny�m – horkantottam f�l g�nyosan.
- Lehet, de el�g val�sz�n�tlen lenne. Biztos vagy benne, hogy Miss. Evans t�nyleg annyira „ut�l”? – vakarta meg kopasz fej�t.
- Nem tudom. Kitelik bel�le, b�r �n nem hinn�m, hogy, ha ut�ln�k valakit, akkor s�rva mondan�m neki. Meg mostan�ban � is el�g cs�ndes… �s szerintem, ker�l… ha megl�t, mindig kit�r el�lem. Ez r�gen nem fordult el� t�l gyakran.
- �rdekes. Nagyon �rdekes. �s mi van akkor, ha… hmm kitudja – motyogott mag�ban.
- �hm tan�r �r?
- Semmi fiam, semmi. Csak elgondolkoztam – mondta m�g mindig bambulva, azt�n hirtelen felpattant �s kezet ny�jtott. – Igazad volt, ezen �n t�nyleg nem tudok seg�teni. Nagyon sajn�lom, rem�lem min�l hamarabb meglesz a megold�s. Sok szerencs�t, James – veregetett v�llon.
- K�sz�n�m professzor. Viszl�t – k�sz�ntem el �s elindultam a Klubhelyis�g fel�.

Klubhelyis�g:

Mire vissza�rtem a Griffend�l toronyba teljesen hull�nak �reztem magam �s m�g a h�l�ba se volt er�m f�lm�szni. Ledobtam magam az els� fotelba �s el�vettem a b�b�jtan k�nyvemet. Mellettem Remus �s Peter sakkozott, Siriust nem l�ttam sehol. F�l �ra telt el �gy, azt�n valaki d�h�sen cs�rtetett �t a Klubhelyis�gen.
- Sirius, minden rendben? – ki�ltottam ut�na, amikor r�j�ttem, hogy legjobb bar�tom s�p�r v�gig torn�d� m�dj�ra a helyis�gen. Visszafordult egy pillanatra, megvonta a v�ll�t, azt�n elt�nt a h�l�hoz vezet� l�pcs�n. Intettem a t�bbieknek, azt�n ut�namentem.
- Tapmancs! Tapi, itt vagy? – sz�longattam, amikor f�l�rtem a h�l�ba, de csak egy beh�zott �gyf�gg�nyt l�ttam. Egy kicsit haboztam, azt�n sz�th�ztam a f�gg�nyt. Sirius t�r�k�l�sben �lt az �gy k�zep�n �s egy f�nyk�pet szorongatott.
- H�lye n�k – n�zett r�m �s egy p�lcaint�ssel f�lgy�jtotta a k�pet. Le�ltem mell�.
- Kital�lom. �sszeveszt�l Pinkyvel.
- Az a csaj egy h�lye. B�r melyik nem az? �h – legyintett - , az�rt �sszeveszett velem, mert ki mertem jelenteni, hogy Evans nev� bar�tn�je egy idi�ta n�szem�ly, mire Pinky a fejemhez v�gta, hogy ink�bb mi vagyunk h�ly�k, �s Evansnak t�k�letesen igaza van. Azt�n mondta, hogy �n �gyis elfogult vagyok veled szemben, mire mondtam, hogy �n l�tom, hogy milyen �llapotban vagy, erre elkezdett r�h�gni. Ut�na k�z�lte velem, hogy ne sz�ljak hozz�.
- De… w��, most miattam szak�tottatok? – furdalt a lelkiismeret.
- Nem is j�rtunk, hagyj�l m�r!
- Mi?
- �n �s Pinky nem j�rtunk! Csak alakulgatott a dolog, �s a legk�zelebbi roxmortsi kimen�re akartam elh�vni kettesben. Am�gy meg kit �rdekel, a bar�taim fontosabbak, mint egy ilyen �rtelmetlen csaj – dobta a felh�borodott, f�lig-meddig megp�rozott k�pet a padl�ra.
- Sirius, ne verj meg, de szerintem te szerelmes vagy – jegyeztem meg cs�ndesen.
- Jaj, �gas. Mi a szerelem?
- Fog�s k�rd�s – adtam neki igazat.
- T�net lehet az, hogyha megl�tom, akkor �gy �rzem, hogy a gyomromban cikeszek repkednek? – b�lintottam.
- �dv a klubban, haver – veregettem v�llon, azt�n Sirius, hogy elterelje ezt az �rzelg�s t�m�t, pof�n csapott egy kisp�rn�val.

