J�nius 17. (Szombat) 07:39, h�l�terem, a b�cs� napja

„Dr�ga Lya, nem is tudom, hogy kezdjem ezt a levelet, val�sz�n�leg az utols�t. �gy �rtem, az utols�t innen, Roxfortb�l, mert rem�lem, a suli v�gezt�vel az�rt fogjuk egym�ssal tartani a kapcsolatot. Milyen �rz�s elmenni? H�t…”

Milyen �rz�s? J� k�rd�s. Azt hiszem, f�lreteszem egy kicsit a Ly�nak sz�nt levelet, �s ink�bb pr�b�lom kital�lni a gondolataimat, ami nem valami egyszer� �s az sem k�nny�ti meg, hogy t�rt�netesen pont Lily Evans vagyok. M�g r�g megtanulhattam volna, hogy nem vagyok olyan, mint m�s, �tlagos emberek, teh�t �rzelmileg sem �gy vagyok �sszerakva.

Remegett a kezemben a penna, amikor az el�bb Becca megk�rt, �rjak valamit egyik kedvenc k�nyv�be, de megtettem, nem tagadhatom meg t�l�k a v�gs� b�cs�t. Tudom, v�resen komolyan veszem, t�lz�sba viszem a szomorkod�st, de iszonyatosan f�j, hogy tudom, amit most az ablakb�l l�tok, utolj�ra l�tom. Ez az ablakp�rk�ny, maga az ablak, az alatta fekv� kos�r, a szoba, maga a kast�ly holnap m�r csak eml�k lesz.

Becca megmondta, hogy neh�z lesz, de nem hittem volna, hogy ennyire meg fog viselni, hiszen minden v�get �r egyszer, �gy ezeknek az �veknek is el kellett telni�k, hogy egy �j �letszakaszba l�phessek, amit mellesleg nemr�g m�g repesve v�rtam: j�nnek a magasabb k�pz�sek, a saj�t h�z, a h�zass�g, a kisbaba, a feln�ttek �lete… mindez nagyon sz�p �s j�, de nem akarom elhagyni Roxfortot, ami h�t �ven kereszt�l volt az otthonom. Azt hiszem, m�r megint t�ls�gosan belelovaltam magam az �rzelmekbe, m�r most s�rok, pedig kora reggel van. Csak h�t… ez a kast�ly jelentette nagyon sok�ig a biztos pontot �s most k�nytelen vagyok hazamenni egy id�re, azt�n pedig Jamesszel vesz�nk egy h�zat… jaj, istenem, nem tudom elhinni, hogy m�r itt tartunk. Ezek egy�bk�nt nagyj�b�l �r�mk�nnyek, csak egy-kett� nem.

Az lesz a legjobb, ha nem sir�nkozok itt egyed�l, hanem megn�zem, hogy a t�bbiek mit csin�lnak a feln�tts�g k�sz�b�n.

08:16, a kviddicsp�lya sz�le

Tal�n meg kellett volna lep�dn�m, amikor Jamest �s Siriust sepr�kkel �s l�d�val felfegyverkezve l�ttam t�vozni a klubhelyis�gb�l. Remus az els�s�k cuccait cipelte, k�rdezte, nem megyek-e a fi�k ut�n, mikor azt v�laszoltam neki, hogy m�sra akarom haszn�lni ezeket az �r�kat, letette az egyik platinasz�ke kisl�ny zs�kj�t, �s el�m l�pett. Teljesen megv�ltozott az �vek folyam�n, az ennival� kisfi�b�l kiss� megviselt, m�gis mindig mosolyg�s, j� sz�v� fiatal lett, akit a csajok sem vetnek meg.

- Lily, ne dramatiz�lj m�r, ez a nap nem m�s, mint a t�bbi, csak ha te akarod. Ezt akarod? – elfordult �s az ablak fel� mutatott – L�tod, a nap is ugyanolyan, a fi�k is, Becca is, �s te sem v�ltozhatt�l olyan sokat egyetlen �jszaka alatt, m�g mindig a mi Lilynk vagy, �s persze k�zben egy �letreval� n�… de ez volt�l az ut�bbi hetekben is.

Alig akartam hinni f�lemnek.

- Remus, te t�nyleg ezt gondolod? – megd�bbentem, de � csak nevetett, p�r negyed�ves vid�man csacsogva s�t�lt el mellett�nk.

- K�l�nben mondan�m? – m�g mindig nevetve �lt le egy hatod�vessel szembe, akit eg�sz �vben korrepet�lt, gondolom most akartak az eredm�nyr�l besz�lni.

�lldog�ltam ott m�g p�r percet, majd fogtam magam, �s most itt vagyok, a kviddicsp�ly�n. James, dr�g�m, hi�ba repkedsz a sepr�d�n, �s hi�ba csin�lsz �letvesz�lyes mutatv�nyokat, nem leszek el�julva t�le, ahhoz ugyanis r�gen sem volt sz�ks�g rep�ln�d, hogy bel�d szeressek. J�l van, j�l van, a szemem sark�b�l az�rt figyellek, de csak a biztons�g kedv��rt, melletted sosem lehet tudni. Remus ak�rmit is mond, ez a nap m�s, mint a t�bbi, de m�r nem sajn�lom. Itt olyan emberekkel ismerkedhettem meg, akiket sosem fogok elfelejteni, j� is lesz egy jegyz�ket k�sz�teni r�la, h�tha m�g valamire j� lesz, na meg eml�knek sem lesz utols�.

Lily Evans (�n) list�ja a Roxfortban megismert fontosabb egy�nekr�l

Becca: K�sz�n�m neked, hogy h�t �ven �t t�rted a h�lyes�geimet, kitartott�l mellettem �s, hogy harmadik �ve vagy a legjobb bar�tn�d. Melletted megtanultam, hogy az er�s emberek mindig sokra viszik, �s, hogy sosem szabad f�lni a j�v�t�l, mert minden okkal t�rt�nik.

Jess: Neked azt k�sz�n�m meg, hogy megmutattad, a leggy�ny�r�bb k�ls� m�g�tt is rejt�zhet �ress�g, hogy a sz�ps�g m�g egy�ltal�n nem minden, �s, hogy sokszor pont a sz�p emberek nem boldogak.

