2. fejezet

A sz�ke haj� fi� reggel m�g hallotta sz�lei sz�szm�t�l�s�t, de sz�nd�kosan nem kelt fel, hogy elb�cs�zzon t�l�k. Haragudott �desapj�ra, b�rmennyire is tisztelte, �s feln�zett r�. Valahogy nem tudta eln�zni neki ezt a csek�ly sz�vess�get, amit felt�tlen�l meg kell tennie.

- El�k�sz�teni Grangert a Nagy�rnak... micsoda megtiszteltet�s - morfond�rozott hangosan. - Ink�bb h�vtam volna �t valamelyik idi�t�t, p�ld�ul Parkinsont. Vele is jobban elsz�rakozn�k, mint Grangerrel... Na j�, tal�n m�g se. Most, hogy �gy jobban belegondolok... Granger legal�bb vissza tud v�gni, m�r ha mag�n�l van. �s akkor hagyhatom ott, amikor csak akarom, nem j�n ut�nam. Lehet, hogy m�g sem lesz annyira rossz ez a kis sz�net? - Elmosolyodott.

Kom�tosan fel�lt�z�tt. B�r ut�lta a muglikat, �s megvetette �ket mindenf�le szempontb�l, de mikor sz�lei nem voltak otthon, �s nem l�thatt�k kicsi fi�kat, Draco olykor sz�vesen �lt�tt mag�ra mugli ruh�t. Egyszer, mikor Blaise n�luk volt, v�letlen�l el�l hagyott egy mugli pulcsit, amit bar�tja nem hagyott sz� n�lk�l.

<i> - Draco, j�l l�ttam azt, amit l�ttam?

- Att�l f�gg, mit l�tt�l - v�laszolta g�nyosan Malfoy.

- A nagy Draco Malfoy szob�j�ban mugli cucc?!

- Kedves, hogy ennyire nagyra becs�lsz. - Mondat�b�l csak �gy s�t�tt a len�z�s, de a hangj�ban bujk�lt egy halov�ny mosoly is. - Mi�rt, van net�n valami kifog�sod ellene?

- Nem kell �gy felkapni a vizet. Egyszer�en k�v�ncsi vagyok.

- Akkor ne �gy k�rdezd.

- J�l van, bocs�nat, ha megs�rtettem a dr�ga kis sz�vedet.

- Tal�n m�g most az egyszer eln�zem... tal�n... - Egyszerre nevettek fel. Hi�ba a sok g�ny, ir�nia �s len�z�s, igaz bar�tok voltak - Draconak tal�n az egyetlen �rtelmes -, �s nagyon nehezen tudtak megharagudni a m�sikra.

- Sz���val?

- T�k k�nyelmesek. Van, hogy a tal�rban elbotlok, meg mit tudom �n. N�ha jobban esik felvenni egy mugli farmert, mint mondjuk egy var�zsl� tal�rt. Egyszer te is kipr�b�lhatn�d. - Blaise felh�zta orr�t, �s hevesen r�zta a fej�t. -  Nyugi, nem halsz bele! Ha nekem nem lett semmi bajom, neked se lesz. </i>

J�t mosolygott a felemlegetett eml�ken, �s egy s�t�t farmert meg egy hozz� ill� fekete p�l�t hal�szott el� a szekr�nye m�ly�r�l.

Reggeli k�zben esz�be jutott, hogy tal�n Granger is �hes lehet. Nem tudta, hogy mit szeret a l�ny, ez�rt mindenb�l tett egy keveset a t�lc�ra. Nem az�rt, mert nagy vend�gszeret� h�r�ben �llt, hanem mert rendesen akarta v�gezni a r�b�zott feladat�t. Fontos volt neki apja v�lem�nye, �s nem akarta, hogy csal�djon benne. Tov�bb� tett m�g az ez�st tart�ra tiszt�t� k�dszert, f�jdalomcsillap�t�t, g�zt �s a <i> S�r�l�sek ell�t�sa profi m�don </i> c�m� k�nyvet.

A pince k�l�pcs�je cs�sz�s volt �s ny�lk�s, s Draco nem egyszer szitkoz�dott, mert majdnem elesett. V�g�l t�k�letes egyens�ly�rz�k�nek k�sz�nhet�en t�l�lte a megpr�b�ltat�st. Er�t vett mag�n, el�szedte minden l�tez� kedvess�g�t - ami el�gg� nehez�re esett -, �s bekopogott.

Hermione rendesen meglep�d�tt. Minek kopog a fogvatart�ja?

Mivel Draco nem kapott v�laszt, sz� n�lk�l benyitott volna, ha nem lett volna z�rva az ajt�.

„Gondolhattam volna, hogy bez�rj�k...” - �s el�vette a p�lc�j�t. Elmormolta a h�res, Malfoyok �ltal kifejlesztett er�s ajt�z�r� b�b�j ellent�t�t, �s bebotork�lt a „szob�ba”.

A folyos�val �s a l�pcs�kkel ellent�tben ez a helys�g meleg volt, sz�raz, �s tiszta. A haj�parketta �p volt �s �polt. Egy szer�ny, de k�nyelmes �gy volt a sarokban, t�le nem messze egy asztal l�mp�val, k�t fotel �s egy k�nyvespolc. A k�nyvespolc mell�l ny�lt m�g egy kis f�rd�szoba.