*

M�rcius 10. Kedd, reggel h�t, a brazil vend�gek h�l�j�ban:

- Biztos nem maradsz itt, Pab*? – fordultam az �cs�m fel�, aki �ppen a l�d�j�n ugr�lt, hogy beb�rja csukni.
- Nem lehet, James. Vissza kell mennem Sao Paol�ba. Az az �n otthonom, b�r itt nagyon k�nyelmes minden, de nem az igazi. Hi�nyozni fogsz! – ugrott le a l�d�r�l �s sut�n meg�lelt.
- Minden esetre, �r�l�k, hogy �gy alakultak a dolgok – mondtam cs�ndesen.
- Majd k�ld�k… iz�t… verebet, vagy…
- Baglyot.
- Azt! B�r nem tudom, hogy honnan szerzek, de majd megoldjuk – nevetett �s elindult az ajt� fel�.
- V�rj! Szeretn�k adni valamit – motyogtam. Juan-Pablo k�v�ncsian megfordult �s v�rakoz�an n�zett r�m.
- Csak nem b�cs� puszit fogok t�led kapni? - mondta tettetett meglepetts�ggel.
- K�sz, kihagyom. Sz�val szeretn�m, ha ezt elfogadn�d – ny�jtottam �t egy ez�stl�ncot, rajta egy med�llal.
- Ez mi? – csillant fel a szeme.
- H�t csal�dban csak „Potter-l�ncnak” h�vjuk. Am�gy meg, ha jobban megn�zed ez egy c�mer – mutattam a kis med�lra, amin egy apr� „kard” �s egy „P” bet� volt „r�zs�val” �sszefogva. – Ap�� volt – folytattam halkan –, a hal�la �ta �rz�m. Nekem is van, �s �gy gondolom, neked is j�r.
- K�sz�n�m. Ez nagyon j�l esik. Hordani fogom, �g�rem! – mondta meghat�dva �s egy k�zfog�s ut�n elindult a t�rsaihoz.

D�lut�n n�gy, K�nyvt�r:

- Aj, �gas! M�r megint itt punnyadsz? T�v� tettem �rted a kast�lyt! - sop�nkodott Sirius.
- Tanulok – n�ztem f�l -, �s am�gy se kellett keresned, mert megn�zted a Tekerg�k T�rk�p�t.
- H�! Mi�ta haszn�lsz te legilimenci�t?
- Bocs, csak gyakoroltam – mondtam �s visszafordultam a b�jitaltan k�nyvemhez.
- L�tom nem vagy besz�des kedvedben – pattant fel s�rt�d�tten.
- M�r mondtam, tanulok! – emeltem f�l a hangom, mert m�r megint megzavarta a gondolatmenetemet.
- Ugyan m�r, �gas! Eddig nem �rdekeltek a vizsg�k!
- De annak m�r v�ge – v�gtam r� – �s �r�ln�k, ha nem k�ne hatodszor is �jra kezdenem egy mondatot!
- Miatta vagy ilyen, ugye? – �lt le megint mell�m.
- Ki miatt is?
- Evans.
- Ugyan m�r, Sirius – mondtam v�r�s�dve, �s Lily nev�nek az eml�t�s�re kezdett �sszezsugorodni a gyomrom.
- J�l van, tagadd le, ha akarod, de el�ttem nem fog menni. Ismerlek m�r, mint a tenyeremet. Ami�ta szak�tottatok, csak a k�nyveket b�jod, edz�seken t�lhajtod magad, nem eszel, nem alszol… �gas, k�rlek! Agg�dunk �rted!
- J�l vagyok, Sirius. T�nyleg! Csak egy kicsit szeretn�m lefoglalni a gondolataimat.
- Ahogy gondolod – hagyta r�m.
- Pontosan – b�lintottam �s f�lkapva a cuccaimat, kis�t�ltam a k�nyvt�rb�l.

