Az izgalmas �jszak�nk ut�n, �gy aludtunk mi l�nyok, mint akiket le�t�ttek. �rdekes m�don akkor �jjel semmit nem �lmodtam. Se Jamesszel, se m�ssal. Nem tudom, hogyan, de d�lut�n �bredt�nk fel. Mikor fel�ltem az �gyamban, l�ttam Alice �s Mia �gy�n�l hever� aj�nd�k halmazokat. L�ttam, kinn m�r nagyon magasan van a nap. R�n�ztem az �r�mra, ami d�lut�n h�rmat mutatott. Eddig aludtunk?!

   -  L�nyok!  - sz�ltam j� nagy hanggal. – �breszt�!

A reakci� egy p�rna volt az arcomba. �n erre leh�ztam r�luk a takar�t, tudtam n�lk�le �gy sem alszanak majd.

     -  �bredjetek m�r!  M�r d�lut�n van! Te is Rachel! Hol van Rachel?

Ugyanis nem volt az �gy�ban, amin nem volt meg�gyazva sem. Mia t�r�lgette a csip�s szem�t, Alice nagyot �s�tott. Az eml�tett most l�pett be az ajt�n, fel�lt�zve h�tk�znapi ruh�ba.

     -  Hol volt�l?  - k�rdeztem meglepetten. – �s mikor kelt�l?

     -  Siriusszal besz�ltem  - felelte le�lve az �gy�ba. – Jamest nagyon meglepte a dolog, miszerint lehet t�bb� nem lesz kapit�ny. Remust pedig les�jtotta a h�r, hogy � m�r nem prefektus. Borzalmas volt a tegnap �jszaka!

      -  Az  - mondta Mia. – T�bbet nem megy�nk sehova tilosba! �n legal�bbis biztos nem!

      -  �n sem  - r�zta a fej�t Alice. – Azt hittem, meg�lnek minket! Ha nem j�n Lily, ki tudja, meddig k�noznak? Annyira rossz volt, �s annyira f�jt! Soha t�bb� nem akarom ezt �rezni! Soha!

      -  Nekem a karom f�jt nagyon! De szerencs�re Mia helyrehozta!  - k�ldtem fel� egy h�l�s mosolyt. – Egy�bk�nt mi t�rt�nt azzal a Juliannal?

       - Ok�, elmondom! �n akarok mes�lni  - mondta Rachel, �sszecsapta k�t kez�t. – Sz�val p�rbajoztak, ami el�g kem�ny volt. J�l harcolt Julian. De Jamest se kellett f�lteni. V�g�l James legy�zte, �s Frank megk�t�zte a t�bbivel egy�tt. Gondolom, mehetnek az Azkabanba. Azt m�g tudnod kell, Lily, James nagyon megijedt, mikor l�tta, nem vagy ott mellette. R�gt�n rohanni kezdett, csak azt�n m�g j�tt egy hal�lfal�, �s csak akkor �rt oda, amikor oda�rt. Lily – mosolygott. – James annyira �des volt! Nem akart m�st, csak biztons�gban tudni t�ged.

       -  Nem is tudtam. Akkor ez�rt nem engedett el maga mell�l az este? – t�prengtem hangosan. – �s honnan ismeri Juliant?

        -  �ll�t�lag a t�voli rokona. De �t�llt a hal�lfal�khoz.

D�bbenten n�ztem.

        -  Tudj�tok mit nem csin�ltunk most, amit m�r r�gen meg kellett volna tenn�nk? – k�rdezte Alice komoly hangon. A komolys�ga kicsit megr�m�tett.

         -  Mit?

         -  Nem n�zt�k meg az aj�nd�kokat!

Erre mind egyszerre vetett�k r� magunkat a saj�t kis kupacunkra. A csomagol�pap�rok r�pk�dtek a szob�nkban, v�g�l szanasz�t hevertek a f�ld�n. Any��kt�l kaptam egy meleg feh�r s�lat, aminek a v�g�n a nevem volt r��rva z�ld �s v�r�s sz�nnel. Nagyon sz�p volt, �s tapint�sra finom. A h�gomt�l kaptam egy levelet. Ez �llt benne:

Boldog Kar�csonyt! Ne haragudj, aj�nd�kra nem volt p�nzem! Rem�lem, az�rt te k�ldesz nekem valamit! J�, hogy nem j�tt�l haza a sz�netre!

P. Evans

Kedves, nem? Neki nem k�ldtem semmit. Kaptam a l�nyokt�l k�z�sen egy gy�ny�r� sz�p sz�nes p�rn�t, amire r� volt �rva a nev�nk.

Volt m�g egy csomag. Az eg�szen kicsi volt. Egy gy�ny�r� piros �s aranysz�n� doboz volt. Felnyitottam. Egy f�lbeval� volt. L �s E alak�ak voltak, ez�st volt, apr� kis k�vekkel d�sz�tve. Nagyon sz�pek voltak. Egy lev�l is volt hozz� mell�kelve:

Boldog Kar�csonyt!