Rini: K�sz�n�m, Rini, hogy megmutattad az �letet m�s oldalr�l, �s bebizony�tottad, minden legy�zhet� megfelel� akarater�vel. Tizen�vesen olyan b�lcs volt�l, amilyen tal�n �n sosem leszek, k�sz�n�m, hogy seg�tett�l, amikor valami nagyon f�jt vagy neh�z volt.

Verity: Te volt�l az, aki megmutattad, hogyan hidalhatjuk �t az emberek k�z�tti szakad�kot, aki �ntudatlanul is sz�nt adt�l �let�nknek, mindig a h�tt�rben maradtam, onnan seg�tett�l. K�sz�n�m, hogy megismerhettelek.

Meda: Nem tudom, hogyan tudn�m megh�l�lni azt a rengeteg kedvess�get, figyelmet, j� tan�csot, gondoskod�st, szeretet, amit nekem adt�l ezek alatt az �vek alatt. Mindig velem t�r�dt�l, akkor is, amikor neked nagyobb sz�ks�ged volt seg�ts�gre, k�sz�n�m, hogy vagy.

Narcissa: Vannak emberek, akik rejt�lyek sz�momra, te is ilyen vagy… k�t nagyon sz�ls�s�ges �ned van, k�t oldalhoz h�zol, hatod�ves vagy �s d�nt�sre k�nyszer�lsz. Rem�lem megtal�lod a boldogs�got Luciusn�l, de van p�r fenntart�som ezzel kapcsolatban.

Bellatrix: Te azt�n tudod, mi az az �let �s nekem is megmutattad egy keser� oldal�t, azt, amikor nem tudhatod, mi�rt gy�l�l az a bizonyos illet�, aki gy�l�l. K�sz�n�m, hogy meger�s�tett�l �s megmutattad, j� utat v�lasztottam.

Sasha: K�l�nleges vagy, lesz m�g bel�led valami, ebben biztos vagyok.

Alice: K�sz�n�m neked, hogy megmutattad, a szerelem lehet val�di, nagyon er�s �s tart�s, bebizony�tottad �s sokban neked k�sz�nhet�, hogy m�g mindig egy�tt vagyunk Jamesszel.

Penny: Egy l�ny, aki nem hi�ba volt Andromeda Black legjobb bar�tn�je, �gy lehetne t�ged jellemezni. Gratul�lok Willnek �s neked, be kell vallanom, t�vedtem veletek kapcsolatban, ti vagytok azok, akikn�l bukik a Griffend�l-Mardek�r ellent�t.

Alexa: N�lad energikusabb csajjal m�g �letemben nem tal�lkoztam, k�sz�n�m neked, hogy hitt�l bennem �s a b�ty�dban, ez rengeteget seg�tett az ut�bbi id�kben, kar�csonyi aj�nd�kod pedig soha nem fogom elfelejteni. K�sz�n�m, Alexa.

Lya: B�r te nem roxfortos vagy, a leveleid hozz�tartoznak Roxfort var�zs�hoz. K�sz�n�m, hogy a bar�tn�d lehettem, k�sz�n�m a sok �nzetlen seg�ts�get, amit adt�l. Eld�nt�ttem, hogy a te kezedben lesz a legjobb helye a napl�mnak, mert te vagy az, aki legnagyobb val�sz�n�s�ggel t�l fogja �lni ezt az eg�szet. Lya, sose felejts el.

Agatha: K�sz�n�m, hogy megtan�tott�l arra, sosem szabad elfojtani az �rzelmeinket, hogy b�rmi legyen is a baj, mindig lesz valaki, akivel meg lehet besz�lni.

Cecily: Angyal vagy.

James: Nem k�rd�s, mi�rt ker�lt�l ebbe a list�ba, James, te vagy az egyik legjobb dolog, ami t�rt�nt velem az �letben, a veled val� tal�lkoz�s volt az, ami mindent el�relend�tett, bele sem merek gondolni, mi lenne velem n�lk�led. Szerencs�re vagy �s velem vagy, k�sz�n�m, hogy szeretsz �s szerethetlek.

Sirius: F�. Mit is k�sz�njek meg neked? Hirtelen nem is tudom, mivel kezdjem, azzal, amikor hitt�l bennem, mikor senki m�s, vagy azzal, amikor kimutattad igazi �rz�seidet �s seg�tett�l, esetleg azzal, amikor kih�zt�l a bajb�l? Mind j�l mutatja, ki is vagy val�j�ban. Tudod, �n m�r harmad�ves korunkban tudtam, hogy �rt�kes ember vagy, csak adod a h�ly�t. K�sz�n�m neked, hogy James bar�tja vagy �s most m�r az eny�m is.

Remus: Ak�rki ak�rmit is mond, szerintem te Meda fi�v�ltozata vagy kicsit fiatalabban, ugyanaz a b�lcsess�g, t�relem, seg�t�k�szs�g �s v�gtelen meg�rt�s van mindkett�t�kben. Te volt�l az, aki mindig megnyugtatott, amikor a fi�k valamit terveztek, aki le�lt velem megbesz�lni a dolgokat. L�gy nagyon boldog Rinivel!

Frank: Frank, te l�gy csak nyugodtan szerelmes, tudom, hogy nem nagyon akartad akkor sem kimutatni, most sem, pedig hidd el, meg�ri. Egy�bk�nt is mindenki tudja, hogy odavagytok egym�s�rt Aliceszel. Gratula neked �rte.

Ted: K�sz�n�m, hogy megmutattad, mindenki k�pes v�ltozni, legink�bb a szerelme kedv��rt, Te pontosan ezt tetted meg Meda miatt, meg�rdemlitek a boldogs�got.

Rhys: T�ged meg azt�n pl�ne nem foglak elfelejteni az �js�goddal egy�tt, mert azt lesz�m�tva, hogy im�dtad a pletyk�kat, im�dtad Sash�t is, �s seg�tett�l m�soknak, amikor volt hozz� kedved, rem�lem, a j�v�ben is sz�m�thatnak r�d az emberek a saj�t magazinodn�l.

Malfoy: Lucius, ugye tudod, mennyi fejf�j�st okozt�l r�gebben? Most m�r �rtem, te is saj�t utadat j�rod, �n is, tal�n m�g fogunk tal�lkozni. K�sz�n�m neked, hogy megmutattad, ha megismerem az ellens�gemet, lehet, hogy m�r nem is fogom annyira az ellens�gemnek tartani.