M�rcius 11. Szerda, Eb�dsz�net:

Kelletlen�l s�t�ltam be a Nagyterembe, mert nem volt kedvem a ny�zsg�shez. Csak az�rt j�ttem be, mert a t�bbiekkel itt tal�lkozunk, hogy egy�tt menj�nk SVK-ra. Ugyanis �k legend�s l�nyek gondoz�s�ra j�rnak, �n meg r�naismeretre.
- Azt hittem, m�r be se j�ssz – mondta Peter.
- Meg�g�rtem, nem?
- J�l van, bocs – fordult vissza a kaj�j�hoz. Le�ltem, majd k�rben�ztem. A szemem megakadt egy v�r�s haj� l�nyon, aki kedvetlen�l turk�lta az �telt. Megr�ztam a fejem �s el�vettem egy r�gi b�b�jokr�l sz�l� k�nyvet.
- Nem akarok tolakod� lenni, �gas – sz�lt Sirius, �s bet�m�tt egy nagy adag csirk�t a sz�j�ba -, de deb akarzs balabid kaj�di?
- Te most mir�l besz�lsz? – n�ztem r�.
- Na – nyelte le a falatot – sz�val, nem akarsz valamit kaj�lni?
- Most nem, k�sz – v�laszoltam �s l�ttam, hogy a t�bbiek szemforgatva n�znek �ssze. P�r perc m�lva befejezt�k �s elindultunk kifel�. A szemem sark�b�l l�ttam, hogy Evans�k is megc�lozt�k a kij�ratot.
M�r majdnem a teremn�l voltunk, amikor egy g�nyos hang �t�tte meg a f�lem.
- Nocsak, Potter! Igaz a h�r, hogy elfelejtetted, hogy kell patr�nust id�zni? – sz�lalt meg m�g�ttem Pipogyi. Megvontam a v�llam �s els�t�ltam mellette. Ez a koszf�szek nem �r annyit, hogy b�ntet�st kapjak miatta. Sirius m�r r�ntotta volna a p�lc�j�t, de intettem neki, hogy hagyja.
- Csak nem a kis s�rv�r� miatt vagy ilyen let�rt? – kezdte megint.
- Javaslom, ne pof�zz bele olyanba, amihez semmi k�z�d – morogtam �sszeszor�tott sz�jjal.
- Hogy mondod, Potter? – k�rdezett vissza g�nyol�dva.
- Moss�l hajat, akkor tal�n a zs�rr�teg nem fogja elz�rni a hangokat el�led – l�pett oda Sirius f�lemelt p�lc�val. M�g�ttem a t�meg mozgol�dni kezdett.
- Black! – sz�lalt meg egy nagyon is ismer�s hang. – Tedd el a p�lc�d! Folyos�n p�rbajozni tilos – mondta Evans, de furcsa volt l�tni, hogy Siriushoz besz�lt, m�gis engem n�zett, szinte szikr�zott a tekintete… mintha parancsolta volna, hogy ne tegyek semmit. Azonnal visszal�ptem a t�megbe.
- L�m, l�m, l�m! Potter hallgat a kis s�rv�r�re. J� kutya! – duruzsolt tov�bb Piton. A pillanat t�rt r�sze alatt f�lment bennem a pumpa. Azt se tudtam, hogy mit csin�lok, �gy intettem a p�lc�mmal �s k�k f�ny tal�lta telibe Pipogyuszt.
- Soha t�bbet ne merd a jelenl�tembe r� – mutattam Evansra remeg� k�zzel – azt mondani, hogy s�rv�r�!
- Hi�ba t�r�d magad, Potter! A kis s�r… - a mondat fel�n�l elfogta egy k�h�g� roham. – S�r… Mi a franc? – kapott a tork�hoz, de nem folytatta tov�bb, mert j�tt a professzor �s bement�nk a terembe. Evans n�m�n n�zett eg�sz �r�n.

