P�nteken enyh�n sz�lva megint rossz napom volt, hisz nehezebbn�l nehezebb �r�im voltak, teh�t egy cs�ppet elf�radtam, ez�rt este vacsora ut�n gyorsan bevettem magam a f�rd�szob�ba �s teleengedtem a k�dat forr� v�zzel. Megf�r�dtem, hajat �s fogat mostam, majd f�lvettem a pizsam�m �s befek�dtem a j� meleg �gyamba… Egy kicsit m�g napl�t �rtam, olvastam is, majd a f�radts�g gy�z�tt, �s ink�bb aludtam.
Term�szetesen m�g �lmomban sem hagynak b�k�n a h�lyes�gek, �s �n akkora marhas�got �lmodtam, mint m�g soha… A folyos�n siettem �tv�ltoztat�stanra, mert m�r el�gg� k�s�sben voltam. Mikor bel�ptem l�ttam, hogy az �ra m�r elkezd�d�tt, �s McGalagony �pp mosolyogva magyar�zza, hogy a m�lt �r�n milyen �gyesen dolgozott mindenki.
- �, Miss Evans, hisz maga soha sehonnan nem k�sik! - mondta, m�g mindig mosolyogva - De semmi baj. Foglaljon csak helyet, �nnek is tettem egy csokib�k�t az asztal�ra! Nos teh�t, mivel a m�lt �r�n olyan nagyon �gyesek voltak…
�n meg csak b�multam, �s azon gondolkoztam, hogy ki ez a n� �s mit tett vajon mit tett McGalagonnyal. Azt�n m�s furcsas�got is �szrevettem. Paris �s Sophie az els� padban, elm�ly�lten hallgatva McGalagony el�ad�s�t. M�g�tt�k a Tekerg�k, akik… f�nyesre csiszolt, csillog� fekete cip�ben, zsel�vel lenyalt hajjal, egyenes h�ttal �lnek a hely�k�n, ser�nyen jegyzetelnek, �s egy pillanatra sem veszik le tekintet�ket McGalagonyr�l. Azt�n keresem az oldalamon Lizt, de nem tal�lom… majd h�tra n�zek, �s az utols� padban �l. Ez m�g nem is annyira furcsa, de a tal�rja r�zsasz�n, r�g�zik, �s n�ha j�tszadozik vele. Ek�zben professzor el�vesz egy kos�rk�t, �s cukrot kezd hajig�lni bel�le. A Tekerg�k, Paris �s Sophie sz�pen �lnek tov�bbra is a hely�k�n, �s el se csod�lkoznak, mosolyt pedig pl�ne nem produk�lnak. Remus, a mindig, mindenb�l kit�n�, cs�ndes, visszah�z�d�, komoly prefektus pedig kacagva ugr�l a pad tetej�n, �s kapkodja a cukrokat, majd mikor a cukorz�por abbamarad, le�l, �s elkezd falatozni. Mikor m�r csak alig 10 cukork�ja maradt, odahajol Potterhez, �s megk�n�lja. De James, m�rmint Potter visszautas�tja:
- K�sz�n�m dr�ga bar�tom, de nem ehetek eme �tv�gygerjeszt� nyal�nks�gb�l, mert nem tesz j�t az em�szt�snek. - Remus ekkor m�g mindig mosolyogva Peterhez �s Blackhez fordul, akik szint�n nagy szavakkal visszautas�tj�k. Remus b�mb�lni kezd, hogy „� hi�ba pr�b�lt meg kedves lenni, sosem m�lt�nyolj�k, �s � mindig hi�ba tesz b�rmit is, sosem �rdekel senkit”
Eddig b�rtam. Fel�lltam, �s kirohantam a folyos�ra, m�g hallottam hogy McGalagony kiab�lt ut�nam, hogy ha vissza�l�k a helyemre kapok m�g egy csokib�k�t, de �n jobbnak l�ttam menek�lni. Sajnos amint a folyos� v�g�n bekanyarodtam, a szivecsk�s als�gaty�s Dumbledore a Moulin Rouge-t dalol�szva T�NCOLT velem szemben, s mikor megl�tott, m�g hangosabban kezdett �nekelni.
Zih�lva �bredtem f�l, s megnyugodva �llap�tottam meg, hogy minden rendben, itt fekszek az �gyamban, Paris �s Sophie m�g mindig alszik, Liz szint�n, �n pedig, mint mindig, els�nek �bredek. F�lkaptam a neszesszerem �s a t�r�lk�z�m, majd l�bujjhegyen indultam a f�rd�szob�ba. Gyorsan sz�rtam egy disaudi�t a t�bbiekre, majd magamra z�rtam az ajt�t �s �v�lt�ttem egyet. Gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, megf�s�lk�dtem, majd fel�lt�zetem.