Piton: Te vagy a tipikus mag�nyos farkas, aki ker�l��ton k�zel�t, k�l�nc, de er�s. K�v�ncsi vagyok, mi fog m�g t�rt�nni veled, nem vagy egy h�tk�znapi figura. Neked semmit sem k�sz�n�k, esetleg csak azt, ami�rt heted�ves korunkban m�r egyetlen egyszer sem sz�l�tott�l s�rv�r�nek. M�r nem haragszom.

Brad: K�sz�n�m, hogy megtan�tott�l arra, ha val�ban szeret�nk valakit, k�pesek vagyunk elengedni. Biztos vagyok benne, hogy egyszer te is meg fogod tal�lni azt, aki �gy igaz�n hozz�d tartozik, addig pedig kitart�s!

Dumbledore professzor: Neh�z a legb�lcsebb, legj�zanabb �s legjobb embernek �rni sorokat, akit valaha is megismerhettem. �n az, professzor, aki mindig seg�tett, mindig tudta, mit kell tenni, mindig l�tott, akkor is, amikor sz�momra vaks�t�t volt. Az �n ir�ny�t�sa alatt lettem az, aki vagyok, ezt mindenk�ppen szeretn�m majd valahogy megh�l�lni, rem�lem, a j�v�ben lesz r� es�lyem.

McGalagony professzor: J� sokszor szidtam tan�rn�t semmis�gek�rt, pedig �ldanom kellett volna, hogy erej�vel, szigor�s�g�val egyengette az utamat, sok�ig nem ismertem fel a kem�ny pedag�gusban az embert, de most m�r tudom �s �rtem.

Happy: Te volt�l, vagy �s leszel az �n saj�t, k�l�n bej�rat� s�rk�nyom, aki… nagyon-nagyon hi�nyzik, de rem�lem, egyszer m�g tal�lkozhatunk, hiszen te vagy az, aki rem�nyeket adott azzal a p�r j�v�k�ppel �s elind�tott az �ton.

Christine: Te �n vagyok, �gy nem is kell mondanom semmit, �gyis tudod. Oda�t.

�k azok, akik nagy szerepet j�tszottak �letem utols� h�t �v�ben �s sokat k�sz�nhetek nekik.

Hm, James�k kiab�lnak, hogy menjek egy kicsit j�tszani. V�g�l is meg�rtam a list�t, sokkal jobban �rzem magam, mi�rt is ne mehetn�k?

15:41, a t�n�l

T�zig j�tszottunk, elszaladt az id�, �gy kapkodva szedt�k �ssze utols� cuccainkat, id�m sem volt izgulni, egy utols� pillant�st vetettem h�l�term�nkre, v�gigsim�tottam �r�asztalom f�b�l k�sz�lt lapj�t �s Becca m�ris s�rgetett, menj�nk m�r, mindenki lent van. Mik�zben ment�nk lefel�, mindent alaposan megn�ztem, a bagolyh�z k�ls� fal�t, elk�sz�ntem a festm�nyekt�l �s m�r majdnem s�rtam, amikor Sirius megl�tott minket �s elki�ltott mag�t.

- Becky, Lily, tudj�tok m�r a nagy h�rt? Valami van a vonattal, nem tizenegykor indulunk, hanem d�lut�n �tkor! K�sz�ljetek fel az utols� eb�dre!

Egym�sra n�zt�nk Becc�val �s elnevett�k magunkat. Az als�bb �vesek ki�z�nl�ttek a kertbe az el�csarnokban hagyva poggy�szukat, mi is �gy tett�nk, a b�r�nd�k, Cassie utaz�ketrece, a  baglyok kalitk�i �s a roxmortsi �dess�gek ott maradtak, Cassiet, Reeset �s a madarakat pedig kiengedt�k, hagy �r�ljenek �k is annak a hat �r�nak, amit kaptunk a vonatt�l. Cassie j�kora ugr�sokkal elt�nt a bagolyh�zban, mi pedig kiment�nk a t�hoz.

A nagy t�lgy al� leter�tett�k Verity kedvenc pokr�c�t, a sr�cok k�veteket dob�ltak a v�zbe (nem b�rnak huzamosabb ideig egy helyben �lni), mi pedig le�lt�nk �s dum�ltunk.

- M�g soha nem k�sett a vonat, mi lehet most? – k�rdezte Rini, de l�tszott rajta, nem ideges�ti mag�t hal�lra a probl�m�n, hasra fek�dt a pokr�con �s el�vett egy apr� labd�t.

- A mozdonyr�sszel lehet valami. – mondta Becca r�vetegen, mik�zben h�travette haj�t �s �lvezte a naps�t�st – Na, Lil, m�g mindig rossz �rz�sed van a b�cs�val kapcsolatban? Nekem ez fog megmaradni.

Nagyot nyeltem, megcs�v�ltam fejem �s el�vettem a napl�mat.

- Megn�zitek, mit �rtam r�latok?

Soha m�g ilyen lelkesen nem olvast�k napl�mat. Becca t�r�k�l�sben �lt �l�ben napl�mmal, mellette jobbra Rini hasalt, a takar�ra k�ny�k�lve n�zte soraimat, Verity balr�l lesett bele, Alice pedig Verity mell�l olvasta. �n szemben �ltem vel�k �s n�ztem reakci�ikat. Mindannyian saj�tjukat olvast�k, �s mindannyian elmosolyodtak, mikor v�g�re �rtek.

Verity: Nah�t, Lil, ez nagyon sz�p volt.

Alice: Dr�ga vagy.

Rini: �n is �r�l�k, hogy megismerhettelek, Lily.

Verity: T�nyleg, �n is.

Alice: �n is!

Becca: Dett�. �, Siriushoz is �rt�l p�r sort?

Ebb�l az utols� k�rd�sb�l nagy sivalkod�s lett, a l�nyokra nagyobb hat�ssal volt ez a bekezd�s, mint az �sszes t�bbi egy�ttv�ve, a fi�k is odaj�ttek hozz�nk a hangzavarra, a t�volban a Mardek�rosok is fel�nk n�ztek, nem is besz�lve a Hugrabugosokr�l, akik addig a t�ban h�s�ltek.

- Mi az? – k�v�ncsiskodott James, ledobva a k�vet a t� f�veny�re.

- Lil �rt Siriusnak p�r k�sz�n� sort a napl�ba, persze mindenkinek, neked is, de Sirius� a legnyer�bb. – magyar�zta Rini, pillant�som sem hallgatatta el, csak mosolygott – Nehogy m�r sz�gyelld!