  James

Ennyi �llt az eg�sz lev�lben. Ett�l egy kicsit elszomorodtam, att�l m�g ink�bb, hogy �n SEMMIT nem vettem neki. Vagyis… igaz�b�l van egy aj�nd�kom, amit neki sz�ntam, �s m�g tavaly megvettem neki. De, hogy mi�rt, azt nem tudom. A l�d�mban kutatni kezdtem, �s megtal�ltam az aranycikeszt, amire d�lt bet�vel r� volt �rva: James Potter. Hozz� adok neki m�g egy k�pet, amin mi l�nyok �s a Tekerg�k vannak. A k�p tavaly �v v�g�n k�sz�lt. Szem�lyesen adom oda neki az aj�nd�kot.

Este van, m�r ott vagyunk Lumpsluck partij�n. Jack �s Mary kedvesek, nem olyan r�g mentek el innival��rt. Jamest nem l�tom sehol �s azt sem tudom, kivel fog majd j�nni a partira. B�r neki nem neh�z v�lasztani, egy sz� �s minden ujj�ra t�z jelentkez� akad, aki sz�vesen elj�n vele. El�g sokan elj�ttek ide.

    -  Lily! Kedvesk�m, mondd, hogy �rzed itt magad? – k�rdezte Lumpsluck.

    -  J�l, professzor!

    -  Nagyszer�, igaz�n pomp�s, pomp�s! Az igazs�g, rem�nykedtem benne, hogy nem sz�nd�kozol hazamenni �s elj�ssz ide erre a szer�ny kis �sszej�vetelre. �s l�m, itt vagy!

    - Igen  - er�ltetetten mosolyogtam.

Hogy mir�l besz�lt m�g, azt nem tudom, �n egyre csak Jamest kerestem a t�megben. Csak sehol nem l�ttam. Lumpsulck v�gre elment, helyette j�tt Jack �s Mary. Vel�k besz�lgettem. �s v�gre megl�ttam. Egy hatod�ves l�nnyal volt, akinek szint�n van bar�tja. Gondolom hazament az �nnepekre. James odaj�tt hozz�nk a l�nnyal egy�tt. Intettem neki a fejemmel, menj�nk kicsit arr�bb.

   -  Mikor tudunk besz�lni? – k�rdeztem.

   -  Nekem most is j�  - mondta, majd k�rd�en n�zett r�m. Tudtam, ezzel azt k�rdezi, nekem megfelel? B�lintottam. – Rendben, de ne itt.

Odasz�ltunk a t�bbieknek, hogy mi megy�nk, �k �rezz�k j�l magukat. Felvettem a kab�tom, azt�n egym�s mellett baktattunk a kast�lyban. Nem tudtam hova visz, nem is mondta.

    - Megfelel a kviddics p�lya?  - k�rdezte.

    - Meg.

Odament�nk. Kicsit fesz�lyezve �rzem magam, f�lek att�l, mit fog mondani, �n hogyan fogok reag�lni. Ki�rt�nk a szabadba. Megcsapott a hideg leveg�, a talpunk alatt ropogott a h�. Ki�rt�nk a p�ly�ra, a lel�t�n�l meg�lltunk. � nekid�lt egy faoszlopnak, �n vele szemben meg�lltam.

    - K�sz�n�m az aj�nd�kot  - mondtam.

    - Sz�vesen! Tetszett? – V�laszk�nt a hajam a f�lem m�g� raktam, hogy l�ssa, a f�lbeval� a f�lemben van. Halv�nyan elmosolyodott, de v�ltoztatott az arckifejez�s�n. – M�r hiszel nekem?

�gy bumm bele a k�zep�be? Azt hittem, nem siet�nk majd ennyire. B�nb�n�an n�ztem r�, �s el�sz�r alig tudtam a szem�be n�zni, de v�g�l is egy egym�s szem�be n�zt�nk.

    - Igen. Az utols� �lomb�li l�togat�sod �ta, �gymond elbizonytalanodtam. De, James, �n… Ford�tott esetben te sem gondolt�l volna m�sk�pp. Annyira hirtelen j�tt, �s az eg�sz olyan volt, mintha csak kihaszn�lt�l volna!

    -  Nem �rezted, hogy szeretlek?

    - De, �reztem. Csak azt hittem….

    -  Akkor nem hitted, hogy igazat mondhatok? Nem hitted, nem csapn�lak be t�ged soha?  Vagy azt hitted, csaltalak Hild�val?

Elkapott a s�r�s. M�r a szemembe is �sszegy�ltek a k�nnyek. Feln�ztem az �gre, hogy ne l�ssa.

    - N�zz r�m!

R�n�ztem, k�zelebb l�pett hozz�m, a sz�vem hatalmasat dobbant, azt�n folyamatosan gyorsan vert. M�r velem szemben �llt.