Mire ki�rtem a f�rd�szob�b�l, �s feloldottam a disaudi�t, m�r a t�bbiek is �bren voltak. Liz mosolyogva k�sz�nt:- J� reggelt!
- Bizony�tsd be…!
- Mi t�rt�nt? - f�rk�szett gyanakodva.
- Olyan f�lelmetest �lmodtam, hogy fel�ll t�le a h�tamon a sz�r. De majd k�s�bb elmes�lem - n�ztem jelent�s�gteljesen Parisre �s Sophiera.
- Jaaa… �rtem - Erre Liz f�lpattant, �s beviharzott a f�rd�szob�ba, 5 perc m�lva meg m�r frissen �s �d�n vigyorgott mellettem.
- Egy�bk�nt sz�r�s az ember h�ta?
- Mittudom�n… - hogy tud ilyen �k�rs�get k�rdezni, mikor nekem hatalmas probl�m�im vannak �ppen?!
Mikor le�rt�nk a l�pcs�n, term�szetesen nem m�sba, mint Potterbe �tk�zt�nk, de most nem b�ntam, mert �gy legal�bb l�thattam, hogy minden rendben, �s mindenki olyan, mint lennie kell.
- Jaj, de j� hogy ilyen vagy- s�hajtottam fel, �s a nyak�ba vetettem magam. Erre Jam… Potter d�bbenten t�togni kezdett, nekem meg leesett, hogy mit mondtam, de legink�bb hogy mit tettem �s elv�r�s�dtem.
- �n is �r�l�k neked Lily! – mondta vigyorogva, majd �t�lelt, mire �szhez t�rtem, �s megpr�b�ltam menteni a menthet�t.
- B�r ezt mondhatn�m �n is… - mondtam, majd ell�ktem magamt�l, �s mintha mi sem t�rt�nt volna, elindultam.
- H�t ez a csaj se norm�lis! – r�h�g�tt Black.
- Mindenki mag�b�l indul ki! – �lltam meg, �s vel�k szembe fordultam. Black meg �n idegesen n�zt�k egym�st, majd egyszer csak Potter megsz�lalt.
- �n kiindulhatok bel�led? – k�rdezte, mik�zben feltette a kez�t, �s kutyaszemekkel n�zett r�m.
- H�lye, perverz diszn�!
Ezut�n a d�bbent Lizt magam ut�n h�zva elrohantam. Mikor m�r k�b� a huszonnyolcadik folyos�n sz�guldottunk v�gig, Liz lef�kezett.
- Most sz�pen mindent elmondasz!
- Ja, igen! Sz�val, az �gy volt, hogy valami irt� nagy baroms�got �lmodtam, de akkora irt� nagyot, hogy… - itt valami nagyot akartam mondani, de semmi nem jutott eszembe - … hogy csak na. - h�t ez nem j�tt �ssze.
Azzal elmes�ltem neki a (r�m)�lmom. Amikor a r�l� sz�l� r�szn�l j�rtam, �s r�szletesen elmes�ltem,hogy milyen arckifejez�se volt, mit viselt, mi csin�lt, m�rges arcot v�gott, viszont a v�g�re m�r a has�t fogta a nevet�st�l, biztos elk�pzelte… H�t igen �gy ut�lag t�nyleg viccesen hangozhat, de benne lenni valami borzalom volt! Ha majd egyszer kider�l, hogy mindenki megbolondul, �s csak egy ember maradhat norm�lis, akkor �n nem szeretn�k az az egy lenni.
- Na! Ez egy�ltal�n nem vicces! - h�ztam az orrom s�rt�d�tten.
- Dehogynem! – kacagott tov�bb a meg�rt� bar�tn�.
- J�, akkor szervusz - azzal elindultam a nagyterem fel�, mert att�l m�g reggelizni musz�j.
- J�, j�, bocsi, de valld be, hogy ezen t�nyleg nevetni kell!
- Nem vallom - morogtam m�rgesen.
- Feladom! Olyan makacs vagy… - mondta, majd megforgatta szemeit. – Na, menj�nk ink�bb enni!
Mikor le�lt�nk, a Tekerg�k m�g mindig furcs�n m�regettek. B�r, most hogy jobban megn�zem, Potter, Pettigrew meg Lupin m�regettek furcs�n, Black meg Lizt b�multa. Na v�rjunk csak… Black Lizt b�mulja! �s Liz ezt nem l�tja, mert �pp m�zlit �nt mag�nak! �risten!
- �hm… Liz!