- Hagy l�ssam! – ki�ltott fel Sirius, mire �n kezdtem tiltakozni �s napl�mat megpr�b�ltam kikapni Becca kez�b�l, aki viszont er�sen fogta. Sirius mindkett�nk felett �thajolt, �gy olvasta soraimat. – Mi van? „K�sz�n�m neked, hogy James bar�tja vagy �s most m�r az eny�m is.” – r�m n�zett azokkal a k�k szemeivel. Azt a tekintetet sosem fogom elfelejteni, szokatlanul szel�dek voltak szemei. – �n is k�sz�n�m, Lily.

Csak ennyit mondott, Becca el�gedetten b�lintott, a l�nyok jelent�s�gteljes pillant�sokat vetettek, majd elkezdt�k olvasgatni napl�m m�s r�szeit, de nem zavart, ez a mondat m�r nagyon kellett. Kicsit arr�bb h�z�dtam a t�bbiekt�l a t�lgy �rny�kosabb r�sz�re, ahol m�g nagyon sek�ly a t� vize, Becca ut�nam j�tt, le�lt�nk a f�ldre.

- B�cs�? Elv�l�s? Elk�sz�n�s? Nem, Lily, ez maga a paradicsom. – ny�jt�zott el a f�v�n. Akaratlanul is elmosolyodtam, mire megcsikizett.

- H�, te… te kis… kis… - nevetve kerestem a szavakat, �s csak annyit �reztem, hogy valaki a nyakamba z�d�t egy j�kora adag vizet – �������! JAMES! Hova lett Sirius?

- Mi�rt van az az �rz�sem, hogy jobb lesz, ha m�r most elfojtom kezd�d� bar�ts�gotokat? – guggolt le hozz�nk, f�lt�kenys�g csillant meg szem�ben. Nyelvet �lt�ttem r�, Becca pedig nevet�g�rcs�t kapott, alig b�rta kipr�selni mag�b�l a „Sirius” „f�lt�keny” „atya�g” szavakat. A tavat �vez� szikl�k fel� n�zett, elkapta tekintet�t, majd ism�t nevetni kezdett.

- Jaj, ne m�r, James! – sz�ltam r� �s a t�rdemn�l l�v� v�zb�l egy kicsit tenyerembe gy�jt�ttem �s r�locsoltam – A legjobb bar�todr�l van sz�!

- Tudom, tudom. – mosolyodott el � – De ha r�lad van sz�, hajlamos vagyok egy kicsit sz�kl�t�k�r� lenni. Becca, az ott nem egy sikl�? – esett tekintete bar�tn�m bok�ja melletti v�zre, mire a sz�l�tott �rdekl�dve pillantott le.

- T�nyleg. De aranyos, musz�j megmutatnom a t�bbieknek! – majd nemes egyszer�s�ggel felvette �s elrohant vele. Megborzongtam.

- Ezt most mi�rt csin�ltad? – hajoltam oda Jameshez, aki el�sz�r cs�kkal, majd szavakkal v�laszolt.

- M�g nem t�nt fel, hogy szeretek veled kettesben lenni? Egy�bk�nt Becca nem semmi, ugye? – mosoly�ban volt valami.

Egy ideig m�g besz�lgett�nk, rep�lt az id�, Jamesnek siker�lt elterelnie figyelmemet a b�cs�z�sr�l, �gy �reztem magam, mintha ez is csak egy �tlagos d�lut�n lenne, amikor nincs m�s dolgunk, mint pihenni �s min�l jobban elny�jtani az id�t a h�tf�i �r�kig. A var�zs akkor sz�nt meg, amikor Sirius kiab�l�s�ra kelletlen�l fel�llt �s mez�tl�b – im�d ny�ron �gy m�szk�lni, annak ellen�re, hogy tavaly belel�pett egy j�kora sz�gbe – v�gig a f�v�n s�t�lva csatlakozott bar�tj�hoz. Ahogy viccel�dve v�gigmentek a t�parti �sv�nyen, amely ment�n most mindenkor� �s nem� di�kok �ld�g�ltek, fek�dtek vagy szaladg�ltak, �k�lbe kellett szor�tanom kezem, hogy ne csin�ljak semmit.

- Lil, olyan sz�p ez a d�lut�n, nem? – j�tt oda hozz�m Verity, haja fel volt fogva, Philipt�l kapott k�nyve ott volt kez�ben. � is mennyit v�ltozott az �vek sor�n, valami fantasztikusan sz�p lett, b�r nem felt�n� jelens�g, meglep�en vonz� �s pont ebben rejlik sikere: nehezen veszik �szre a sr�cok, de ha megl�tj�k, nem tudj�k r�la levenni tekintet�ket.

- Igen, szokatlanul. – mosolyogtam r�. Kez�t ny�jtotta �s seg�tett fel�llni, egy�tt indultunk vissza a t�bbiekhez, k�z�s megegyez�s szerint j�tt az eb�d.

Nem tehetek r�la, de az j�rt a fejemben, milyen m�sok voltunk r�gebben.

P�ld�ul Alice nagyon sokat fejl�d�tt, els��vesk�nt olyan kis id�tlen volt, m�r nem volt kisgyerek, de m�g nem lett tini sem, m�ris meg�rezte, milyen j� l�nynak lenni �s eszerint viselkedett, most pedig term�szetesen �s kecsesen mozog, h�la az akrobatikus torn�nak.

Rini… �ssze sem lehet hasonl�tani az esetlen, sz�tlan kisl�nyt �s a mindig j�kedv�, a dolgokat j�zanul m�rlegelni k�pes l�nyt, aki egy sz�t sz�l Remusnak �s Remus m�ris ott van. Nem mintha kihaszn�ln�, sz� sincs r�la, j� l�tni, mennyire j�l megvannak egym�ssal.

Becca pedig – hajjaj. Ki gondolta volna, hogy � lesz a legjobb bar�tn�m? Els�- �s m�sod�ves koromban t�rhetetlen�l k�l�ncnek �s egyedinek l�ttam, csak azt vettem �szre, hogy kil�g a sorb�l, nem azt teszi, mint a t�bbiek, hanem a legt�bb esetben pont az ellenkez�j�t. M�g most is �gy viselkedik, de m�r �rtem az okokat �s egy�ltal�n nem zavar, jobb kiemelkedni a t�megb�l, mint egynek lenni a milli� k�z�l.

