21. fejezet Romantika fels�fokon

Lilyke94  2008.03.09. 15:50

December 12. 18:46

 

 Az eltelt napok nyugisan teltek. Pauline beavatott a csal�d szok�saiba, �s megmutatott egy csom� k�pet Jamesr�l. Olyan ennival� volt kiskor�ban (is). Ma �pp az esti te�mat sz�rcs�lgettem vele… Finoman mondva sz�t untam a fejem! Nem vagyok az a te�zgat� fajta, de amikor ezt finoman megeml�tettem, mintha nem is hallotta volna le�ltetett egy asztalhoz, �s ki�nt�tte nekem a te�mat. �pp id�ben �rkezett James, hogy megmentsen.

-          �dv�zl�m a f�ldkereks�g k�t legnagyobb gy�m�ntj�t! – k�sz�nt, ut�na odaj�tt hozz�nk �s megpuszilta a homlokunkat. Mikor �n kaptam puszit, oda s�gta nekem. – Itt a felment� sereg!

Istenem k�sz�n�m! Gyorsan �n is megpusziltam, �s oda s�gtam neki egy k�sz�n�m�t.

-          Tudj�tok, hogy min gondolkoztam el? Azon, hogy az ut�bbi id�kben elhanyagoltok engem! Ez�rt j� lenne, ha ma egy�tt csin�ln�nk valamit!

Mi van? Nem �gy volt, hogy kettesben megy�nk?

-          J� menj�nk! – mondta Pauline. Hirtelen hogy elfelejtette a te�t… - Hova szeretn�l elmenni �des fi�m?

-          �n egy j� kis kviddicsre gondoltam!

-          Jaj fiam nem baj ha �n abb�l kimaradok? Tudod, hogy rettent� t�riszonyom van!

-          H�t… - mondta James szomor� arccal. – Akkor mi se megy�nk.

Mi van?? M�r v�gk�ppen nem �rtem!

-          De menjetek! Miattam igaz�n nem kell maradnotok!

-          H�t rendben! Akkor szia anyu!

-          Viszl�t Pauline.

Mikor ki�rt�nk a szob�b�l, James a tark�j�ra tette a kez�t, �s vigyorgott.

-          Na milyen voltam?

-          Te h�lye azt hittem, hogy t�nyleg azt akarod, hogy egy�tt menj�nk! �s am�gy is! Kviddicsezni este? Kint s�t�t van!

-          Igen. �s ilyenkor a legszebb a Roxforti birtok! K�rlek! – n�zett r�m boci szemekkel!

-          Na j� menj�nk!

Amikor ki�rt�nk a kviddics p�ly�ra, Ott volt m�r egy sepr�.

-          Na gyere!

-          De v�rj�l! Itt csak egy sepr� van! �s b�rhogy is sz�molom, mi ketten vagyunk. Tudod �gy nem lehet j�tszani.

-          Ez is a meglepet�s r�sze! Egy sepr�n megy�nk, �s nem j�tszani j�tt�nk le ide. S�t tov�bb megyek, nem is ez az �ti c�l, hanem egy meglepet�s helyre viszlek el! Sz�val sepr�re fel!

-          � James! Mondanom kell valamit! – mondtam, de befejezni nem tudtam, mert akkor felr�ntott a sepr�re, �n meg nagy sikolt�s k�zepette �tkaroltam a derek�t.- NEKEM T�RISZONYOM VAN!

-          Nyugi Lily! Nyisd ki a szemed!

-          Nem merem! –mondtam, �s m�g er�sebben �tkaroltam.

-          A kedvem�rt nyisd ki!

Mikor kinyitottam a szemem, r�j�ttem hogy rosszul tettem, mert olyan magasan voltunk, hogy m�g a Kviddics p�lya is hangy�nyiknak t�nt. De a t�j t�nyleg gy�ny�r� volt. Csak �pp annyira f�ltem, hogy csak egy fut� pillant�st vetettem r�. Egy kis id� m�lva lesz�lltunk. Alig v�rtam!

-          V�gre van talaj a l�bam alatt!

K�rbe n�ztem, de Jamest mintha a f�ld nyelte volna el.

-          James ez nem vicces! Gyere el�! – mondtam, majd k�rbe n�ztem, �s egy gy�ny�r� tavat l�ttam, ahol – nagy meglepet�semre- z�ldellett a f�.

�gy k�v�ncsis�gb�l, �s mert a n�i meg�rz�sem (ami eddig sohasem t�vedett) azt sugallta, oda mentem a t�hoz. Meglep�dve vettem �szre, hogy a f�ben egy kis pokr�c volt leter�tve, �s rajta volt gyertya, �s meg volt ter�tve.