Hermione ijedten n�zte az �gyetlenked� Malfoyt, aki az ajt�t pr�b�lta becsukni, v�g�l a l�b�val behajtotta. Letette az asztalra a t�lc�t, bez�rta az ajt�t, �s megperd�lt.

- J� reggelt, Granger! - k�sz�nt r� er�ltetett mosollyal, ami ink�bb egy vicsorhoz hasonl�tott.

A l�ny meglep�d�tts�g�ben nem tudott hirtelen mit mondani, csak elkerekedett szemekkel figyelte, hogy Draco hogyan szorgoskodik.

- Na mi van? Mi�rt n�zel �gy r�m?

- Mit m�velsz? - Hermione v�gre megtal�lta a hangj�t.

- Van s�r�l�sed? Akkor azt el kellene l�tnom. �s hoztam kaj�t, ha �hes lenn�l.

- Meg akarsz m�rgezni?

- Akkor minek l�tn�lak el? Okos...

- Mit m�velsz? - tette fel �jra a k�rd�st, �s a Crak-Monstro p�rost megsz�gyen�t�en bamba fejet v�gott.

- Mint m�r mondottam, el akarlak l�tni. Hova lett az eszed? Lesz�vta Potter?

- Nagyon vicces!

- Komolyan mondtam. Egyetlen egyszer� k�rd�st tettem fel. V�laszoln�l?

Az ex-griffend�les l�ny �sszeh�zta szem�t, majd b�lintott. Felt�rte bl�za bal ujj�t, �gy l�that�v� v�lt a cs�ny�n meg�gett piros b�re.

Draco v�gott egy fintort. Nem volt sok gusztusa a m�velethez, de musz�j volt. Kitiszt�totta, majd a k�nyv utas�t�sai szerint haladt tov�bb. Durv�n f�l �ra m�lva Hermione �sszes v�g�sa, �g�se, karcol�sa gy�gyul�snak indult.

- �hes vagy?

- H�t...

- Sz�val igen. Tess�k, itt van. - Azzal a l�ny el� tolta az �telt. - M�g v�rj a zuhanyz�ssal, hogy hasson a ken�cs. Ha kell tiszta ruha, a f�rd�ben van egy szekr�ny, abban tal�lsz. �n most megyek. J� �tv�gyat...

Draco m�r csukta volna be maga ut�n az ajt�t, mikor Hermione ki�ltott.

- V�rj!

Megforgatta a szemeit, de visszakandik�lt, �s l�tta, hogy Granger m�r nagyban puszt�tja a harapnival�t.

- Hmm?

- Te meg�r�lt�l?

- Na ez most kedves volt - mondta tettetett s�rt�d�tts�ggel. - Ell�tlak, �telt hozok, te meg ilyenekkel zaklatsz... Nincs nekem id�m erre.

- �pp ez az! �n itt fogoly vagyok... vagy nem?

- De - vonta fel a szem�ld�k�t.

- Akkor mi�rt van k�l�n szob�m, f�rd�m? Mi�rt kapok �telt, �s mi�rt foglalkozol velem?

- Szerinted �nsz�ntamb�l teszem? Ap�m utas�tott. Semmi hasznunk veled, ha koszos �s gyenge vagy.

- Hol vagyok? Mit akartok t�lem?

- A Malfoy kast�lyban. L�tod, itt m�g a foglyoknak is j� dolga van... De most legyen ennyi el�g.

- Eressz el! K�rlek!

- Meg sem pr�b�lsz kisz�kni? - �rdekl�d�tt �szint�n Draco, s b�r nem akart g�nyos lenni, siker�lt neki.

- Pr�b�ltam... Lucius hozott be, ugye? - Draco b�lintott. - Akkor j�l eml�kszem... �s mi�rt nem � j�n ide? Az � rabja vagyok, nem?

„El�rulhatom neki, hogy elmentek? Mi�rt is ne. Nem lesz bel�le semmi bajom...”

- Nincs itt, any�mmal egy�tt. Csak ketten vagyunk, �gyhogy egym�sra vagyunk k�nyszeredve. �s a Nagy�r rabja vagy... vagyis neki sz�ntak.

Hermione megr�m�lt, majd szomor�an b�lintott. Minek kiab�ljon? Minek er�lk�dj�n? M�r megtette az �jjel. Ak�rhogy is pr�b�lt menek�lni, szabadulni, innen majdnem hogy lehetetlennek t�nt. Elhat�rozta, hogy j�l viselkedik, engedelmes lesz, akkor h�tha van es�lye a t�l�l�sre, �s akkor megbosszulhat mindent... Azt viszont furcs�llta, hogy Draco nem szem�tkedik vele, nem s�rtegeti, nem ironiz�l (annyit). � m�r belef�radt, hogy veszeked�st kezdem�nyezzen, ink�bb csak v�dte mag�t. Hagyta, hogy a Malfoy fi� t�vozzon. A hallottak szerint van m�g ideje, hogy kiforralja a sz�k�st, �s hogy kifaggassa Dracot. Vajon siker�l megkedveltetnie mag�t a fi�val? Akkor tal�n menek�lhet? Ki tudja...