Az eb�d ut�n, amit hirtelen �t�ttek �ssze a h�ziman�k, visszat�rt�nk a szabadba, senki sem b�rt odabent megmaradni a gondnokon �s k�t lelkes harmad�vesen k�v�l, akik a k�nyvt�rban seg�dkeztek m�g az utols� pillanatban is.

Kint gy�ny�r� id� volt, a ny�ri d�lut�n nem is lehetett volna kellemesebb, �lmos�t�an hatott r�nk az �rad� napf�ny: Verity levelet �rt, Rini �s Becca olvasott, Alice �lmosan n�zte a tavat, �n pedig ism�t le�ltem a t�lgy al�. Itt egy szakaszon agyagos a talaj, a k�pl�keny anyagot k�nnyen form�zta a v�z, ilyen b�ke m�r nagyon r�g�ta nem volt. A sz�l l�gyan simogatott, a nap s�t�tte a t�lparti f�k lombjait, mindent �tj�rt a vibr�l� energia.

T�z percet �ld�g�ltem ott, de eg�sz nap is ellettem volna, ha nem jelenik meg mellettem Cilie. � sem tal�rt viselt, hanem k�nny� fels�t �s t�rdnadr�got, papucs�t ledobva cs�cs�lt le mell�m �s belel�gatta a l�b�t a v�zbe. Egy darabig nem n�ztem r�, csak mosolyogtam, meg akartam �rizni a percet, ami egyszer�en sug�rozta mag�b�l a b�k�t, a megnyugv�st, Roxfort szellem�t.

- Lily… - sz�lalt meg �, ujjainak hegye beles�ppedt az iszapba, ahogy fel�m fordult, sz�ke haja neki-nekicsap�dott az �bent�rzs� f�nak, amit�l �gy t�nt, mintha nem is f�ldi l�ny, hanem t�nd�r lenne – Sosem lesz m�r ugyanaz n�lk�led, ugye tudod?

Meglep�dtem kit�r�s�n, nem volt r� jellemz� a hevess�g. A fodroz�d� vizet n�ztem, ami moszatokat sodort a partra, �s hirtelen nem tudtam mit mondani. Mit v�laszolhat az ember egy �rtatlan, naiv kisl�nynak, aki csak most �zlelgeti az �letet? Nagy leveg�t vettem �s elhat�roztam, most az egyszer nem fogok hazudni, ha ez olyan j�l is beleillene a romantikus jelenetbe.

- Nem tudom, igaz�n nem… sokszor �n is azt hiszem, nem leszek k�pes �lni Roxfort n�lk�l, annyira a csontjaimban van ez az �letm�d, de ez nem igaz.

Kez�vel egy r�kot p�ck�lt meg, ami nyugisan od�bb kocogott. Elk�peszt�, mennyire term�szetes neki minden �l�l�ny, egyt�l sem f�l vagy undorodik, ha kell m�g az �ri�sp�kot is megfogja, �s – ami a pl�ne – az nem b�ntja �t, �s ennek nagyon �r�l�k. Hagy kapja csak vissza Cecily azt a m�rhetetlen szeretetet �s elfogad�st az �llatokt�l, amit � ad nekik, ha m�r az emberek ezt nem tudj�k megtenni. Felemelte arc�t, szemei szel�d sz�rk�k voltak.

- Pedig nagyon ragaszkodunk hozz�, �n is. – belemarkolt a f�ldbe, ujjai k�r�l felbolydult a v�z - M�g csak az els� �vemet fejeztem be, m�gis �gy �rzem, ez az otthonom. Biztosan a term�szet k�zels�ge is teszi… de nem csak az. Roxfort nem csak egy hely, hanem… de ezt pont neked magyar�zzam?

Intettem, hogy nem sz�ks�ges. S�hajtani akartam, de nem tettem, nem akartam, hogy megtudja, mennyire f�j, hogy nem kezdhetem vel�k egy�tt a j�v� �vet. K�l�nben jobb is �gy, �jabb tanulnival�k v�rnak r�m, �j pr�b�k, �j kapcsolatok, mi�rt is rekedn�k meg ezen a szinten?

Mi�rt? H�lye k�rd�s. Az�rt, mert ez a kast�ly a biztons�g �s a szeretet k�zpontja, ahol nem fenyeget m�g minket a feln�ttek kegyetlen vil�ga, Dumbledore professzor �s a t�bbi tan�r v�llalja �rt�nk a felel�ss�get. Hamarosan ez a korszak v�get �r �s j�n az igazi feln�tts�g, amikor nem fog senki sem legyinteni, hogy „�, m�g csak gyerekek.”, hanem k�rd�re vonnak, �s ki kell �llnunk magunk�rt, vagy v�g�nk. Tal�n emiatt tartok a feln�ttekt�l, az � v�llukon olyan terhek vannak, amelyeket mi m�g nem is sejt�nk �s nem is akarok r�luk tudni m�g egy darabig. Vicces. A mai nap az utols�, ami a gyerekkorb�l maradt �s �n sz�vem szerint halasztan�m az �r�st. 18 �vesen �gy �rzem, nem �llok k�szen az igazi �letre, maradn�k a Roxfortban, am�g csak lehet!

M�r megint itt vagyok, ahonnan indultam, egy tapodtat sem mozdultam, k�r�lj�rtam a t�nyeket, tal�ltam �rveket mindk�t oldalhoz, de ez nem seg�t. Cecily r�tette kez�t az eny�mre, iszapos �s vizes volt, de nem zavart, szem�t figyeltem. Nem az a tipikus gyermekszem volt, a 12-13 �vesek saj�tja, megmagyar�zhatatlan �rzelmek t�kr�z�dtek benne.

- Otthon vagyunk.

- �gy igaz. – b�lintottam, m�g mindig arc�t n�zve – Ma elutazunk, �s �n nem j�v�k ide vissza hossz� ideig, de eml�kezni fogok r�. - a t� fel� hajoltam, r�mutattam az egyik dokkra – L�tod ezt a t�jat? Hallod ezeket a hangokat? Lehetetlen elfelejteni.

Nem n�zett arra, arca tehetetlenn� v�lt, nagyot nyelve k�rdezte:

- Mi lesz velem n�lk�led?