    - Mi�rt nem hitt�l nekem? Mi�rt nem hitt�l bennem? – k�rdezte k�kem�nyen a szemembe n�zve.

    - James… �n… Mikor azt mondtam neked, szeretlek, �s te azt felelted r�, hogy te nem engem szeretsz, hanem m�st, nekem az… Bennem akkor egy vil�g omlott �ssze. Meg se fordult a fejembe, hogy valami lehet a h�tt�rben. Mikor Rachel mondta az elm�let�t m�g akkor sem gyanakodtam. Mikor Hild�val l�ttalak, nekem az…

 Nem fejeztem be, de �gy �rtette, mit akarok ezzel mondani.

     - Tudnod kell, f�jt, �s m�g f�j, hogy nem hitt�l bennem.

     - Tudom…  - s�tettem le a szemem.

     - De tudod mi a j� ebben az eg�szben? – k�rdezte. Az ujj�val megsimogatta az arcom, �s engem n�zett. Viszonoztam a pillant�s�t. – Hogy tudom, te szeretsz engem. Nem hiszem, hogy �gy viselkedt�l volna, ha nem �gy lenne. V�g�l is valamilyen szinten �r�ltem neki, hogy szomor� volt�l…

     -  �r�lt�l?!  - h�rd�ltem fel. – Tudod te, min mentem �t?!

� nem csin�lt m�st, csak n�zett engem. �n d�h�sen n�ztem r�. Nem sz�lt semmit, �gy h�t k�rdeztem �n.

     -  Mi�rt f�jt n�ha a fejed, mikor Hild�val volt�l?

     -  �ltal�ban csak akkor f�jt, mikor r�lad volt sz�. Te volt�l �gymond a gyeng�m, �s te adt�l nekem er�t. Viaskodtam is, meg akartam t�rni az �tkot, de m�g nem ment. Mikor Sirius vagy valaki m�s k�rdezett r�lad, akkor valami er�sebb lett bennem, akkor �reztem, meg tudn�m t�rni az �tkot, de mindig akkor j�tt Hilda, vagy mindig akkor er�s�tette meg az �tkot rajtam. Ennyi id�mbe telt, am�g megszabadultam t�le.

      -  �rtem.

      -  Nem akarsz valamit mondani nekem?  - k�rdezte kis id� m�lva.

Tudtam, mire gondol, de m�gse azt mondtam.

       -  Ja igen. Ebben a nagy besz�lget�sben majdnem elfelejtettem.  – El�vettem a zsebemb�l a becsomagolt cikeszt, �s egy f�nyk�pet. �tadtam neki. – Rem�lem tetszeni.

Kibontotta, tetszett neki. Nem tudtam eld�nteni; annak �r�l, hogy egy cikeszt kapott, vagy annak, mert n�vre sz�l�.

        -  K�sz�n�m!

        - Nincs mit – feleltem. P�r percig csak n�zegett�k hol egym�st, hol a t�jat. – F�zom.

� k�zelebb l�pett, �n feln�ztem r�. N�zt�nk m�lyen egym�s szem�ben, majd teljes k�bulatba estem. Egy robban�s sem tudott volna akkor kiz�kkenteni minket abb�l a var�zsb�l. Minden er� kiment a l�bamb�l �s m�g mindig n�zt�k egym�st.

        -  James…

Nem felelt, lassan lehajolt. �n is lassan behunytam a szemem, �s akkor v�gre megcs�kolt. Nem �lelt �t, nem h�zott mag�hoz, csak cs�kolt, �gy, mint tal�n soha addig. Lassan cs�kolt, gyeng�den, azt�n kicsit gyorsabban. �lveztem azt a cs�kot, �s � is. A kezem-�tfontam a nyaka k�r�l, mag�hoz h�zott olyan szorosan, mintha mag�ba akarna pr�selni. H�trah�zott, nekid�lt a faoszlopnak, �gy �lelt m�g mindig.

Nem tudom, meddig cs�kolt�ztunk ott a hidegben, de nagyon j� volt. A jobb f�lemen, a f�lbeval�n�l egy pillanatra forr�s�got �reztem. Kivettem a f�lemb�l, �s meglepetten tapasztaltam, az E bet� hely�n imm�r egy P bet� d�szelgett.

       -  �talakult – feleltem  a f�lbeval�t n�zve.

       - Igen. Azt jelenti, hogy a szeretj�k egym�st, sok�ig egy�tt lesz�nk, vagyis a f�lbeval� Potterk�nt vesz sz�mon t�ged, mert m�r hozz�m tartozol.

Mosolyogva n�ztem �t.

       -  Boldog Kar�csonyt! – mondta szint�n mosolyogva, tov�bbra is szor�tva mag�hoz.

       -  Szeretlek!

Erre mosolyogva �jra megcs�kolt, �n pedig �gy �reztem, �letemben nem voltam m�g ennyire boldog, mint most.