�ra ut�n:

- Mit csin�lt�l Pipogyival? – k�rdezte Remus.
- Nem tudom. Nem r�g olvastam egy er�s b�b�jr�l, amit, ha kimondasz, akkor p�rbaj k�zben azt az �tkot, amit az ellenfeled ellened akart haszn�lni, nem fogja tudni kimondani. Persze kiv�telek a F�benj�r�-�tkok.
- De ez nem volt p�rbaj.
- H�t szerintem v�letlen �sszekombin�ltam a Silenci�val.
- �rdekes, de kellett m�g valami, hogy az hasson, hogy a „jelenl�tedben”. Mert hallottam, hogy a t�bbiek el�tt m�r ki tudta mondani a sz�t.
- Nem tudom. �n csak azt l�ttam, hogy Evans v�gig engem n�zett.
- Szerintem Pitont n�zte… �s… �s igen! K�zben mozgott a sz�ja.
- Azt akarod mondani, hogy szemmel ver�s? – k�rdeztem.
- Pontosan. Mostm�r eml�kszem. Amikor kimondtad, hogy a „jelenl�temben”, akkor � is mormogott valamit, de nem haszn�lt p�lc�t. Csakis szemmel ver�sr�l lehet sz�.
- De erre nagyon kev�s ember k�pes – mondtam, mire Remus sz�tt�rta a karj�t, jelezve, hogy innent�l m�r � sem tud semmi konkr�tat.

M�rcius 12. cs�t�rt�k, hajnali �t, H�l�:

Este edz�s ut�n f�radtan mentem f�l a toronyba, mert megint tov�bb gyakoroltam. Szerencs�re a Klubhelyis�gben alig tart�zkodott p�r ember. Ledobtam magam a kedvenc kanap�mra �s el�pakoltam egy-k�t k�nyvet. Az �r�sbeliket szerencs�re m�r d�lut�n meg�rtam, de �gy gondoltam, hogy az elm�letet m�g egyszer �tolvasom. Egy fotel karf�j�ra tettem a kviddicstal�rom, alatta a szok�sos v�d�felszerel�s volt. Nagy nehezen ler�ngattam a k�z-, �s l�bsz�rv�d�ket, mert nagyon k�nyelmetlen volt benne �cs�r�gni. �gy m�r csak a v�kony aranybarna sz�n� mezem �s nadr�gom volt rajtam. K�zelebb h�z�dtam a kandall�hoz �s elkezdtem olvasni. K�zben a szert�rb�l cs�rt cikesz ut�n kapkodtam, mert nagyon sz�raz volt az anyag, de bel�ttam, hogy �gy nem tudok figyelni. Kezdem bel�tni, hogy t�nyleg igaz az, amit Letty n�nik�m mondott… Hogy a f�rfiak, csak egyszerre egy dologra k�pesek koncentr�lni. Na mindegy. Sz�val egy begy�jt� b�b�jjal megfogtam a cikeszt �s zsebre v�gtam, majd folytattam az olvas�st. Nem tudom, hogy mennyi id� telt el, de egyszer csak azt vettem �szre, hogy le-lebukott a fejem.

Hajnalban fel�bredtem �s meglep�dve l�ttam, hogy valaki betakart egy pokr�ccal, s�t a cuccaimat is sz�pen �sszepakolta. El�sz�r arra gondoltam, hogy a man�k voltak, de azt�n l�ttam egy kisebb dobozk�t az egyik k�nyvemen. Meglep�dve nyitottam ki. Egy ugyanolyan kis szivecsk�s kit�z� volt benne, amit kar�csonyra kaptam egy ismeretlent�l, csak az „�n” felirat ki volt eg�sz�tve azzal, hogy „Te �s �n”…

*Pab: Juan-PABlo…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s