�tsuhant felett�nk valami, az id� sz�rnya meg�rintett, hallottam magam, amint ugyanezt k�rdezem a t�vozni k�sz�l� Med�t�l, szemem k�nnyes lett, nem tudtam, de nem is akartam visszafogni magam, viharosan �t�leltem, �gy s�gtam oda neki a szavakat. Nem mondtam neki, hogy lesznek m�sok, akik seg�tenek �s t�lem is nyugodtan k�rhet tan�csot, ha �gy alakul, �reztem, teljesen felesleges lenne �s ezt a percet nem pazarolhatom el unalmas szavakra, amelyek r�ad�sul nem is a saj�tjaim.

- Neked sem lehet k�nny� most, magadra maradsz, de j�v�re m�sod�ves leszel, �s nagyon b�szke leszek r�d. Sz�vesen maradn�k m�g, de nem tehetem, vannak c�ljaim, amiket meg kell val�s�tanom, �lmaim, amik csak r�m v�rnak. Cecily, te tudod legjobban, hogy itt m�r semmi sz�ks�g r�m. A dolgomat elv�geztem, ti lesztek azok, akik itt fogtok �lni. – mik�zben besz�ltem, els�rta mag�t �s szorosan mag�hoz �lelt, �vatosan fogtam, olyan volt, mint egy t�r�keny porcel�nbaba �s majd megszakadt a sz�vem.

- Szabad… a ti szob�tokat k�rnem? – k�rdezte �s let�r�lte k�nnyeit, de azok hely�be �jabbak l�ptek.

- H�t persze. – v�laszoltam megk�nnyebb�lten – Az nagyon j� lesz. – v�rtam egy kicsit, mire megnyugodott, elengedett �s v�gre feln�zett a v�zr�l – Nagyon vigy�zz Agath�ra. – k�rtem �rzelemmentesebb hangon, nem akartam, hogy s�rva b�cs�zzunk el.

- Fogok. – b�lintott Cilie – Hi�nyozni fogsz.

- Te is nekem. – feleltem �s r�mosolyogtam.

Ism�t let�r�lte k�nnyeit, mosolygott �s felt�p�szkodott, de m�g egyszer lehajolt papucsai�rt, amiket kez�be vett. Sosem fogom elfelejteni azt a ragyog� arcot, amikor meg�rtette, hogy nem v�lunk el – egyenl�re nem -, b�ven lesz m�g alkalmunk tal�lkozni, �s akkor mes�lhet. Szemein l�ttam, hogy fog is.

- Sok szerencs�t az �letben, holtbiztos, hogy sikeres leszel. – feln�zett a f�ra, a lombok k�z�tt be�raml� napf�ny megvil�g�totta arc�t. Megl�tott valamit, visszan�zett r�m. – Szia! – ez a szia t�bbel �rt fel, mint b�rmi m�s sz�.

- Szia! – k�sz�ntem vissza – A londoni �llom�son m�g besz�l�nk.

N�m�n b�lintott �s vigy�zva az �les k�vekre els�t�lt, k�nny�sz�vvel n�ztem ut�na, m�rhetetlen boldogs�g �s nyugalom sz�llt meg. �ppen ki akartam elemezni, ez mit�l lehet, de ekkor hangos morajl�s hallottam meg, olyasform�t, mint amit a tenger hull�mai szoktak hallatni. K�r�ln�ztem, de nem l�ttam m�st, minthogy m�sok is felkapj�k fej�ket a szokatlan hangra, ami lassan �tment z�g�sba.

- Mi az �rd�g...? – k�rdeztem csak �gy magamt�l, mik�zben fel�lltam. A z�g�s egyre hangosabb lett, b�r l�tni semmit sem lehetett, csak a t�k�rsima t�felsz�nt. M�r att�l tartottam, hogy valami katasztr�fa k�sz�l�dik, p�ld�ul egy gleccser k�sz�l felt�rni (illetve a hangb�l �t�lve minimum harminc)… �s ekkor megl�ttam.

A tavat �szakr�l keretez� szikl�k eddig vak�t�an vert�k vissza sima felsz�n�kkel a napsugarakat, de most apr� v�zsugarak folytak v�gig rajtuk. Sz�jt�tva n�ztem v�gig, hogyan folynak v�gig az eg�sz sziklarendszeren, hogy lejussanak a t�ba. De ezzel m�g nem volt v�ge a csod�lkoz�snak, a v�z egyre duzzadt, m�g er�s sugar� v�zes�sk�nt hullottak al� a v�zcseppek a t�ba. M�sok is legal�bb annyira meglep�dte, mint �n, negyed�vesek rohantak oda megn�zni, mi t�rt�nt, n�h�ny �t�d�ves k�v�ncsian pillantgattak a m�sik ir�nyba, a d�li sziklasorhoz. K�vettem tekintetemmel az ir�nyt, ott is v�zes�sek k�pz�dtek, b�r kisebbek voltak, mint �szaki t�rsaik.

- Ez… h�… - Rini nem jutott sz�hoz az �mulatt�l �s �n is csak n�ztem, ahogy szab�lyos �v� sziv�rv�nyok alakulnak ki szem�nk l�tt�ra a v�zes�sek k�zel�ben.

- Fantasztikus. De hogyan lehets�ges? – k�rdeztem hangosan. Becca �s Verity is fel�l�nk�ltek a hirtelen t�madt term�szeti csod�n, amir�l k�t percen bel�l kider�lt, hogy nem is volt annyira term�szeti, pontosabban Sirius Black k�zbej�tsz�s�val t�rt�nhettek meg.

Ennek ellen�re senki sem szidta le Siriust, m�g a tan�rok is kij�ttek megcsod�lni az egyedi l�tv�nyt, sokan fot�zgatt�k a tavat a v�zes�sekkel �s a sziv�rv�nyokkal, el kellett ismernem, remek munk�t v�gzett.

Mi a magunk r�sz�r�l le�lt�nk a fa al�, onnan n�zt�k a csobog� vizet, Verity �s Rini j�t�kot vettek el� �s hamarosan megjelent Sirius, aki kiki�ltotta mag�t a nap h�s�nek.

- Hogy tetszett a b�cs� meglepet�sem? – k�rdezte hangosan, mik�zben �tl�pte a piknikkosarat. Becca arc�n felismer�s gy�lt ki, felvont szem�ld�kkel fordult a leteleped� sr�c fel�.

- Sz�val err�l besz�lt�l?

- Mi m�sr�l? – vigyorodott el Sirius – Hogy tetszett? – csak t�le k�rdezte, �gy mi nem nyilatkoztunk, Becca pedig csak v�llat vont, mint akit nem lep meg a megmozdul�s. Mondjak valamit? Engem sem annyira, most, hogy m�r tudom a r�szleteket.