- Hm? – jelezte v�lem�ny�t kedves bar�tn�m, miszerint marh�ra nem �rdekli a mondand�m… pedig ha tudn�, hogy mi a mondand�m! Na de teszek is r�la, hogy megtudja!
- Black t�ged b�mul - mondtam �sszeszor�tott sz�jjal, fojtott hangon.
- Mi bajod? – sikkantott Liz, (m�g j�, hogy csak halkan) mik�zben kibor�totta a m�zlij�t.
- Igen, j�l hallottad – mondtam, �s egy p�ccint�ssel feltakar�tottam a kifolyt m�zlit, egy m�sikkal pedig rendbe hoztam a t�r�tt t�lk�t.
- Nem n�zek oda – motyogta Liz – Fel�lem n�zhet, ameddig akar!
- J�l teszed… - mondtam, majd tov�bb ettem.
- Lily! Nem ezt kellett volna mondanod! Hanem azt, hogy „De igenis oda n�zel, mert Black tal�n �leted szerelme, �s nem hagyhatod annyiban!”
- Na nem! �n ki nem ejtem ezt a ny�las mondatot a sz�mon!
- Lily! – n�zett r�m vill�ml� szemekkel Liz.
- De igen, igenis odan�zel! – mondtam unottan. – A v�g�re hi�ba v�rsz, mert azt nem vagyok hajland� kimondani!
Liz csod�k csod�j�ra odapillantott. Persze, csak a szeme sark�b�l, de az�rt m�giscsak –�let�ben el�sz�r - hallgatott r�m. M�g ha � is mondta mit mondjak… Az�rt m�gis csak az sz�m�t, hogy fontos neki amit mondok…
- �risten t�nyleg engem n�z! – mondta, mikor alig l�tat�an Blackre n�zett.
Sirius viszont �szrevette – hi�ba, m�giscsak egy hajt� - �s elmosolyodott, Liz pedig gyorsan �jra a m�zlij�re �sszpontos�tott, mik�zben haj�val eltakarta v�r�s�d� arc�t �s bujk�l� mosoly�t.
M�g Black �s Liz romantik�ztak, addig �n m�g mindig az �lmomon t�rtem a fejem… Legsz�vesebben a vil�gb�l is kimenek�ln�k, amikor magam el� k�pzelem a j�l f�s�lt Pottert, �s a hiperakt�v, h�lye gyerek Remust. Amikor m�r siker�lt kivernem ezeket a baroms�gokat a fejemb�l, r�pillantottam Potter arc�ra egy pillanatra. De t�nyleg! Nem b�multam vagy ilyesmi, csak v�letlen�l pont arra n�ztem, �s csod�k csod�j�ra �pp nem engem b�mult, hanem ink�bb a t�bbi tekerg�vel sugdol�zott. Amikor elmondta nekik a mondanival�j�t, r�m n�zett, pajkosan mosolygott, �s kacsintott egyet.

Reggeli ut�n mindenki gyorsan elt�nt. Nem �rtem mi�rt sietnek ennyire ezek a mai fiatalok? Hiszen a b�lcs mond�s is �gy tartja, „Lassan j�rj, tov�bb �lsz!”. �r isten kezdek meg�r�lni! Amint fel�rtem a klubhelyis�gbe le�ltem kedvenc fotelembe, �s olvasni kezdtem a kedvenc k�nyvemet, eg�szen addig, am�g egy egy�ltal�n nem kedvenc hang meg nem sz�lalt a h�tam m�g�tt.
- Ne haragudjon kisasszony, hogy megzavarom olvas�s k�zben, de k�lcs�n tudn� adni a b�jitaltan jegyzeteit?
Nem b�rom ezeket a kret�neket! M�g a hangja is olyan str�beres…
- Azt hittem a magad fajt�k egyenes h�ttal issz�k a tan�r minden szav�t! – fordultam „az a kret�n” fel�, meglehet�sen gonosz arckifejez�ssel. Az arcomr�l egyb�l elt�nt a vigyor… Potter volt az! De nem a megszokott kviddics szerk�ban, k�cos hajjal, tornacsuk�val, hanem az �lombeli James!
- Igen ez �gy van, de a tegnapi �r�n egy gy�ny�r� r�zsasz�l elterelte a figyelmemet! – mosolygott Potter.
�n annyira megijedtem, hogy felpattantam, �s amilyen gyorsan csak tudtam felsprinteltem a h�l�k�rlet�nkbe, r�dobtam magam az �gyamra, �s megpr�b�ltam lenyugtatni magam, majd miut�n ez nem siker�lt, gondolkodni is megpr�b�ltam, de �gy, ahogy voltam, ruh�st�l elnyomott az �lom.