-          Ez de gy�ny�r�! - Egy id�re teljesen megfeledkeztem Jamesr�l! �m ekkor a semmib�l hangokat hallottam!

-          James ne ijesztgess! – mondtam, majd elkezdtem k�rbe- k�rbe menni. Egyszer csak egy bokorb�l el�j�tt egy szarvas. Nevetni kezdtem. A szarvasnak az egyik agancs�n volt egy lev�l. H�t �n belementem a j�t�kba! Oda mentem hozz�, elvettem t�le a levelet.

 

 

-          Hisz ez… - n�ztem fel, az egy�bk�nt r�zsa alak� pap�rb�l, �s d�bbenten l�ttam, hogy el�ttem �ll –imm�ron emberi alakban – James. – gy�ny�r�!

-          Tudtam hogy tetszeni fog! – mondta, majd �t�lelte a v�llamat. – Na gyere, mert kih�l a vacsora.

-          Ok� menj�nk! – mondta, de m�g teljesen a sz�veg hat�sa alatt voltam.

Azt�n cs�ndesen oda s�t�ltunk a megter�tett pokr�choz, majd elkezdt�nk enni.

-          Isteni ez a s�ti! Im�dom a csokis s�tit! – mondtam, majd moh�n majszolgattam tov�bb.

-          T�nyleg? Hagy k�stoljam meg! – mondta, majd ny�lt a s�tim fel�, mire �n r�csaptam gyeng�den a kez�re.

-          Szerezz magadnak! – mondtam, �s kiny�jtottam a nyelvemet. 

-          Igaz�n? Ezt megkeser�l�d! – nevetett James, �s elkezdett csikizni. – Megadod magad?

-          Nem! – nevettem, majd k�s�bb m�gis megadtam magam, �s a fel�t odaadtam a s�tinek.

-          K�sz�n�m. – mondta, majd megette.

-          �gas cimbora nem mes�lsz err�l a helyr�l?

-          De igen prefektus kisasszony – mondta, majd megigaz�totta szem�veg�t, �s komoly professzor fejjel folytatta. - Ez a Szentek- tava. �ll�t�lag miel�tt a Roxfort meg�p�lt volna itt egy papn� lakott, aki megsz�llottan kereste az �r�k �let titk�t. Ez�rt b�jaival ide cs�b�totta a f�rfiakat, �s azok �letenergi�jukb�l k�s�rletezett. �m egyszer megismert egy f�rfit, akinek nagy volt az �letenergi�ja. A n� beakarta �t is cserk�szni, de nem siker�lt. A n� beleszeretett a f�rfiba, �s egy id� m�lva �sszeh�zasodtak. A n� m�r nem kereste az �r�k �let titk�t, �s boldogan �lt. A hal�los �gy�n utols� szavaival meg�ldotta a vizet, �s a helyet. A legenda szerint a n�, �s a f�rfi is itt nyugszik, �s az � szerelm�k t�pl�lja a forr�st.

Milyen romantikus t�rt�net! Vajon ezt csak most tal�lja ki?

-          Ez azt�n a hossz� �s �rdekes t�rt�net!

-          Igen az. �n is m�ltkor olvastam, �s gondoltam megmutatom neked is! – mosolygott. – Ja, �s Lily! Milyen �rz� vagy, ha t�riszonyod van? – K�rdezte vigyorogva, majd folytatta. – �rdekes a meccseken nincs t�riszonyod.

-          �regem, hogy te mindent elrontasz! Igen, de ha sepr�re sz�llok, iszom egy nyugtat� f�zetet, ami direkt erre van! �s m�g �gy is f�lek! – mondtam, majd lj�tszottam a s�rt�d�ttet.

-          Ok� ne durcizz be! �n �gy is �gy is szeretlek! �n kis kapafog�m*! – r�h�g�tt fel James.

-          Na ezt most megkeser�l�d! - nevettem, majd elkezdtem kergetni.

Miut�n kell� k�pen kifutottuk magunkat, �sszepakoltunk, �s visszaindultunk a kast�lyba!

- Na gyere te kis boszork�ny! Visszamegy�nk a kast�lyba!

Na ne! �n ink�bb visszas�t�lok! – mondtam, de abban a pillanatban egy v�rfarkast hallottunk. – Meggondoltam magam! Ink�bb veled megyek!

- Rendicsek! Vigy�zz, k�sz, indul�s! – mondta majd sebesen felsz�lltunk!

�n csak sik�tani tudtam.

 

*Lilynek eg�szen 4-ig kicsit kapafogai voltak, �gy akkor �gy nevezt�k �t!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.