- Hoztad a szok�sos form�dat. – v�laszolt bar�tn�m, majd Cecilyhez hasonl�an elkezdte babr�lni a vizet.

- Hogy csin�ltad meg mindk�t oldalon, valami szerkezettel? – k�rdeztem k�v�ncsian, mert m�r percek �ta ezen j�rt az eszem. J� h�romsz�z m�terre van egym�st�l a k�t oldal, szemben, de ha k�r�l akarja futni valaki, az minimum kilencsz�z m�ter, hogy �rhetett oda m�gis p�r m�sodperc alatt?

Sirius �rtetlenked� arcot v�gott, mire megmutattam neki a d�li v�zes�seket, amelyek alatt ugyanolyan sziv�rv�nyok voltak, mint az � m�vei k�zel�ben. Csak egyetlen egyszer volt olyan meg�tk�z�tt arca, mint most, valljuk be, �lveztem, hogy valami �jat mutathatok neki.

- Nem �n voltam. – mondta azt�n, miut�n kilogik�zta, hogy a term�szet nem lehetett, hiszen azon az oldalon sincs foly�, csak a nyugati oldalr�l �gazik le egy a t�hoz – T�nyleg nem �rtem, hogy t�rt�nhetett.

Rini felk�ny�k�lt, id�k�zben Remus is csatlakozott a t�rsas�ghoz �s f�lig viccesen f�lig szemreh�ny�an fordult haverj�hoz.

- Mi�rt akarsz minket �tverni, Tapmancs?

- Mi? Ki akar titeket �tverni? – m�ltatlankodott Sirius �s felh�borod�sa igazi volt – Csin�ltam egy term�szeti csod�t, erre volt k�pe valakinek lem�solni. – morcosan fek�dt el a f�ben. Az �ltal�nos cs�ndet James �rkez�se szak�totta meg, erre Sirius felugrott.

- H�, pajt�s, igaz te csin�ltad a d�li oldalon a v�zes�seket? – �rdekl�d�tt k�v�ncsian, de James megr�zta a fej�t. Le�lt mell�m.

- V�gig Remusszal voltam.

Az eml�tett b�lintott, de �n tov�bb makacskodtam.

- De akkor ki volt az?

- Lehetetlen, hogy tudott volna m�g valaki Tapmancs terv�r�l, m�g el�tt�nk is titokban tartotta �s az sem val�sz�n�, hogy k�pes lett volna p�r m�sodperc m�lva v�grehajtani, nincs olyan ember az iskol�ban, aki ezt meg tudn� tenni Tapmancson �s �gason k�v�l, �gas pedig velem volt. – �rta k�r�l a dolgot Remus, amib�l csak egy dolog j�tt ki: � sem tudja, mi t�rt�nt. Rini �s�tott, majd r�nk n�zett.

- Nem lehet, hogy a term�szet volt az?

Nagyot n�zt�nk. Nincs m�s megold�s, ember nem tehette, �llat sem igen, teh�t marad a j� r�gi term�szet. Eddig sosem hittem olyan dolgokban, mint p�ld�ul az, hogy a k�kem�ny szikl�kb�l v�z fakadhat, de �gy l�tszik, ideje megv�ltozatnom �ll�spontomat. S�rnak a roxforti szikl�k… tal�n �szrevett�k, ebben az �vben mennyire szomor� �gy �vv�ge fel� mindenki? Tavaly senki sem sajn�lta, hogy el kell hagyniuk a sulit, m�g Penny �s William sem, mert k�z�s lak�sba akartak k�lt�zni �s ez mindent feledtetett, id�n t�bbsz�r�sen is �rz�kelhet� volt a b�cs�, amit nagyban n�velt a t�ny, hogy a mi �vfolyamunk nyavalyg�sabb, mint a t�bbi.

- De szuper, Roxfort elk�sz�n. – mosolygott r�nk Rini, aki nagyon b�szke volt mag�ra, hogy r�j�tt a rejt�lyre. Tal�n igaza van. Roxfort elk�sz�n… �s mi visszamosolygunk. Azt hiszem, lassan ideje indulni, �s menn�k is m�r, mert �rtek mindent, csak ne k�nnyezn�k ennyire. Jaj. James�k most biztos azt hiszik, s�rok, pedig nem, csak a sz�l �s… im�dom ezt a helyet.

17:23, a Roxfort Express

H�t, mi is elk�sz�nt�nk a professzorokt�l, a kast�lyt�l, a parkt�l, a t�t�l �s v�zes�sekt�l, �t ut�n p�r perccel ott csoportosultunk ism�t az el�csarnokban, sokkal laz�bban, mint d�lel�tt, ki-ki �gy foglalta el mag�t, ahogy tudta. Di�kok �ld�g�ltek b�r�ndjeiken, m�sok a korl�toknak t�maszkodva dum�ltak, �rz�d�tt az �sszetartoz�s, Madame Rosmerta pedig felj�tt Roxmortsb�l, hogy m�g mindenkire vethessen m�g egy pillant�st. A fi�kat nevetve �lelte meg, nagyon szereti �ket, mindig hozz� j�rtak, amikor valami ny�g�k volt �s � mindig meghallgatta �ket.

Ami a meglep�bb, hogy hozz�m is idej�tt, pedig nem sokat besz�lgett�nk az elm�lt h�t �vben, csak p�r r�pke mondatot, a H�rom Sepr�be sem gyakran j�rtam, csak azokon az eml�kezetes randikon Jamesszel, jobban szerett�nk oda menni, ahol kettesben lehett�nk. Ma d�lut�n m�gis lehajolt hozz�m �s ezt s�gta oda nekem:

- Nagyon vigy�zz erre a fi�ra, Lily. – mosolygott �s biccentett, majd tov�bb l�pett k�t hatod�ves l�nyhoz. Valahogy megmaradt bennem ez a mondat, �s amikor James k�rdezte, mit mondott a kocsm�rosn�, m�r csak az�rt sem �rultam el neki, hagy legyen ez az �n titkom.

Nem er�ltette, le�ltek Siriusszal tervezgetni, valamit nagyon �rogattak, majd kezet r�ztak (h�ha, milyen hivatalosak) �s Sirius ment Becc�hoz, James pedig hozz�m fordult.

- Most m�r k�nnyebb? – k�rdezte halkan.

- A b�cs�? – k�rdeztem vissza, mintha nem tudn�m, mire gondol, pedig nagyon is j�l tudtam, majd meg sem v�rva v�lasz�t folytattam – Sokkal. H�t itt vagyunk. Heted�vesen. Hogyan t�rt�nhetett meg ez? – fakadtam ki, mint aki �lomb�l �bred �s r�eszm�l az igazs�gra. � t�relmesen v�laszolt.

- Az id� rep�l, feln�tt�nk, Roxfortba m�s tanul�k fognak ker�lni…

- De Roxfort mindig visszav�r. – eg�sz�tette ki mondat�t Verity, majd megl�tva James tekintet�t, elkapta pillant�s�t – Nem sz�ltam.

- Igaza van Veritynek. – mosolyogtam Jamesre.

- Nem lenne kedved s�t�lni m�g egyet indul�s el�tt? – sim�totta v�gig karomat. M�g mindig megborzongok, ha hozz�m �r.

A t�bbiekre n�ztem. Becca r�h�g�g�rcs�t kapott, �s egyre csak nevetett Siriuson, aki a jelek szerint �rtatlan arccal azt pr�b�lta magyar�zni, mik is a tervei a j�v�ben, l�ttam bar�tn�m�n, hogy a nevet�s csak �lc�zza val�di �rzelmeit, �s legsz�vesebben s�rna, ami�rt v�ge. Azt�n ott volt m�g Remus, aki a fiatalabbakat tartotta szemmel. Rini Remusnak d�lve �ld�g�lt, �s elm�ly�lten sakkoztak egy utols�t Verityvel, rendk�v�l saj�tos st�lusban. Ez egy aff�le bar�ts�gos meccs volt, olyannyira az, hogy amikor odan�ztem, a fekete kir�lyn� �ppen a feh�r kir�lyn�t invit�lta te�ra.

Ha James nem �rinti meg derekamat, val�sz�n�leg v�gign�zem, amint a bar�taim elb�cs�znak a Roxfortt�l, de most fontosabb dolgunk akadt: nek�nk is b�cs�zkodnunk kellett. K�zenfogva s�t�ltunk ki kedvenc tiszt�sunkig, ami nem messze volt a kast�ly f�bej�rat�t�l, de �pp el�g takartak minket a ny�rf�k ahhoz, hogy senki ne zavarhasson. Sok�ig csak �lltunk, �s n�zt�k egym�st, nem akartunk megsz�lalni. M�r a f�vet kezdtem szeml�lni, de m�g ez is kellemes �lm�nyeket id�zett fel bennem, �gy ink�bb felkaptam tekintetemet az �gre. James szorosan �t�lelve tartott.

- Itt a v�ge. – jelentette ki, szavaiban annyi keser�s�g bujk�lt, hogy szinte r� sem ismertem. R�emeltem szemeimet.

- Ez nem egy v�g, James. Hanem egy �j kezdet. – suttogtam �tszellem�lt, �s kib�jva karjai k�z�l l�ptem p�rat, �s �tv�ltoztam f�nix�. M�g mindig �l�nken �l bennem az a pillanat, amikor James el�sz�r megl�tta anim�gus alakomat. Most sem harag, sem szorong�s nem volt szemeiben, v�gtelen nyugalommal le�lt egy far�nkre, �s onnan szeml�lt.

Im�dok rep�lni, im�dom, amikor eny�m a f�ld, a tenger, a menny, minden! Ez az �rz�s szinte mindent t�lsz�rnyal, a szabads�got �s a f�nyt hirdeti, hogy mindig rem�nykedn�nk kell, m�g akkor is, ha nem tudjuk, mit fog hozni a sors! Valahol odalent megl�ttam Siriust �s Becc�t, akik szint�n s�t�ra indultak, a bar�taimat, �s hirtelen elkapott egy m�g nagyobb, m�g teljesebb �rz�s. Azt  hiszem, ekkor mert el�sz�r felsz�nre jutni bennem egyetlen mondat, ami m�r r�g�ta visszhangk�nt �l bennem: „�r�kk� fogunk �lni, s�t, m�g azon t�l is!” Mert mi vagyunk a kezdet �s a v�g; ha m�sok nem is, a f�sz�lak, a Roxfort falai �s a tiszt�s k�vei, vir�gjai a mi eml�k�nket fogj�k hordozni, �vsz�zadokon �t, eg�szen az �r�kk�val�s�gig. A sorsunk itt, a kast�lyban bev�geztetett, de m�g kor�nt sincs k�z�s �let�nknek v�ge. Val�j�ban minden m�g csak most kezd�dik.

Lelkesen ereszkedtem le a f�ldre, visszav�ltozva, de az �rz�s nem m�lt el sz�vemben, �s m�r cseppet sem f�ltem, hogy mi fog t�rt�nni, hogy itt kell hagynunk otthonunkat, mert tudtam, hogyha m�shol nem is, itt biztosan eml�kezni fognak r�nk. Amikor lesz�lltam, James szemeiben is l�ttam a t�zet, ami sosem huny ki, mintha � is r�j�tt volna, amire �n. Halkan, rekedten feltett egy k�rd�st:

- Lily, hozz�m j�ssz?

�s erre dr�ga �sany�tok az �let titkait�l m�morosan n�zett r�, vagy csak egyszer�en megsz�d�tette a rep�l�s, mert �szre se vette, milyen komoly l�p�sre sz�nta el mag�t egy bizonyos James.

- L�tsz te m�g itt m�st sz�z m�teres k�rzetben?

James is felnevetett, belet�rva haj�ba, �s lassan megcs�v�lta fej�t, mik�zben fel�llt.

- Bocs�ss meg, f�lre�rtett�l… - f�l t�rdre ereszkedett, onnan pillantott r�m ragyog� barna szemeivel. Milyen nagyon szeretem �n azokat a szemeket, annyi mindent adtak nekem… Mosolyogva f�rk�szett, �pp �gy, mint �t�d�ves korunkban, a legels� napon.

- Lily Evans, hozz�m j�ssz feles�g�l?

L�legzetvisszafojtva n�ztem r�.

Nem tudom, mit v�rtam; elhittem, hogy ez a t�nd�rmese velem t�rt�nik meg, vagy egyszer�en csak megfogott a pillanat hangulata, de fogtam magam �s let�rdeltem mell�, mint ahogy � let�rdelt el�m a kezdetek kezdet�n, �t�d�vesen.

- James, k�ny�rg�k, csak egy cs�kot!

V�ge